Mi a teendő akkor, ha januárban elment a munkavállaló és SZÉP-kártya juttatásban részesült a decemberi munkavégzése után az év első hónapjában? - tette fel a kérdést a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont napokban megrendezett Munkáltatói juttatások 2024. évi adózása rendezvényének egyik résztvevője.
Sándorné Új Éva okleveles adószakértő és pénzügyi revizor válaszában jelezte, hogy ebben a folyamatban problémára bukkant. Mint mondta, kiemelten fontos megjegyezni, hogy a decemberi munkabérre vonatkozóan a 2023-as szabályok az irányadóak. Ugyanakkor, amennyiben valaki januárban részesült a juttatásban, azt már januári juttatásként kell értelmezni. Hozzátette: a munka utáni munkáltatói juttatás nem lehet csupán a munkateljesítmény ellenértéke, mivel ez esetben, ha kimutatható, hogy a juttatást valamilyen extra munkáért nyújtottuk, az negatív visszhangot válthat ki.
Az említett dolgozó januári munka után is részesült juttatásban, tehát mind a decemberi, mind a januári munkája során. Ezen juttatásokra mind a 2024-es szabályok vonatkoznak.
Ezzel kapcsolatban érdeklődtek afelől is, hogy ha meghaladták az adómentes keretet, akkor a különbözetet miképp kell számfejteni. Sándorné Új Éva válaszában jelezte: ez esetben már nem a 71. § az irányadó. A különbözet számfejtése során két alapvető esettel találkozhatunk. Az egyik esetben a dolgozók részéről visszakövethető az összeg, de sajnálatos módon kevés esély van arra, hogy visszakapják azt. A kihívásokat tovább tetézi, hogy a különbözetet naparányosan kell kiszámolni.
Fontos megjegyezni, hogy adóügyekben mindig 365 nappal számolunk, még szökőév esetén is.
Az egyébként a 71. § alá eső összeg a további szabályok szerint az 70. § alá csúszik, és ezzel szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) és szakképzési hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is keletkezik a többletösszegre.
Az ilyen és ehhez hasonló helyzetek számos pénzügyi és adózási kihívást vetnek fel, és kiemeli a fontosságát annak, hogy folyamatosan figyeljük, részletesen elemezzük és értelmezzük az aktuális szabályozásokat.
Milyen kérdéseket vet fel adózási szempontból, amikor a dolgozók egységesen kiadott kisösszegű pénzösszeget kapnak, amit munkaruházat vásárlására fordíthatnak? - tudakolta a szakmai napon az egyik érdeklődő.
Ahhoz, hogy tisztán lássunk a kérdésben, először is érdemes megértenünk, mi minősül munkaruházatnak, és hogyan lehet számlával elszámolni az ilyen költéseket. A munkaruházatnak általában azok a ruházati cikkek számítanak, amire a dolgozónak a munkaköréből adódóan szüksége van, mint például egy overall.
Amennyiben a dolgozó számlával elszámol és bizonyítja, hogy a vásárolt ruhadarab munkaruházatnak minősül, akkor az adózási kötelezettség alól mentesül.
Fontos azonban megkülönböztetni, hogy ha a dolgozó a kapott pénzből például felső ruházatot vagy szabadidő ruhát vásárol, és erről ad számlát, akkor ez bérként adózik. Az áfás összeg esetében is figyelmet kell fordítani a részletekre. Ha a dolgozó az áfás összegből ruhát vásárol, a nettóbért bruttósítani kell, és ennek megfelelően szociális járulékot kell fizetni.
Egy további fontos aspektus a kihordási idő és a munkaruhák visszaadása. A törvény előírja, hogy ha a munkahelyi szabályzat rögzíti a visszaadás kötelezettségét, és a dolgozó ennek eleget tesz, akkor nincs adózási probléma. Viszont, ha a szabályzat előírja a visszaadást, de a dolgozó nem tesz eleget ennek, akkor a munkaruházat értékének arányos része bérként adózik. Ezen túlmenően, ha a szabályzat nem rendelkezik a visszaadás kötelezettségéről, és a dolgozó két év után sem adja vissza a munkaruhát, akkor adózási szempontból nem merül fel probléma.
Összességében tehát láthatjuk, hogy a munkaruházat és az adózási szabályok összetettek lehetnek, és a részletekre való odafigyelés elengedhetetlen a tisztességes elszámoláshoz és az adózási kötelezettségek betartásához.
Mi a teendő adózási szempontból és az analitikus nyilvántartást illetően, ha a dolgozók színházjegyet kapnak? A munkáltató utazási költségtérítésben részesíti a munkavállalót, integrált bérletet juttat neki - miként adózik? Egyetemi hallgató szakmai gyakorlatot vállal negyven órás foglalkoztatással - hogyan kell megítélni ezt a jogviszonyt? – ezekre a kérdésekre is részletes és közérthető választ adott az okleveles adószakértő a szakmai napon.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
