Fordított adózás: gyakorlati kihívások, szabályozási kérdések

Az áfatörvény 142. paragrafusa szabályozza, pontosabban annak első bekezdése sorolja fel azokat az ügyleteket, amik a belföldi fordított adózás alá tartoznak – mondta Dr. Funtek Zsolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatóságának igazgatója a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont Fordított adózás gyakorlati kérdései című online szakmai napján. Bár a szabályozás nem változott jelentős mértékben, a fordított adózás körüli gyakorlati kérdések továbbra is aktuálisak és tisztázásra szorulnak. Az előadás célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a belföldi fordított adózással érintett ügyletekről, különös tekintettel a gyakorlati problémákra.

Az ÁFA-törvény alkalmazása és gyakorlati példák

Az első eset az áfatörvény 10. paragrafus d, pontja szerinti termékértékesítés. A következő, amely a legtöbb kérdést veti fel, valamint számos jogvitát eredményez, a munkaerő kölcsönzése, kirendelése és rendelkezésre bocsátása. Ezen túlmenően vannak olyan termékek is, amelyek önmagukban, a termék jellege vagy minősége miatt esnek a fordított adózás alá. Ezek a termékeket az áfatörvény 6. számú, 6a, és 6b mellékleteiben sorolják fel. Ide tartozik a 142. paragrafusban nevesített üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító kvóta értékesítése is, amely szintén ebbe a körbe sorolható. Összefoglalva, ezek olyan termékek, amelyek sajátos tulajdonságaik miatt fordított adózásúak.
kép

Ezen felül idesorolható az adókötelessé tett ingatlan értékesítése, a dologi biztosítékként szolgáló termékek eladása, valamint a felszámolás vagy azzal egyenértékű eljárás alatt álló vállalkozások esetében a tárgyi eszközök, továbbá a 100 ezer forintot meghaladó értékű termékek és szolgáltatások értékesítése.

Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Mi a jelentősége ennek?

Az ÁFA-törvény 10. § d, pontja szerinti termékértékesítés az egyik legfontosabb ügylet, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben az esetben olyan építési-szerelési munkával létrehozott ingatlanról van szó, amelyet a munkálatok befejeztével nyilvántartásba vesznek, és átadnak a jogosult fél részére.

Ez a kategória magában foglalja azt is, amikor az építési folyamat során az alapanyagokat és építőanyagokat nem a kivitelező, hanem maga a megrendelő, vagyis az biztosítja, aki a szolgáltatást igénybe veszi. Az ilyen ügyletek speciális kezelést igényelnek az adózási szabályok szempontjából, mivel az áfa-törvény szigorúan szabályozza az ilyen típusú termékértékesítéseket.

Az ilyen típusú ügyleteknél különösen fontos megértenünk, hogy termékértékesítésről van szó. Ennek jelentősége akkor mutatkozik meg, amikor el kell döntenünk, hogy egyenes vagy fordított adózás alá esik-e az adott ügylet. Ha alaposan megvizsgáljuk, valójában szolgáltatásnyújtásról van szó, hiszen az érintett vállalkozás nem ingatlant értékesít, hanem építési szolgáltatást nyújt. Például, ha van egy telkem, és megbízok egy kivitelezőt, hogy kulcsrakész állapotban egy ingatlant építsen, amit később nyilvántartásba vesznek, akkor ez a szolgáltatás formálisan termékértékesítésnek minősül az áfa-törvény szerint. Ez még inkább érvényes, ha a kivitelező kizárólag a munkát végzi el, míg az építőanyagokat én, mint megrendelő biztosítom számára.

Ebből a szemszögből nézve, bár ténylegesen építési szolgáltatásról beszélünk, az áfa-törvény a jellege miatt termékértékesítésnek tekinti, mivel egy ingatlan készül el, amely nyilvántartásba kerül. Ennek a szabályozásnak nem elsősorban a fordított adózás szempontjából van jelentősége, hanem például azért is, mert az ilyen módon értékesített ingatlanok az 5%-os adómérték alá eshetnek, amennyiben minden egyéb feltétel teljesül. Fordított adózás tekintetében az a lényeges, hogy ez az ügylet a termékértékesítés kategóriájába tartozik, amely fordított adózást vonhat maga után.

Az építési munkák fordított adózása ennél összetettebb. Az előző példa is ilyen építési tevékenységet takart, ám ott az a speciális elem, hogy az áfa-törvény termékértékesítésként kezeli azt, ami valójában egy építési-szerelési szolgáltatás.

A további témákat is érintette az előadás során Dr. Funtek Zsolt: komplex ügyletek kezelése, előleg kérdése, pénzforgalmi elszámolást választók esetei, alanyi adómentességet választók kezelése, személyi feltételek.

Tudjon meg többet a fordított adózás gyakorlati kérdéseiről! Nézze meg Dr. Funtek Zsolt részletes előadását a videónkban, és szerezzen hiteles információkat arról, hogyan alkalmazhatja ezeket a tudnivalókat üzleti gyakorlatában. Kattintson a fenti képre a videó megtekintéséhez!