A Gyakorlatban az egyes osztalékfizetési módokhoz kapcsolódó adóelszámolások szakmai nap egyik résztvevője az áprilisi osztalék kapcsán még előzetesen tette fel a kérdését Sándorné Új Éva okleveles adószakértő és pénzügyi revizorhoz, aki az itt elérhető előadásában ezt részletesen meg is válaszolta. Ahogy fogalmazott, ha valaki megítéli az osztalékot, és megszületik a taggyűlési határozat, vagyis az illető fizeti az osztalékot, akkor azonnal könyvelni kell. Ez esetben a másiknak is követelésként könyvelnie szükséges. Ha az osztalékot mégsem kapja meg a részvényes, vagy ha csak később kapja meg, akkor az összeget továbbra is a bevételek között kell szerepeltetni. Amennyiben ez mégsem történik meg, akkor ez esetben fontos az időbeli elhatárolás a könyvelésben.
A társasági adóalany által kapott osztalékelőleg kapcsán a következőket tartotta fontosnak hangsúlyozni a szakértő:
- Osztalékelőleget felvenni év közben kizárólag közbenső mérleget jóváhagyó taggyűlési jegyzőkönyv alapján lehet.
- Mivel az osztalékelőleg fizetése még nem tekinthető véglegesen juttatott osztaléknak, ezért azt - mint a neve is mutatja - előlegként kell kezelni a követelések között.
- Ez önmagában társasági adóalap korrekcióra nem ad okot.
Évekkel ezelőtt jóváhagyott, de ki nem vett osztalékkal mi a jó eljárás? – hangzott egy másik érdeklődő kérdése. Ezt egy darabig nem is akarják kivenni, visszatenni eredménytartalékba, illetve otthagyni mint jóváhagyott osztalék. Milyen vonzata lehet egyik illetve a másik megoldásnak? Siposné Új Éva hangsúlyozta: nem tudja, kik azok, akik az osztalékot követelik, mert ha nem kapcsolt vállalkozások is megegyeznek, akkor a megoldás, hogy elengedik az osztalékot. Ha elengedik az osztalékot, akkor visszakönyvelik. Mint a kérdező írta, adóvonzata ennek az elengedett osztaléknak nem keletkezik, de azt jó tudni, hogy néhány éve még nem így volt, és éppen ezért alakult ki a mostani zűrzavar. Hozzátette: az jelent problémát, ha kapcsolt vállalkozás engedi el az osztalékot, hiszen ez esetben meg kell növelni a társasági adóalapot.
Egy olyan felvetés is szóba jött, miszerint havi 200 ezer forint munkabért vesz fel havonta egy nyugdíjas tag és az osztalék öt millió forintra rúgna. Ez esetben a szochó alapkorlátból kellene levonni az éves munkabért, majd ez után megfizetni a szochót. Az összegek így néznének ki: 266.800 x 24 = 6.403.200. Ebből vonjuk le a munkabért, azaz 12 x 200 = 2.400.000. Ez akkor érvényes, ha nem kapott az illető semmilyen jutalmat vagy prémiumot.
Tárnyi eszköz kivehető osztalékként – ennek kapcsán is küldtek be egy kérdést a szakértőhöz, aki a fent említett előadásában részletesen is kifejtette a témát, illetve bemutatott egy diát a könyvelési műveletről is. Ha valaki ingatlant értékesít, akkor szükséges egy ingatlan értékbecslőhöz fordulni, aki meghatározza az ingatlan értékét - ezt kell a tranzakció során figyelembe venni a könyvelésben, mint ingatlanértékesítést. Fontos megemlíteni az általános forgalmi adót is, ami az vagy alkalmazandó, vagy nem, de mindenképpen figyeljünk erre – hívta fel a figyelmet Sándorné Új Éva.
Tehát egyrészt beszélünk az értékesítésről, másrészt osztaléktartozással is rendelkezünk. Ha az ingatlant megvásároljuk, akkor a másik oldalon szállítói tartozás keletkezik. Ha természetes személy vagyok, akkor a szállítói tartozás helyett inkább egy általam kifizetendő tartozásról beszélhetünk. Ezenkívül létrejön az osztalék követelésem is, és ezt a kettőt szükséges összevezetni. Jó esetben pénzmozgás nem lesz, de ha mégis, akkor szükséges elszámolni a különbözetről.
A következő témában is részletes és közérthető választ adott a szakértő: tárgyévi vesztesség esetén a tartalék terhére fizethető osztalék. Egyebek mellett az alábbi kérdéseket küldték az előadás hallgatói, amire a szakértő a legjobb tudása szerint felelt.
Kíváncsi további részletekre az osztalékfizetés és adózási kérdések kapcsán? Nézze meg, hogy szakértőnk milyen válaszokat adott az egyes kérdésekre. Kattintson a fenti videóra, és mélyedj el a témában!
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
