Kozmetikumok gyártójának EPR díj fizetési kötelezettsége

Kisvállalkozó nem főállásban végzi tevékenységét, melynek során kézműves szappanokat, fürdőszereket és kozmetikumokat gyárt. Keletkezik-e kiterjesztett gyártói felelősség vagyis EPR díjfizetési kötelezettség? Felmerülnek-e adminisztrációs feladatok és bevallások?

Ez a tartalom 391 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.

Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el
Szerző: Leipán Tibor

A TEÁOR szám a vállalkozásban szerepel. Ezeken a számokon:

  • ÖVTJ-kód 479102 ÖVTJ szerinti megnevezés: Csomagküldő, internetes kiskereskedelem;
  • ÖVTJ-kód 204202 ÖVTJ szerinti megnevezés: Kézműves szappanok készítése.

Kiindulási pont az, hogy az EPR tekintetében maga az EPR és a környezetvédelmi termékdíj gyakorlatilag elválik egymástól.

Ennek lényege, hogy a környezetvédelmi termékdíj a csomagolóanyagot adóztatja, addig az EPR pedig a csomagolást.

Tehát első lépésként azt kell tisztázni, hogy a kérdés szerinti termékek eseteiben léteznek-e csomagolások vagy nem. Ha léteznek, akkor felmerül az EPR díjfizetési kötelezettség, ha pedig nincs csomagolás, akkor EPR sem létezik.
Törvényi oldalról jelenleg a 80/2023 Kormányrendelet az irányadó, melynek kiemelt oldala a kiterjesztett gyártói felelősség. Ennek alapján értelemszerűen szükséges valamennyi olyan gazdasági esemény elsődleges vizsgálata, amely a már említett körforgásos termékeket érinti. Ebből adódóan a forgalomba hozatal bír jelentőséggel, amikor is egy termékértékesítés során a tulajdonjog átruházása történik úgy, hogy értelemszerűen az értékesített termék a körforgásos anyagot is érinti. A körforgásos termékek esetében is legalább egyszer meg kell fizetni az EPR díjat, de a lényeg hogy a termék többször is részt vesz a gazdasági eseményekben, de regisztrálásával csak egyszer fizetik meg az EPR díjat. Pl. egy raklap esetében.

A kérdés szerinti esetre vonatkozóan a hivatkozott jogszabályhely 11. § (1) bekezdése az irányadó:
11. § (1) A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a csomagolószer gyártóját terheli.

A leírtakból következően a belföldön megvásárolt és ezt követően megtöltésre kerülő csomagolószerek tekintetében nem keletkezik EPR díjfizetési kötelezettség a hivatkozott törvényhelyhez igazodóan.  

Ez annyit jelent, hogy a kérdés szerinti esetben egyszer használatos csomagolószerről van szó, melynek során a kiterjesztett gyártói felelősség az értékesítés során nem az egyéni vállalkozót terheli, hanem a csomagolószer értékesítőjét, azaz a jogszabályhelyhez igazodóan a „csomagolószer gyártóját”.