•    Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is) 
•    Kamatjövedelem: az Szja tv. 65. § (1) bekezdésben nevesített jövedelmek (pl. hitelintézeti betét; takarékbetét kamata; befektetési jegy hozama; biztosító adómentesnek nem minősülő kifizetése) 
A kamat Szja tv. szerinti fogalma és az Szja tv. 65. §-ában nevesített kamatjövedelmek nem minden esetben fedik egymást: például a 65. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és d) pontjában szereplő jövedelem nem felel meg a kamat-meghatározásnak. Az Szja törvény hatályos szabályozása a kamat jövedelemszerzési helyére vonatkozóan tartalmaz előírást, ugyanakkor a kamatjövedelemre vonatkozóan nem. 
A rendelkezés ezért a jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezést kiegészíti a kamatjövedelemmel. A jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezés eddig csak a kamatra vonatkozott, e szabály kiegészül a kamatjövedelemmel. Jövedelemszerzés helye
-    kamat, kamatjövedelem esetében a kamat, kamatjövedelem fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam- amennyiben a kamat, kamatjövedelem fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld, 
-    ha azonban a kamat, kamatjövedelem alapjául szolgáló követelés (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld. 
 A jövedelemszerzés helyének- kiegészítése tehát két következménnyel jár:
– ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja tv. alkalmazásában külföldről származónak minősül és e jövedelemmel szemben beszámítás érvényesíthető;
– ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet.
Lásd: Szja tv. 3. § 4. pont i) alpont; 
Hatályos: 2025.01.01. napjától

A start-up vállalkozások alapításának megkönnyítése érdekében a szellemi terméknek nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) gazdasági társaság részére történő átruházása adómentessé válik.  Az adómentesség csak a szellemi termék eredeti jogosultja tekintetében alkalmazható. Az apportként kapott értékpapír értékesítéskor megszerzésre fordított értékként a szellemi termék megalkotása érdekében az eredeti jogosult által az apport szolgáltatásig teljesített, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ehhez kapcsolódóan a rendelkezés meghatározza a szellemi termék fogalmát.
Szellemi termék: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy, a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, a szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.) a jövedelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.
Lásd: Szja tv. 3. § 52. pont; 7. § (1) bekezdés zs) pont; 67. § (9) bekezdés a ) pont am) alpont 
Hatályos: 2025.01.01. napjától

Az Szja tv. definiálja a magánszemély által különböző formában megszerezhető bevételek szerzési időpontját. Különös szabály vonatkozik az igénybe vett szolgáltatásra. E szabály 2024. január 1-jétől módosult, azonban az új szabály értelmezési kérdéseket vetett fel az elmúlt időszakban. A rendelkezés ezért a szabályozás ismételt módosításával rendezi a piaci szereplők által jelzett bizonytalanságot.
Saját szolgáltatás esetén 2025. január 1-jétől újra a 2023. december 31-én hatályos szabályt kell alkalmazni. E szerint a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem). E szabály alapján akkor is megállapítható a kötelezettség, ha a juttatásról készül bizonylat, és akkor is, ha nem, ugyanis az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időpont egzakt fogalom.
Vásárolt szolgáltatásnál mindig készül bizonylat, hiszen a szolgáltatás nyújtója kiállítja azt. De a bizonylat jellemzően a szolgáltatást (pontosan a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzését) követően kerül kiállításra, ezért gyakran önellenőrzéssel kell bevallani a kötelezettséget. Ezért úgy módosítja a törvény a 2025. január 1-jétől a bevételszerzés időpontját, hogy az az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat a kifizető rendelkezésére áll. E módosítással elkerülhetők az önellenőrzéshez kapcsolódó feladatok. 
A rendelkezéshez átmenti rendelkezés is kapcsolódik. E szerint amennyiben a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság pl. 2024. decemberébe nyílik meg (tehát a 2024.évi szabály a bevétel megszerzésének időpontja) az arról szóló bizonylat azonban egy későbbi időpontban pl. 2025. januárjában áll rendelkezésre, úgy ezt a 2024. évi kötelezettséget önellenőrzés keretében kellene rendezni. 
A 2025. évi szabály alapján ugyanakkor a bevételszerzés időpontja már a bizonylat rendelkezésre állásának időpontja, azaz 2025. A kétszeres adófizetés elkerülése érdekében a törvény rögzíti, hogy az említett esetekben a bevételszerzés időpontja a bizonylat rendelkezésre állásának a napja. 

