Miért pont engem ellenőriz a NAV? Hogyan feleljek meg az Adóhatóság elvárásainak?

2023. 06. 13.
Lejátszási idő: 01:36:19

Az adózás és adóigazgatás talán legtöbbeket érintő és érdeklő témájában tartott előadást Bonácz Zsolt, cégünk állandó szakértője és vezető szerkesztője. Talán nincs is olyan magyar adózó, akit ne érintene az adóhatóság adatgyűjtési tevékenysége és az ebből fakadó kockázatok az adóellenőrzés, netán vizsgálatok formájában. A téma kimeríthetetlen, a leginkább figyelmet érdemlő eseteket azonban érdemes, és - szó szerint - megéri összefoglalni.

Előadónk Bonácz Zsolt – cégünk állandó szerzője és szakértője valamint több, havi rendszerességgel megjelenő folyóiratának szerkesztője – már előadása legelején felhívta a figyelmet arra, hogy természetesen csak a leggyakrabban előforduló eseteket tudja a nagyjából száz perces időt kihasználva végigtekinteni. Folyamatosan felmerülő kérdés az adózóknál, amikor megkeresést kapnak az adóhatóságtól, hogy miért kerültek a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) látókörébe? A válasz első körben könnyen megadható: NAV az ellenőrzést alapvetően a rendelkezésére álló adatok, információk alapján rendeli el.

A NAV „csodafegyvere”

Az adóhatóság elsősorban az ún. „kontroll adatok” révén talál rá azokra a vállalkozásokra, amelyek nagy eséllyel jogsértéseket követnek el, vagy a jövőben jogsértéseket kívánnak elkövetni.

A kontrolladatok a NAV felé kötelező adatszolgáltatás révén állnak rendelkezésre, melyeket a hatóság kötelező adatszolgálttás és adatgyűjtési tevékenység révén szerez be.

Elég csak arra gondolnunk, hogy ha egy cég bankszámlát nyit, a pénzintézet erről azonnal informálja az adóhatóságot. De a NAV „titkos informátorainak” köre ennél is sokkal szélesebb.
Egy gyermekét már nem nevelő édesapa könnyen lelepleződhet, ha szja-kedvezményt kér, és az Államkincstár a családi pótlék vonatkozásában, az Art. 112/A. § alapján adott kontrolladata ezt nem támasztja alá.
Ugyancsak pórul járhat egy ingatlanát bejelentés nélkül bérbeadó lakástulajdonos, ha a rendőrség közreműködését kéri a bérlője által okozott kár kivizsgálásához, melynek nyomán a rendőrség átiratot intézve informálja az adóhatóságot a bérbeadásról. Ilyenkor a bérbeadó minimum egy jogkövetési vizsgálatra számíthat, ha nincs az szja bevallásában bérbeadásból származó jogcímen bevétel feltüntetve.

A legfontosabb természetesen az áfa

Az adóellenőrzések kb. kétharmada természetesen még mindig az áfalevonási joghoz kapcsolódik. Ez persze nem meglepő, hiszen az adóhatóságnak egy olyan gyakorlati fegyver van a kezében, amelyen bármely számlabefogadó könnyedén fennakadhat. Ellenőrzésre ad okot, ha az üzleti partnerektől beérkezett online adatszolgáltatások alapján vélelmezhetően felmerült költségekhez képest a bevallott, online adatszolgáltatások alapján számítható bevétel nagyságrendje jelentősen elmarad. Veszélyfaktor az is, ha a számlabefogadó tudott vagy kellő körültekintés mellett tudhatott volna az értékesítési láncolatban elkövetett áfakijátszásról, akkor a számlabefogadó áfalevonási joga megtagadható.
Előadónk rámutatott: az online adatszolgáltatás után már csak egy lépés az szja-hoz hasonló NAV-os bevallás elkészítése, de már most is képes a rendszer az online adatszolgáltatás áfa összesítő adatai alapján megmutatni, hogy az adózó jól számolta-e ki a nettó árbevételét és a fizetendő áfáját.

Mikor van a legnagyobb esélyünk, hogy „megtalálnak”?

De honnan lehet erről tudni, hogyan lehet ezt felismerni és hogyan kell ellenőrizni az üzleti partnereket? Milyen jogkövető magatartással kell rendelkezni ahhoz,, hogy ne kerüljünk a NAV fókuszába? Bonácz Zsolt adószakértő azokat az eseményeket, eseteket igyekezett összefoglalni, amelyek valószínűleg adóhatósági ellenőrzést (jogkövetési vizsgálat, utólagos adóellenőrzés) indukálnak.
A legfőbb ok, ha a NAV-hoz benyújtott bevallások (pl. havi adó- és járulékbevallás, társasági adóbevallás) adattartalma nem egyeztethető össze az online adatszolgáltatások tartalmával. Probléma még, ha az adózó az átlagosnál jóval több esetben állít ki korrekciós számlát. A sor persze itt is hosszan folytatható pl.:

  • a VIES-rendszerből kapott adatok és az adózó által benyújtott áfa bevallás, összesítő nyilatkozat eltérései;
  • a nyugta, vagy számla kiállítás elmulasztásának, bejelentés nélküli foglalkoztatás jogerős megállapítása;
  • az üzleti partnerektől beérkezett online adatszolgáltatások alapján vélelmezhetően felmerült költségekhez képest a bevallott, online adatszolgáltatások alapján számítható bevétel nagyságrendje jelentősen elmarad. Stb. Stb.

Szakértőnk részletesen bemutatta, hogy hogyan és milyen jogkövető magatartást kell folytatni ahhoz, hogy ne kerüljünk a hatóság látókörébe és, ha már ott vagyunk, megfeleljünk az ellenőrzésen. Az előadó és – remélhetően – a résztvevők is osztották azt a véleményt, hogy a jövőben érdemes lenne ebben a témában egy újabb szakmai nappal jelentkezni.

2023-06-13