Így működhetnek hiba nélkül a civil szervezetek - szakmai nap a nonprofit szervezetekről

A nonprofit szervezetek számos kihívással néznek szembe a feladataik ellátása során, és lényeges átlátniuk a jogszabályi hátteret, illetve tisztában lenni azzal, hogy milyen speciális szabályokat kell figyelembe venniük, amikor gazdasági tevékenységet végeznek. Ez segíthet nekik abban, hogy hiánytalanul vezessék a dokumentációt a pénzügyi tranzakciókról, támogatásokról és költségekről, illetve ne mulasszák el az adózási és járulékokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését.

A nonprofit szervezeteket a bíróság (törvényszék) tartja nyilván. Nyilvántartásba vételük - hasonlóan a társaságokhoz - az úgynevezett egyablakos bejelentkezési rendszerben történik. Ez azt jelenti, hogy a nonprofit szervezet a nyilvántartásba vételét végző bíróság útján kap adószámot a NAV-tól. Bizonyos adatokat és azok változását - amik a bírósági nyilvántartásnak nem képezik részét – a nyilvántartásba vétel után már közvetlenül a NAV-hoz kell bejelenteni 2023-ban a 23T201CSZ jelű, Bejelentő és változásbejelentő lap a bíróság (törvényszék) által nyilvántartott civilszervezetek részére elnevezésű adatlapon. Az adatlap az adószámkérést követő 15 napon belül, és a később, a bekövetkező változások alkalmával is benyújtható. Gyakran elmulasztják ezt a szervezetek, amikor a székhely, a telephely vagy a tevékenység a későbbiekben módosul, pedig fontos odafigyelni erre – hangsúlyozta a szakember.  

Komoly kötelezettségek - a kis alapítványoknak is

A belföldi jogi személyek, így a nonprofit szervezetek is pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek, így - törvény vagy kormányrendelet, eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével

• kötelesek pénzeszközeiket pénzforgalmi számlán tartani,
• pénzforgalmukat pénzforgalmi számlán lebonyolítani, és ennek érdekében
• pénzforgalmi számlaszerződést kötni és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlát fenntartani.

Azon kisméretű alapítványok, melyek csupán pénzbeli adománygyűjtésből tartják el magukat és próbálják a működésüket fenntartani, a jogszabály szerint ugyanúgy kötelesek ezen összegeket pénzforgalmi számlán nyilvántartani.

Ily módon pedig ezeket nem lehetséges ezeket a kockás kisfüzetükben vezetni, ehelyett könyvvezetést és egyszerűsített beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, illetve a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készíteniük.
Egyszerűsített beszámolót készíthet, és ez esetben egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az az egyesület, alapítvány és köztestület, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. Az egyszerűsített beszámoló részei az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés.
Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni és ez esetben kettős könyvvitel vezetésére kötelezett az az egyesület, alapítvány és köztestület, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.

Közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet, azaz egyszerűsített éves beszámolót készíthet (ha nem választja az Szt. szerinti éves beszámoló készítését).

Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, ha két egymást követő üzleti évben a mérlegfordulónapján az alábbi három érték közül bármelyik kettőt meghaladja:

• a mérlegfőösszege az 1200 millió forintot,
• az alaptevékenységből, és a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege a 2400 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Reprezentáció és adományok: gyakori tévedések

Sűrűn látható hiba még a civil szervezeteknél, hogy megfelelő információ hiányában megsértik az adózási előírásokat a reprezentáció, az ingatlanhasznosítás vagy akár az adományok kezelése során.

Megesik, hogy cél szerinti kiadásnak minősülnek a gazdálkodó szervezeteknél minden esetben reprezentációnak minősített kiadások. Egy étkezéshez kapcsolódó termékbeszerzés vagy szolgáltatás igénybevételéről, vagy más szabadidős szolgáltatásról szóló számla esetén mindig meg kell vizsgálni a juttatás (igénybevétel) körülményeit.
Egy nyilvános, a civil szervezet által szervezett eseményen, pl. gyermeknapon, télapó ünnepségen nyújtott étel-ital adómentes cél szerinti juttatásnak minősül, ugyanakkor a sportegyesület saját közgyűlésén vagy zártkörű eseményén felszolgált étel, ital is reprezentációs kiadás lesz, akkor, ha megfelel a feltételeknek, az Szja tv. 70. § (5) szerint lehet adómentes, ha nem felel meg, ugyanezen jogszabályhely (4) bekezdése szerint lesz adóköteles reprezentáció – hozta fel példának a szakember.

Adómentes az a rész, ami a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenységhez kapcsolódik, és nem éri el a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, és nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10 százaléka. Az üzleti ajándékok esetén az adómentesség feltétele még, hogy annak egyedi értéke a minimálbér 25 százalékát ne haladja meg.
A reprezentáció témakörében a további területek okozhatnak még bizonytalanságot: táborozás alatt biztosított étkezés, üzleti megbeszélésre kibérelt helyiség, a felszolgált étel, ital költsége, szabadidős programmal egybekötött üzleti utazás, karácsonyi ünnepségen felszolgált vacsora, illetve a fellépő zenekar költsége.

Annak érdekében, hogy a későbbiekben ne kelljen „tüzet” oltani, a civil szervezeteknek meg kell különböztetniük a támogatásokat és az adományokat, és pontosan nyomon kell követniük a támogatások célját és felhasználását.

A támogatást és az adományt az különbözteti meg egymástól, hogy a támogatást mindig valamilyen pályázaton vagy egyedi döntés alapján nyeri el a szervezet, valamilyen meghatározott célra, és elszámolási kötelezettség kapcsolódik hozzá. Ezzel szemben az adománnyal szabadon rendelkezhet a szervezet, konkrét elszámolási kötelezettség nem (de tájékoztatási kötelezettség igen!) kapcsolódik hozzá – hangsúlyozta Horváth Józsefné.
A szakember kitért arra is, hogy mik az önkéntes tevékenységek pontos szabályai és előnyei, illetve hogyan érvényesítsék ezeket a civil szervezetek. Emellett részletesen szólt arról, hogy miként kezeljék megfelelően az ingatlan bérbeadási, ingatlanhasznosítási tevékenységet a számvitelükben.
Horváth Józsefné előadása után a hallgatók idén is lehetőséget kaptak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a nonprofit szervezetek működése és gazdálkodása, illetve a támogatások elszámolása kapcsán.