Lásd: Szja tv. 9. § (2) bekezdés c) pont; 108. § (1) bekezdés
Hatályos: 2025.01.01. napjától

A rendelkezés a családi kedvezmény összegének gyermekszámtól függő emeléséről rendelkezik, beleértve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek után járó kedvezményt is. Az emelés két részletben valósul meg: 2025. július 1-jétől a jelenlegi másfélszeresére, a 2026. január 1-jétől a jelenlegi mérték kétszeresére emelkedik a kedvezmény.
Kedvezmény mértéke (kedvezményezett eltartottként és jogosultsági hónaponként)

  Lásd: Szja tv. 29. § (2) bekezdés 
Hatályos: 2025.07.01. napjától és 2026.01.01. napjától, két lépésben

Tartósan beteg és súlyosan fogyatékos gyermek után igénybe vehető többletkedvezmény mértéke (kedvezményezett eltartottként és jogosultsági hónaponként 

Lásd: Szja tv. 29/B. § (5) bekezdés 
Hatályos: 2025.01.01. napjától 

A rendelkezés alapján szűkül azon külföldi magánszemélyek köre, akik jogosultak a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítésére. A kedvezményt csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik (Szerbia, Ukrajna).

A kedvezmény érvényesítésének feltétele: 
-azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a magánszemély másik államban nem vett és nem is vesz igénybe és 
- külföldi adóügyi illetőségű személy esetén az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is- legalább 75 százaléka Magyarországon adózik. 

Lásd: Szja tv. 29/C. § (7) bekezdés; 29/F § (6) bekezdés
Hatályos: 2025.01.01. napjától 

A postai szolgáltatások kistelepüléseken való biztosítása érdekében a Magyar Posta partneri programot működtet, amelynek keretében a településen működő szolgáltatók vállalják a saját tevékenységük mellett ennek a szolgáltatásnak az ellátását is. A hatályos szabályozás miatt ilyen esetben az átalányadózást választó, kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó akár ki is eshet az átalányadózás alkalmazására jogosultak köréből. A rendelkezés úgy módosítja a feltételeket, hogy a postai közreműködői és egyéb tevékenységet is vállaló egyéni vállalkozó ne essen ki a jogosulti körből.
A hatályos szabályok szerint a saját tevékenységük okán magasabb költséghányad figyelembevételét lehetővé tevő átalányadózás választására jogosult vállalkozók (pl. kiskereskedők) elvesztik ezt a jogosultságukat, csak az általános (40 százalékos) költséghányad figyelembevételére lesznek jogosultak abban az esetben, ha postai közreműködői és egyéb tevékenységet is vállalnak. A rendelkezés úgy módosítja a szabályokat, hogy azok a jövőben nem zárják ki a partnerségre vállalkozó kiskereskedőket a kedvezőbb költséghányad alkalmazásának lehetőségéből. Módosul a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek listája az eddig alkalmazott TESZOR-kód helyett az egyéni vállalkozók által más vonatkozásban is használt ÖVTJ-kódokra, és egyúttal a 80 százalékos költséghányad választására jogosító tevékenységek közé kerül az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői tevékenység is.

A 90 %-os költséghányad pedig azokra a kiskereskedőkre is vonatkozik, akik a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységet végeznek. 

Lásd: Szja tv.  52 § (1) bekezdés b) pont; 53. § (1)-(2) bekezdés
Hatályos: 2025.01.01. napjától

2024. június 26-i hatállyal módosult a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény magánszálláshely fogalma: a lakás és az üdülő mellett magánszálláshelynek minősül az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület is. Az összhang megteremtése érdekében módosulnak a fizetővendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadózására vonatkozó szabályok úgy, hogy hasznosítható ingatlanként a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlant jelöli meg, amely nemcsak az üdülőt és a lakást foglalja magába, hanem az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületet, vagy azok lehatárolt részét is.

A rendelkezés értelmében továbbá tételes átalányadózás csak akkor választható, ha a magánszemély magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységét legfeljebb három ingatlanban végzi.

