A Tao. tv. 16/B. § szerinti adóelkerülésre vonatkozó különös szabályok lényege, hogy olyan, nemzetközi elemet tartalmazó tényállások esetén, amikor az érintett államok eltérő szabályozása miatt egy tételt kétszeresen „vonnak le”, vagy egy jövedelem egyik félnél sem kerül bele az adóalapba, akkor a magyar adózó adóalapját úgy kell módosítani, hogy az érintett tétel adókötelezettséget viseljen. A Tao. tv. különböző tényállásokat nevesít a 4. § 57. pontjában, amelyek ilyen eredményre vezetnek, és ezen tényállások kapcsán azadóalap megállapítására különös szabályok vonatkoznak a 16/B. § szerint.
A Tao. tv. 4. § 57. pont g) alpontja szerint az ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek egyik esetköre, amikor az adózó olyan költséget, ráfordítást számol el, vagy olyan adóalap-csökkentést alkalmaz, amely a belföldi és a külföldi jog eltérése miatt az adózónál és egy külföldi személynél is elszámolásra kerül költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) a társaságiadó-alapban vagy az annak megfeleltethető adóalapban (és az alapul szolgáló ügyletre kapcsolt vállalkozások között vagy strukturált jogügylet keretében kerül sor).
 A Tao. tv. 16/B. § (1) bekezdése értelmében,
•    ha az adózó az érintett külföldi személyben részesedéssel rendelkezik, vagy
•    ennek fordítottja áll fenn, vagyis az adózóban rendelkezik részesedéssel a külföldi személy, és a külföldi személyadójogrendszerében a magyar fél részéről teljesítettkifizetés költségként levonható az adóalapból, 
akkor a kifizetést a magyar adózó nem veheti figyelembe költségként, ráfordításként, az adózás előtti eredménycsökkentéseként, illetve az adóalapjában nem veheti figyelembe a levonást.

A módosítás által e tényálláshoz kapcsolódóan beiktatott újbekezdés szerint mégis elszámolható a csökkentés, ha az érintett különbséghez kapcsolódóan a következő adóévekben olyan bevétel merül fel, amely a felek államának társaságiadó-szabályai, vagy annak megfeleltethető adójogszabályai szerint belföldön adóztathatónak minősül. 

A 2017/952 tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabály átültetése, amely szerint a kettős levonás mégis elszámolható az adóévben vagy későbbi adóévekben felmerülő, kétszeresen beszámított bevétellel szemben.

Lásd: Tao tv. 16/B. § (1) bekezdés; 4. § 57. pont 
Hatályos: 2024. november 29. napjától

A veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek adózási értékcsökkenését adózói választás alapján első alkalommal a 2024. adóévre lehet alkalmazni. A földterület, telek értéke után a számviteli szabályok értelmében főszabályként nem számolható el értékcsökkenés, ugyanakkor – többek között – a veszélyes hulladék tárolására szolgáló földterületre kivételként hivatkozik a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. 
A Tao. tv. 1. és 2. számú melléklete viszont – 2018. július 26-a óta – nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján levezethető, hogy a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületre, telekre milyen társasági adózási értékcsökkenési leírást kellene alkalmazni. A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adóalap-csökkentő tétel alkalmazásának egyik kritériuma, hogy értékcsökkenési leírásként csak az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg vehető figyelembe. Mivel a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületre, telekre a Tao. tv. 1. és 2. számú melléklete nem tartalmazott leírási kulcsot, ezért az eddig hatályos jogszabályi rendelkezések alapján ezen eszközök után nem lehetett értékcsökkenési leírást alkalmazni a társasági adóban. 

Ezért kiegészült a Tao. tv. 1. számú melléklete azzal (5. pont), hogy a számviteli értékcsökkenéssel azonos összegű leírást alkalmazhat az adózó a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek esetén. A kérdéses tárgyi eszközök esetén tehát a kapcsolódó adóalap-növelő és -csökkentő tétel összege meg fog egyezni.

A kapcsolódó átmeneti rendelkezés értelmében adózói választás alapján már a 2024-es adóévre is alkalmazható az új szabály.

