Gyakorlatban az egyes osztalékfizetési módokhoz kapcsolódó adóelszámolások

Az osztalékfizetés jogszabályi hátterét mutatta be Sándorné Új Éva okleves adószakértő és pénzügyi revizor a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont a Gyakorlatban az egyes osztalékfizetési módokhoz kapcsolódó adóelszámolások című szakmai napján, ahol előadásában hangsúlyozta: amikor valaki adózási vagy számviteli kérdéssel találkozik, feltétlenül szükséges megnéznie a jogszabálynak az adott időállapotát, hiszen olyan felfokozott jogalkotásnak vagyunk tanúi adóügyekben, hogy „amit most kimondunk, lehet, hogy holnapra már egy kicsit másképpen lesz”.

Az egyik leghangsúlyosabb kérdés, hogy miért is van szó osztalékfizetésről? Ha alapítunk egy egyéni vagy társas vállalkozást, feltétlenül az a célunk, akár rövidebb, akár hosszabb távon, hogy minél nagyobb legyen az osztalék. Aztán, hogy mit csinálunk ezzel a nyereséggel később, hogy tényleg osztalékká vált-e, vagy visszaforgatássá, illetve időbeli csúsztatással következik be, és több profitunk lett, az már az már a döntéshozókon múlik.

Az osztalék jogi kérdései: ismernünk kell a Ptk.-t

Hogyha részesedni szeretnénk valamely vállalkozásnak a nyereségéből, akkor feltétlenül meg kell néznünk a polgári törvénykönyvet, hiszen abban található az erre vonatkozó gazdasági-jogi rész (2013. évi 5. törvény). Mindenkinek ki kell választani azokat a társasági formákat, amelyeknek könyvel vagy ahol érintett, hiszen

a részvénytársaságokra, a kft.-kre és egyéb társas vállalkozásokra árnyalatnyilag, de eltérő szabályok vonatkoznak.

Azoknak, akik fizetnek vagy kapnak osztalékot, osztalékelőleget, fontos ismerni a számviteli törvényt, a kisvállalati adó törvényt (az adóalapkorrekciók miatt), a társasági adó törvényt, az SZJA-t, a szochó törvényt, illetve a katásoknak a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényt. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy sok katás vállalkozó téved, amikor úgy gondolja, hogyha ő részvényeket vásárol, vagy netán üzletrészeket szerzett, akkor az osztalék az egy katás bevétel. Mint hozzáfűzte, ez nem így van, azt soha nem tekinthetjük tevékenységi bevételnek. Olyan előfordulhat, hogy ellenértéknek valakitől értékpapírt kap, de az osztalék ez esetben sem minősül ellenértéknek. Az osztalékot pedig mindig természetes személyként kell leadózni.

Nézzük, hogy az osztaléknak milyen fogalmai szerepelnek a domináns jogszabályokban. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nem egységes a szabályozás.

A polgári törvénykönyv, mivel a gazdasági-jogi részt a PtK tartalmazza, az osztalék fogalmát is meg kellene határoznia, de ezt nem teszi meg. Tehát a polgári törvénykönyvben az osztalék fogalma direkt módon nem szerepel, de utalást olvashatunk az osztalékra és az osztalék kifizetésére is. Ezért nem csak a számviteli törvényt szükséges megnézni, mielőtt dönt valaki arról, hogy fizethet-e osztalék előleget vagy osztalékot, hanem a polgári törvénykönyvet is.

Nagyon hasonló a szabályozás, de mégsem egyforma, és többen megcsúsztak már azon, hogy bár betartották a számviteli törvény szabályait, de a polgári törvénykönyvben foglaltakra nem ügyeltek.

Mikor kell szochót fizetni és mikor nem?

Az osztalék témájára fókuszálva Sándorné Új Éva elmondta: ha magánszemély kap osztalékot, akkor megjelenik az SZJA és a SZOCHO. Más adónemek – társasági adó, kisvállalati adó – ez nem érdekes, de a természetes személyeknél igen. A részvényhez tapad pénzügyi jog alapján az osztalék kérdése, bár adójogilag ettől elválik.

A részvény kétféle részvénytársasághoz tapadhat: léteznek nyilvánosan működő részvénytársaságok (nyrt-k), akiknek a részvényeit tőzsdére bevezették, és ott vannak a zrt.-k, akiknek a részvényeit a tőzsdére nem vezették be. Ez úgy érinti ez az adófizetési kérdést, hogy ha a természetes személy osztalékot kap, akkor ott megjelenik az SZJA, (az mindenféleképpen mindkét részvénytársaság esetében megjelenik), a szochót viszont nem kell fizetni akkor, ha elismert tőkepiaci művelet keretében szerezte valaki. Emiatt vigyázni kell a nyilvánosan működő részvénytársasággal, hiszen nem mindegy, hogy milyen tőzsdére vezették be. Ugyanis léteznek olyan tőzsdék, amik nem minősülnek elismert tőkepiacnak – ilyen esetben a szochó megjelenik.

Sándorné Új Éva az előadáson egyebek mellett szólt még a részvénytársaság által kibocsátható részvényfajtákról, a külföldi anyacégtől kapott részvényjuttatás adózásáról, az osztalékra jogosultságról, az osztalékfizetési korlátról, arról, hogy az miként szerepel a számviteli törvényben, illetve hogy mi alapján kell dönteni az osztalékról.

Tudjon meg még többet az osztalékfizetés rejtelmeiről és adózási vonatkozásairól! Nézze meg a teljes előadást a fenti videón és mélyedjen el a témában!