A tételes átalányadó éves mértéke 2025. január 1-jétől lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, és 38 ezer 400 forint marad azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma 2 millió alatt volt. Az intézkedés a magánszálláshely-szolgáltatók és a szállodák közötti adózási versenyfeltételek egymáshoz történő közelítésére szolgál.

A rendelkezés egyrészt rögzíti, hogy a tételes átalányadót hogyan kell megfizetni, másrészt meghatározza a lakószoba fogalmát. Eszerint lakószoba a méretétől függetlenül az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető. A szabály rögzíti azt is, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni. Lakóhelyiség pedig a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiséget kell tekinteni. Ezek a helyiségek: lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér.

További rendelkezés az állami adó- és vámhatóság feladataként írja elő, hogy minden év január 31-éig tegye közzé honlapján azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. 

Tételes adómérték
Jelenleg    2025.01.01. napjától
Településen a vendégéjszakák száma        
-nem haladja meg a 2 milliót    

38 400 Ft/szoba/adóév    
38 400 Ft/szoba/adóév
-meghaladja a 2 milliót        
150 000 Ft/szoba/adóév

Lásd: Szja tv. 57/A. § (4)-(4c) bekezdés
Hatályos: 2025.01.01. napjától 

A rendelkezés rögzíti, hogy egyes meghatározott jutatásnak minősül
a) a SZÉP kártyára adott munkáltatói támogatás rekreációs keretösszeget (450 ezer forint) meghaladó része;
b) a SZÉP Kártya Aktív Magyarok alszámlájára utalt támogatásnak az Aktív Magyarok keretösszeget (120 ezer forint) meghaladó része;
c) a lakhatási támogatás címén adott juttatásnak a lakáscélú keretösszeget (1 millió 800 ezer forint) meghaladó része;
d) a szakszervezet által üdülési szolgáltatás formájában biztosított juttatásnak értékhatárt meghaladó része;
e) a szövetkezet által a közösségi alapjából nem pénzbeli formában juttatott jövedelem formájában adott juttatás értékhatárt meghaladó része.
A szakszervezet által üdülési szolgáltatás formájában biztosított juttatás esetében az értékhatár személyenként a minimálbér összege, a szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás esetében pedig személyenként a minimálbér havi összegének 50 százaléka.

Az értékhatár feletti rész egyéb jövedelemként adózott 2024.évben, azonban a módosítás alapján az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként adózik a jövőben. 

Lásd: Szja tv. 70. § (7) bekezdés d) és e) pontok 
Hatályos: 2025.01.01. napjától

A 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt munkáltatói támogatás összegének 50 százaléka erejéig a SZÉP Kártya a 2025. évben a lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható. A lakásfelújítás címén figyelembe vehető termékeket, szolgáltatásokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg. Egyes meghatározott juttatás az értékhatárt meghaladó rész.   2025.évben ideiglenesen lesz elérhető ezen juttatás.

Lásd: Szja tv. 71. § (1) bekezdés d) pont 
Hatályos: 2025.01.01. napjától 

Új SZÉP Kártya alszámla. A rendelkezés béren kívüli juttatásként nevesíti a SZÉP Kártya Aktív Magyarok alszámlájára adható munkáltatói támogatást. Aktív életmód elősegítésére használható fel: az ezen a jogcímen igénybe vehető szolgáltatások körét a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg. A keretösszeg független a rekreációs keretösszegtől, mértéke: 
-    évi 120 ezer Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, 
-    arányos összeg, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; 
-    évi 120 ezer Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. 

A keretösszegen felüli juttatás egyes meghatározott juttatásként adózik. 

Lásd: Szja tv. 70. § (7) bekezdés b) pont; (8a) bekezdés, 71. § (1a) bekezdés
Hatályos: 2025.01.01. napjától 

Új béren kívüli juttatási elem. Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalójának lakhatási támogatás címen juttatott összeg. Ez a 
-lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy
-lakáscélú hitel törlesztéséhez adott
lakáscélú keretösszeget meg nem haladó összeg. 

Igényléskor be kell mutatni a bérleti vagy hitelszerződést. Különbözeti bírság megfizetésére köteles a munkavállaló az őt terhelő összegnél magasabb lakhatási támogatás igénybevétele esetén, a bírság mértéke a meghaladó összeg 50 %-a. 
A munkáltatót adatszolgáltatási kötelezettség terheli a a NAV felé az adóévet követő év január 31-éig, a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól, a támogatás céljáról. 
-    Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennállt évi 1, 8 millió Ft
-    Ha a munkavállaó munkaviszonya csak az év egy részében állt fenn, akkor arányos összeg lesz a keretösszeg.
-    Abban az esetben, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, a keretösszeg 1,8 millió FT (= 12 x 150 ezer Ft) 

A keretösszeget meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásként adózik. 