Lásd: Tao tv. 1. sz. melléklet 5. pont; 29/A. § (124) bekezdése
Hatályos: 2024. november 29. napjától

A Tao. tv. 3. számú mellékletének B fejezet 27. ponttal bővül, amely az egyes sportszervezet részére teljesített ingyenes juttatások kapcsán állít fel speciális szabályt. E szerint, amennyiben az ingyenes juttatás (visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, a juttató által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás) kedvezményezettje

-    olyan, látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet, amelynek
-    az adóévi gazdasági vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevételének legalább 75 százaléka sporttevékenységből származik, 
-    juttatás nem adóalap-kedvezményre jogosító adományozás [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont], vagy adókedvezményre (Tao. tv. 22/C. §) jogosító közvetlentámogatás jogcímén történik,
akkor annak összege a juttatást teljesítő félnél csak bizonyos megszorításokkal lesz elismert. 

Egyrészt csak meghatározott összegig terjedő juttatások lehetnek e jogcímen elismertek, ezek felső határa a juttató fél adóévi árbevételének 1%-a. Másrészt az elismert költségként való kezelés érdekében a juttatónak be kell szereznie a juttatásban részesülő sportszervezet igazolását, melyben

-    feltünteti a sportszervezet és a juttató megnevezését, székhelyét, adószámát, a juttatás összegét, valamint
-    nyilatkozik arról, hogy a fentiek szerinti, az árbevétel megoszlására vonatkozó feltétel teljesül.  

A sportszervezet árbevételének vizsgálatakor sporttevékenységként kell például figyelembe venni a sporttevékenység szervezését, a sporttevékenység feltételeinek megteremtését, a sportszer értékesítést, a sporteseményre szóló belépőjegy- és bérletértékesítést, valamint a sporttevékenységgel kapcsolatos reklámszolgáltatást.

Az igazolás tartalma kapcsán ki kell emelni, hogy kedvezőbb előírást jelent, mint a Tao. tv. korábbról már ismert hasonló szabálya, a 3. számú melléklet A) fejezet13. pontja, ugyanis jelen esetben ilyen feltételeket nem tartalmaz, így azt akár negatív eredménnyel rendelkező sportszervezet is kiállíthatja. Az igazolásnak a sportszervezet és a juttató megnevezését, székhelyét, adószámát, a juttatás összegét kell feltüntetni, valamint nyilatkozni arról, hogy a fentiek szerinti árbevétel megoszlására vonatkozó feltétel teljesül. 

Ha a juttatás az ismertetett feltételeknek megfelel, akkor a juttató árbevételének 1%-át meghaladó rész még nyilatkozat birtokában sem lehet elismert. Ha viszont bármely feltétel hiányzik (a hivatásos sportszervezet árbevételének 75%-át nem éri el a sporttevékenység bevétele, vagy a juttatás adóalap-kedvezmény vagy adókedvezmény érdekében történik), akkor nem lehet e szabályt alkalmazni, ilyenkor a Tao. tv. egyéb előírásai lépnek életbe. Így, ha adományozás történik, vagyis, ha a sportszervezet közhasznú minősítéssel rendelkezik (például közhasznú egyesület), és a juttatás célja a közhasznú tevékenységének támogatása, akkor a sportszervezet árbevételi megoszlásától függetlenül adomány igazolása lapján nemcsak elismert a költség, hanem adóalap-csökkentésre is jogosít. 

Ha a juttatás jogcíme nem felel meg az előző két jogcímnek, de a sportszervezet árbevételében a sporttevékenység bevételének aránya kisebb, mint 75%, akkor a Tao. tv. 3.számú melléklet A) fejezet 13. pontjának alkalmazása merül fel, vagyis a sportszervezetnek az ott meghatározott tartalmú nyilatkozatokat kell kiállítania a juttató fél részére, és ezek birtokában ez utóbbi félnél nem kell az adóalapot növelni. A nyilatkozat abban az esetben, ha a sportszervezet civil szervezetként működik, lehet akár egyszerűsített nyilatkozat is.

