Járulékfizetés és társadalombiztosítás: milyen változásokra számíthatunk 2024-től?

2023. 11. 23.
Lejátszási idő: 01:18:20

A jövő évtől nem minden esetben mentesül az egyéni vállalkozó az új szabályok szerint a minimum járulékfizetési kötelezettség alól, ha szünetelteti a tevékenységét – egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet Széles Imre tb-szakértő a szakmai napunkon tartott előadásában. Szólt arról is, hogyan kell ezentúl elszámolni a szüneteltetés időszakában keletkezett jövedelmeket.

Változásokra lehet számítani a nem kisadózó egyéni vállalkozók biztosításának szü-neteltetésével kapcsolatban – erről Széles Imre, tb-szakértő, a Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága Nyugdíjellenőrzési főosztályának vezetője számolt be a járulékfizetéssel és társadalombiztosítási kötelezettségekkel kapcsolatos aktuális kérdésekkel tartott előadásában szakmai napunkon.
A jelenlegi előírások alapján, ha a nem kisadózó egyéni vállalkozó szünetelteti a biz-tosítását, akkor nem kell minimum járulékot fizetnie. Ezen szabályozás a következő évben változik. A Tbj. módosítása és a szociális hozzájárulási adó szabályokban be-következő változások értelmében csak abban az esetben szabadul fel e kötelezettség alól, ha a tevékenysége az adott hónapban egészében szünetel.

Minimum járulékfizetéssel összefüggésben a szüneteltetést január 1-jétől csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az a hónap egészében fennáll.

Ennek a változásnak köszönhetően például, ha valaki december 4-étől január 5-ig december 4-től 01.05-ig szünetelteti tevékenységét egy hónapon keresztül, akkor a decemberi hónapban még a minimum járulékot csak három napra kell megfizetnie, január hónapban viszont hiába van öt kieső napja, már a teljes hónapra vonatkozik a fizetési kötelezettség.  Fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok szerint a szüneteltetés szabályai nem változnak. A vállalkozónak továbbra sem kell kifejezetten kérnie a szüneteltetést. Ugyanakkor, a fenti példát alapul véve, fontos észben tartani a tevékenység szüneteltetése alatt, hogy január 5-éig nincs biztosítása az vállalkozónak, ezért a minimum járulékot és az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie.

Az új év kezdetével, vagyis 2023. január 1-jétől számítva életbe lép egy másik, a szü-neteltetést érintő módosítás is, ami szintúgy kiterjed az egyéni vállalkozókra.

A Tbj 31. paragrafusában történt apró kiegészítés értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozók-nak ettől az időponttól a biztosítás szüneteltetése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosí-tással járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot figyelembe kell venniük. Ez azt jelenti, hogy az olyan jövedelmeket, amik a szüneteltetés időszakában keletkeztek, illetve akkor kapták meg, úgy számolják el, mintha ezeknek a kifizetése vagy megszerzése a szünetelés kezdetét meg-előző napon történt volna.
31. § A biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevé-telt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére, megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.

Ez a jogszabályváltozás a munkaviszonyban állókat eddig is érintette, azonban mostantól az egyéni vállalkozókra is kiterjed.

Szakértőnk előadásában beszélt továbbá a minimálbért érintő tervezett változásról, az egyéni és társas vállalkozó minimum kötelezettség alóli mentességéről, az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét érintő kérdésekről, illetve arról, hogy ez miként alakul a szocho. maximum alap szem-pontjából. Emellett egy konkrét példán keresztül mutatta be, hogyan változik a járulékfizetés az új számítási módszer alapján az érintett vállalkozók esetében. Szó esett arról is, hogyan teheti meg az egyéni vállalkozó a nyugdíjigénylését visszamenőlegesen, a családi járulékkedvezmény kapcsán felmerülő problémákról, valamint tájékoztatást kaptunk a 2024-es szociális hozzájárulási adó vál-tozásairól is.

2023-11-23