Lásd: Szja tv. 70. § (7) bekezdés c) pont; (8b)- (8d) bekezdés, 71. § (1) bekezdés b) pont
Hatályos: 2025.01.01. napjától 

Az átalányadózásban a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek meghatározásánál az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékének (ÖVTJ) 2024. október 31-én hatályos besorolási rendjét kell alkalmazni. Gyakorlatilag az Szja tv. is áttér a TESZOR helyett az ÖVTJ kódok használatára.

Lásd: Szja tv. 53. § (2) bekezdés
Hatályos: 2025.01.01. napjától 

Értékhatártól függetlenül adómentessé válik a hivatásos és amatőr sportolók részére sportköztestülettől (pl. MOB) annak alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban versenyfelkészülésre, versenyzésre adott juttatás. 

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 3.2.7. alpont
Hatályos: 2025.01.01. napjától 

Magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló adómentes, a jelenleg hatályos szabályok alapján. A jövőben a vendéglátó üzlet üzemeltetője által a munkavállalói között szétosztott (vagyis közvetlenül a vendégtől kapott) borravaló is adómentes.  Nyilvántartással szükséges igazolni, hogy a borravaló milyen módon került szétosztásra. 

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 4.21. alpont
Hatályos: 2025.01.01. napjától 

Adómentes a magánszemély által nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében a villamos energiáról szóló törvény szerinti aktív felhasználóként, energiaközösség tagjaként megszerzett
a) villamos energia értékesítésből származó bevétel legfeljebb évi 12 000 kWh értékesített villamos energia mennyiségig;
b) rendszerszintű szolgáltatás, illetve elosztói rugalmassági szolgáltatás közvetlenül vagy ilyen tevékenység folytatására jogosult harmadik személyen keresztül történő nyújtásából származó bevétel együttesen számított összege legfeljebb évente a minimálbér összegéig,
A magánszemélynek bevételt juttató kifizető a bevétel alapján adóelőleget nem állapít meg és nem von le. A kifizető az általa az adóévben juttatott bevételekről az adóévet követő január 31-ig összesítő igazolást állít ki a magánszemély részére, külön feltüntetve
a) a mennyiségi határig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt,
b) az értékhatárig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt,
és a kiállított igazolásról elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

A villamos energiát értékesítő, rendszerszintű szolgáltatás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásából bevételt szerző magánszemély az ott meghatározott mértéket meghaladó bevétele esetében választhatja, hogy a meghaladó bevételrész egészét tekinti jövedelemnek vagy az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet.
A magánszemély a jövedelmet az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 4.49. alpont és 9.pont 9.9. alpont
Hatályos: 2025.január 01. napjától

A módosítás kimondja, hogy a hitelesített energiamegtakarítással összefüggésben keletkező jövedelem adómentességét kimondó rendelkezés a 2024. január 1-jétől keletkezett jövedelmekre is alkalmazható.

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 4.52. alpont 
Hatályos: 2025.január 01. napjától

Adómentes  az Európai Unió és a központi költségvetés forrásaiból a Tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező kisgyermeknevelők ösztönző támogatása tárgyú projekt keretében a Magyar Államkincstár által a kisgyermekgondozó, -nevelő technikumi képzésben aktív tanulói jogviszonnyal vagy csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai alapképzésben (BA) aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek számára a végzettség és szakképzettség megszerzése, továbbá a bölcsődei elhelyezkedés biztosítása érdekében biztosított ösztöndíj.

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 4.53. alpont 
Hatályos: 2025.január 01. napjától

Adómentes a kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként (ide nem értve a felek peren kívüli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat), vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést. A módosítás pontosítja, hogy csak a bíróság által peres eljárás keretében megállapított sérelemdíj minősülhet adómentesnek. Így, ha a sérelemdíj fizetéséről a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül állapodnak meg, akkor az nem tekinthető adómentesnek. 