Lásd: Tao tv. 3. sz. melléklet B) fejezet 27.pont; 
Hatályos: 2025.január 01. napjától

A Tao. tv. kedvezményei alapján háromféle közösségi rendelet alkalmazása jöhet szóba: az ún. de minimis, a csoportmentességi, illetve a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet. Meghatározott kedvezmények kötelezően a de minimis rendelet alapján érvényesíthetők, míg egyes kedvezmények esetén a három jogcím bármelyike felmerülhet.
2024. január 1-jén új de minimis rendelet lépett hatályba: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.cikkének a csekély összegű támogatásokra valóalkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831bizottsági rendelet, amely felváltotta a korábbi – azonos című–, 1407/2013 bizottsági rendeletet. A korábbi de minimis rendelet egy féléves átmeneti időszakban, tehát 2024. június 30-ig még alkalmazható volt (így a 2023-as adóévről benyújtott adóbevallásban még fel lehetett tüntetni jogcímként a korábbi rendeletet).
Változás az ún. de minimis keretösszeg, és az annak alapjául szolgáló időszak számítása. Az egymást követő 3 évben igénybe vett, de minimis támogatások ugyanis nem haladhatnak meg egybizonyos keretösszeget. Ez a korábbi rendeletben 200 000 euró volt, azzal, hogy a közúti kereskedelmi árufuvarozási tevékenység támogatásának kerete ennek fele, 100 000 euró. Az új rendelet az inflációt követve megemelte a keretösszeget 300 000 euróra, és a közúti kereskedelmi árufuvarozáskapcsán már nem határoz meg külön korlátot, így erre az ágazatra is az általános keretösszeg vonatkozik.

A 3 éves időszak, amelyre a keretösszeget alkalmazni kell, a korábbi rendelet szerint a támogatás nyújtásának pénzügyi évét és az azt megelőző két pénzügyi évet jelentette, tehát jellemzően 3 évnél rövidebb időszakot kellett vizsgálni. Az új rendelet ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy a támogatás nyújtását megelőző 3-szor 365 napos időszakban odaítélt, de minimis támogatásokat kell összesíteni.

Nem változott az a szabály, hogy az összesítést az ún. egy és ugyanazon vállalkozások vonatkozásában kell elvégezni, azaz bizonyos vállalkozások adatait össze kell számítani. Az egy és ugyanazon vállalkozások fogalma tartalmilag szintén azonos a korábbi rendelet szerinti meghatározással.

Az orosz–ukrán konfliktus negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében az Európai Unió egy ideiglenes támogatási keret felállításáról döntött, amelyet a bizottság közleményben jelentetett meg. Ez az ún. Válságközlemény, amelyből 2022 óta több is született, a legutolsó az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenesválság- és átállási keretről szóló 2023/C 101/03 számúközlemény. Ennek alapján az általános uniós támogatásikeretösszegeknél jóval magasabb, 2,25 millió eurós határig volt nyújtható támogatás a vállalkozásoknak rugalmasformában (vissza nem térítendő, vagy visszatérítendő támogatásként, illetve hitel, kezesség, tőke, adóintézkedés formájában).
A Tao. tv. 2022. december 24-ével egészült ki azzal a rendelkezéssel, amely lehetővé tette, hogy a de minimis rendelet alapján igénybe vehető támogatásokat az adózó a de minimis jogcím helyett a Válságközlemény alapján érvényesítse. Ennek az volt a feltétele, hogy az adózó nyilatkozzon a bevallásában arról, hogy a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Mivel a Válságközlemény alapján főszabályként 2024. június 30-áig volt nyújtható támogatás, ezért e határidő elteltével e jogcím már érvényét veszti, ezért a módosítás hatályon kívül helyezi a Válságközleményhez kapcsolódó szövegrészeket. 

Jövőre nézve három közösségi jogcímen vehetők igénybe bizonyos kedvezmények. A 2024-es adóévről benyújtandó társaságiadó-bevallásokban már ennek megfelelően kell eljárni.

