A kisvállalati adó (KIVA) elszámolásával kapcsolatosan érkezett egy kérdés a Menedzser Praxis A társasági adó helyett a kisvállalati adóra való áttérés feltételei című online szakmai napján Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizorhoz. Az egyik résztvevő az iránt érdeklődött, hogy ha egy nyereségesen működő vállalkozásnak nincs elhatárolt vesztesége, akkor és az adóalap módosító tételek egyenlege nem negatív, akkor esetben igaz-e, hogy a tárgyévi beruházás nem nyújt előnyt a KIVA esetében. A szakértő erre a kérdésre igennel felelt. Mint azt többször is hangsúlyozta: fontos odafigyelni, hogy csak akkor tud valaki átnyúlni a veszteséggel a személyi jellegű ráfordítás alá, ha mind a veszteség, mind a beruházás adott. Ha csak az egyik feltétel teljesül, akkor ez nem lehetséges, és emiatt kisvállalati adóhiány is előfordulhat. Ezt mindenképpen tartsuk szem előtt – hívta fel a figyelmet Sándorné Új Éva.
Amikor egy társasági adót fizető vállalkozás nyereséges, de túl sok az adóalap csökkentő tétel, akkor az adóalap akár mínuszba is fordulhat, és ez lesz az elhatárolt veszteség.
A kérdező a következő adatokat osztotta meg: a személyi kifizetés összege 30 millió forint, az osztalék adóalap növelő tétele 15 millió forint, így a KIVA alap 45 millió forint, mivel összeadódik ez a két összeg. Az adóévben történt új beruházás értéke 10 millió forint, azonban ezt nem lehet csökkentő tételként figyelembe venni – hangsúlyozta a szakértő. Ezért a KIVA alap ebben az esetben is 45 millió forint marad.
Kérdés: Hogyan ösztönöz a KIVA a beruházásokra, ha csak veszteségesen gazdálkodom?
Előfordulhat, hogy bár profitot termel valakinek a vállalkozása, a tárasasági adóalapja mégis negatív. Ez akkor történik, ha olyan sok adóalap csökkentő tételt alkalmaz, hogy az adóalap mínuszba fordul, mivel a növelő tételek nem kompenzálják ezt. Ekkor veszteség keletkezik, vagyis negatív adóalapja lesz. Ebben az esetben társasági adót nem fizet, mivel a jövedelemminimum most nem releváns. Fontos megérteni, hogy a KIVA nem csak a rosszul gazdálkodókat ösztönzi, de azt Sándorné Új Éva is kétkedéssel fogadja, hogy miért ösztönzi éppen a veszteség elhatároló cégeket.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a kamatkedvezményből származó jövedelemmel kell-e módosítani a KIVA alapját. Erre a válasz egyértelműen nem, mivel a kisvállalati adónál nincs ilyen tétel. A társasági adó esetében azonban létezik olyan szabály, hogy a kis- és középvállalkozások a beruházási kölcsön és a pénzügyi lízing kapcsán megfizetett kamattal csökkenthetik az adóalapot, függetlenül attól, hogy a kamatot az eszköz aktiválása előtt vagy után fizetik meg az adóévben. Ha valaki áttér a kisvállalati adóra, akkor ez a lehetőség elvész. Azonban, ha nem teljesíti az illető a beruházási kötelezettségét, tehát nem történik meg az eszköz aktiválása, akkor a szankció a KIVA bevallás társasági adós lapján jelenik meg.
„KIVÁ-s cégnél a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók bérét terheli-e KIVA fizetési kötelezettség?” – hangzott el a következő kérdés.
A szakképzési munkaszerződésekre vonatkozó szabályok nemrég változtak. Fontos lenne látni magát a munkaszerződést, hogy pontosan mi szerepel benne, különösen a társadalombiztosítási (TB) vonatkozásokat. Úgy tűnik, hogy a társadalombiztosítási járulék megjelenik ebben az esetben. Személyi jövedelemadó valószínűleg nem, de ha a TB járulék megjelenik, akkor ez része lesz a személyi költségeknek. Továbbá érdemes megvizsgálni, hogy van-e foglalkoztatási kedvezmény a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak számára.
Sándorné Új Éva legjobb tudása szerint közérthető és részletes válaszokat adott a következő kérdésekre is:
Kattintson a fenti videóra, és tekintse meg a részletes válaszokat és gyakorlati útmutatókat a KIVÁ-t érintő kérdekről!
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