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 6.1. c) pont 
Hatályos: 2025.január 01. napjától

Adómentes az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár azon kiegészítő szolgáltatása, melyet az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 74. § szerinti feltételekkel juttat a pénztártag részére: jelzáloghitel törlesztésre, munkáltatói kölcsön törlesztésre, lakáshitel törlesztésre, lakásfelújításra, bővítésre, építési telek vásárlásra. 

Az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések otthonfelújításra is felhasználhatóak 2025. évre vonatkozóan, átmenetileg. Saját, házastárs, gyermek otthona tekintetében, maximum a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleg összegéig. Maximum 3x kérhető 1 naptári évben. 

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 6.9. pont 
Hatályos: 2025.január 01. napjától

Adómentes a kötelező visszaváltási rendszer keretében a magánszemély részére a forgalmazó által kifizetett, juttatott visszaváltási díj (ideértve az automata visszaváltó berendezés által kibocsátott utalvány formájában juttatott visszaváltási díjat, valamint azt a visszaváltási díjat is, amely felett a jogosult más személy javára rendelkezik), de ide nem értve, ha a hulladék átadása gazdasági tevékenység [Szja tv. 3. § 46. pont] keretében történik.

 Az adómentesség a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termék után a forgalmazó által fizetett 50 Ft-os visszaváltási díjra vonatkozik. Alkalmazható a forgalmazó által adott utalványra és más személy javára való rendelkezés esetén is. Nem alkalmazható, ha a tevékenység gazdasági tevékenység keretében történik. 

Adómentes az a jövedelem, amely a kifizető által megvásárolt visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkezik (pl. takarító által összeszedett termékek) 

A kötelezően visszaváltási díjas termékek fogalmát a 450/2023 (X.4.) Korm.rendelet tartalmazza.

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 7.46. és 7.47. pont 
Hatályos: 2025.január 01. napjától

Adómentes a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlannak a megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem, feltéve, hogy a magánszemély az ingatlant a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolással kapcsolatos adatszolgáltatásra előírt rendben és határidőig kiállított igazolással, azzal, hogy nem érvényesíthető az adómentesség, ha az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik.
A mentesség igénybevételéhez az örökségvédelmi hatóság igazolása szükséges.

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 7.48. pont
Hatályos: 2025.január 01. napjától

a) a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást),
b) a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny – vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló – résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat, azzal hogy a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja;
c) a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat.

Adómentessé válik a kifizető által fenntartott létesítményben a magánszemély részére biztosított sportolási lehetőség és a létesítményben elhelyezett sporteszközök ingyenes, kedvezményes használata.

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 8.7. pont
Hatályos: 2025.január 01. napjától

Adómentes az olyan juttatás, amelyet a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet, sportköztestület a vele bármilyen jogviszonyban álló, a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak
a) az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás és étkezés,
b) a sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja,
c) a sportot és tanulást segítő program keretében nyújtott szolgáltatás
révén juttat, azzal, hogy e pont alkalmazásában sportegészségügyi ellátás az a szolgáltatás, amely az amatőr vagy a hivatásos sportoló egészségének megőrzését vagy helyreállítását szolgálja;

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 8.7. pont
Hatályos: 2025.január 01. napjától

 A rendelkezés biztosítja, hogy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek, valamint a NAV állományából tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemélynek minősülő terrorelhárítók mellett a hasonló feladatot ellátó, a TEK állományába tartozó, de személyvédelmi feladatokat ellátó magánszemélyek is adómentesen részesülhessenek feladatuk ellátása során természetbeni ellátásban.

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 8.16. pont
Hatályos: 2025.január 01. napjától

Adómentes   a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,
b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj,
c) az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet
az adóévben legfeljebb – az a), b) és c) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.
A kifizető adómentesen juttathat állatkertbe belépőjegyet, bérletet. Felső határa évente a minimálbér. 

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 8.28. pont
Hatályos: 2025.január 01. napjától

Adómentes a reprezentáció és az üzleti ajándék, ha azt a kifizető – feladat- és hatáskörét tekintve közfeladat ellátása során – a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti kiemelt sportesemény, nemzeti rendezvény megrendezése keretében biztosítja, melyeket pontosan a 591/2022. (XII.28.) Korm. rendelet határoz meg.

Lásd: Szja tv. 1. sz. melléklet 8.46. pont
Hatályos: 2025.január 01. napjától