A számviteli törvény 2025-ös változásai

A számviteli törvény 2025-re tervezett módosításai átfogó változásokat hoznak a magyar vállalkozások számára, érintve az értékhatárokat, a beszámolási kötelezettségeket és a könyvvizsgálati szabályokat. Botka Erika, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője hangsúlyozta, hogy az új előírások célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, miközben az EU-s irányelvek harmonizációjával akár 60%-os értékhatár-növekedés is megvalósulhat.

Változó értékhatárok: új irányelvek a számvitelben

A számviteli törvény 2025-ben hatályba lépő módosításai az EU 2023/2775 számú irányelvének hazai jogrendbe történő integrációját tükrözik. Az előadásban Botka Erika kiemelte, hogy az irányelv 25%-kal emelte meg az euróban rögzített méretkritériumokat, amelyek forintban számolva több mint 60%-os értékhatár-növekedést eredményez. Ezek az emelt határértékek várhatóan jelentős könnyítést nyújtanak a mikrovállalkozások és KKV-k számára, miközben a nagyobb vállalatok esetében pontosabb konszolidációs számításokat követelnek meg.
Az új szabályozás az egyszerűsített éves beszámoló és a konszolidált beszámoló határértékeit a következőképpen határozza meg 2025-től:

Egyszerűsített éves beszámoló:

• Mérlegfőösszeg: 2 milliárd forint,
• Nettó árbevétel: 4 milliárd forint,
• Foglalkoztatottak száma: 50 fő.

Konszolidált beszámoló:

• Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint,
• Nettó árbevétel: 20 milliárd forint,
• Létszámadat: 250 fő (változatlan).

A változások célja az uniós előírásokkal való harmonizáció, amelynek keretében:

• új értékhatárok kerülnek bevezetésre,
• egyszerűsödnek bizonyos adminisztratív kötelezettségek,
• és javul a vállalkozások működésének átláthatósága.

Egyszerűsített éves beszámoló változásai

Az egyszerűsített éves beszámolók szabályozásának átalakítása a számviteli törvény 2025-ös módosításainak egyik lényeges eleme. Botka Erika előadásában elhangzott, hogy a változtatások a korábbi évek beszámolóinak vizsgálatát is érintik. Ennek eredményeként a 2024-es üzleti évre is alkalmazhatóak lesznek az új előírások, amennyiben a vállalkozás az előző két évben megfelelt az emelt határértékek feltételeinek.
Az új szabályozás külön figyelmet fordít az egyszerűbb beszámolási követelmények alkalmazhatóságára, ezzel elősegítve a mikro- és kisvállalkozások pénzügyi átláthatóságát.

Önköltségszámítási szabályok módosítása

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások továbbra is mentesülnek az önköltségszámítási szabályzat készítése alól, azonban az új határértékek jelentősen szélesítik a kedvezményezettek körét. A 2025-től érvényes értékhatárok:

• Nettó árbevétel (LAB- és közvetített szolgáltatások nélkül): 4 milliárd forint,
• Költségnemek együttes összege: 2 milliárd forint.

Az előadó részletezte, hogy azok a vállalkozások, amelyek túllépik ezeket a határértékeket, kötelesek lesznek az önköltség meghatározását utókalkulációs módszerrel végrehajtani. Ezen belül pontosan meg kell határozni a kalkulációs egységeket (pl. termék, szolgáltatás), valamint az eladási ár és a várható költségek számításának szabályait.

Könyvvizsgálati kötelezettség változásai

Az előadás során elhangzott, hogy a könyvvizsgálati mentesítési feltételek továbbra is szigorú keretek között maradnak. Például azok a vállalkozások, amelyek jogszabályi kötelezettségből vagy konszolidációs státuszuk miatt kötelesek könyvvizsgálatra, a változások ellenére sem mentesülhetnek.
Az új szabályok külön kitérnek a fenntarthatósági jelentésekre, amelyeket kizárólag fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálók hitelesíthetnek. Ezáltal nemcsak a jelentések átláthatósága nő, hanem a szakmai minőségre vonatkozó elvárások is egyértelműen magasabbak lesznek. Az előadó hangsúlyozta, hogy ezek az előírások különösen a nagyobb vállalatokat érintik, ahol komplex jelentési kötelezettségek állnak fenn.

Fenntarthatósági jelentések előírásai

A fenntarthatósági jelentések készítésére vonatkozó kötelezettségek a számviteli törvény 2025-ös módosításainak egyik kiemelt területét képezik. Az előírások szerint a jelentéseket legkésőbb a mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül kell közzétenni, amit a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó uniós irányelvek harmonizációja indokol. Botka Erika előadásában hangsúlyozta, hogy például a konszolidációba bevont vállalkozások továbbra sem mentesülhetnek e kötelezettség alól, függetlenül az értékhatárok változásától.
A kisebbségi tulajdonosok jogai is bővültek: jogosultak arra, hogy a jelentés egyes elemeinek vizsgálatára külön kamarai tag könyvvizsgálót javasoljanak, amennyiben szavazati jogaik meghaladják az 5%-ot.

Tőkevesztéssel kapcsolatos szabályok

A tőkevesztéssel kapcsolatos szabályok szigorítása a számviteli törvény 2025-ös módosításainak fontos eleme. Az előadás során Botka Erika rámutatott, hogy az OBR (Online Beszámoló Rendszer) nemcsak a törvényességi felügyelethez kapcsolódó eljárások kezdeményezését támogatja, hanem a társaságok tőkehelyzetének folyamatos ellenőrzésére is alkalmas. Az OBR automatikusan figyeli a jegyzett tőke előírt mértékének fenntartását, és a tőkevesztésről értesítést küld a cégbíróságnak.
A tőkevédelmi szabályok különösen a korlátolt felelősségű társaságokra (Kft.) és részvénytársaságokra (Rt.) vonatkoznak. Amennyiben a saját tőke két egymást követő üzleti évben a törvényben előírt minimális szint alá csökken, a tulajdonosoknak három hónapon belül intézkedniük kell a tőke pótlásáról. Ellenkező esetben a társaság jogutód nélküli megszűnésre vagy átalakulásra kényszerül.
A szankciók súlyosak: a törvényességi felügyeleti eljárás 250 ezer forintos illetékkel jár, és amennyiben a helyzetet nem rendezik, a folyamat kényszertörlési eljárásba torkollhat. Az előadó hangsúlyozta, hogy a tőkehelyzet rendezésének elmulasztása komoly üzleti és jogi következményekkel járhat.