Lásd: Tao tv. 4. sz. melléklet
Hatályos: 2024. november 29. napjától

Jogcím bővülés következtében az érintett sportágak országos szakszövetségei részére is adható TAO támogatás a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeinek fedezésére.
A jogcímek bővülése jelen esetben azt jelenti, hogy a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire a jelölt időponttól a látványcsapatsport országos szakszövetsége is jogosult lesz támogatást gyűjteni. Eddig ugyanis ez a jogcím csak a látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr, illetve hivatásos sportszervezetek, valamint a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítványok számára volt elérhető.
Sportcélú ingatlannak az olyan ingatlan (vagy ingatlanrész) minősül, amelynek alapvető, közvetlen és kizárólagos rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják. A sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségei alá tartoznak az üzembe helyezett sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások működési költségei. Ilyenek különösen a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációval kapcsolatos költségek, az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költségek kivételével, amelyeket a sportcélú ingatlanhoz nyújtott beruházási támogatásból már fedeztek. 
 A Tao. törvény a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségei részére új jogcímet vezet be az üzemeltetési jogcím tekintetében támogatás nyújtására.  A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet módosítása miatt szükséges a sportcélú ingatlan üzemeltetéséhez nyújtott támogatás mértékének maximumát az EU rendeletben meghatározott összeghez igazítani.
A módosítás jogalapot biztosít a támogatási igazolást kiállító szerv részére a támogatási igazolás kiállításának megtagadására, ha számvevőszéki ellenőrzés a támogatás olyan rendeltetés ellenes vagy pazarló felhasználását, illetve ennek veszélyét tárja fel, vagy az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, hogy a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék szerint szükséges a vagyonmegóvási intézkedés alkalmazása.

A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló rendelet alapján egy rendkívüli, 7. hosszabbított támogatási időszak igénybevételére van lehetőség. Az ilyen támogatási időszakkal rendelkező sportfejlesztési programok esetében az érintett tárgyi eszköz beruházás üzembe helyezésére hosszabb időszakot szükséges biztosítani.

A legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési programok jóváhagyása során előírt véleményezéssel kapcsolatban emelkedik a tárcák eljárási határideje figyelemmel arra, hogy az a sportfejlesztési program jóváhagyására irányuló kérelem elbírálására megállapított eljárási határidőhöz képest indokolatlanul rövid volt, , így szükséges volt annak 45 napra történő emelése.

Lásd: Tao tv. 22/C. § (1) bekezdés k) pont, (4) bekezdés, (4a)-(4c) és (5)  l) pont, valamint (8)-(8a), (9) -(9a) bekezdések
Hatályos: 2024. november 29. napjától

A Tao. tv. 22/G. §-a szerinti, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmény. Az adókedvezmény az elszámolható költségek felmerülésének évében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az adókedvezmény mértéke főszabály szerint az elszámolható költségek maximum 10 százaléka azzal, hogy bizonyos kiemelt szervezetekkel közösen folytatott közös kutatás-fejlesztési tevékenység esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 100 százalék, d legfeljebb 500 millió Ft. Adózó a K+F adókedvezményt a számított adó 100 %-ig érvényesítheti. 
Az adókedvezmény a kutatás-fejlesztés adóalap-kedvezménye [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) és w) pontok] helyett érvényesíthető az adózó választása és nyilatkozata alapján, a kutatás-fejlesztési projektek bizonyos költségeire tekintettel. Az új adókedvezmény az adózó választása szerint első alkalommal a 2024-es adóévi elszámolható költségre alkalmazható. Első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére vehető igénybe az új adókedvezmény. Ezzel egyértelművé válik, hogy elsődlegesen a projekt kezdete számít. A korábban megkezdett projektekre tehát ezen a jogcímen akkor sem érvényesíthető a Tao. tv. 22/G. §-a, ha azok elszámolható költségei 2023. december 31-e után merültek fel.

Lásd: Tao tv. 22./G §, 29/A. § (118) bekezdésében
Hatályos: 2025.január 01. napjától

A Tao. tv. 15.§-a a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, illetve a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság (a továbbiakban együtt: szit) vonatkozásában rendelkezik arról, hogy a szit – a rá vonatkozó főszabállyal ellentétben – nem alkalmazhat adómentességet a főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozógazdasági társaságban fennálló, 10%-ot meghaladó részesedése értékesítésének adóévi árfolyamnyereségére, és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében elszámolt árfolyamnyereségére.

A fenti szövegrészben az épületépítési projekt szervezését és a kapcsolódó TEÁOR-hivatkozást 2025. január 1-jétől felváltja az ingatlanfejlesztési tevékenység (TEÁOR’25 6812). Emellett a Tao. tv. jogharmonizációs rendelkezéseiben feltüntetik az új TEÁOR-nómenklatúra alapjául szolgáló közösségi jogszabály megnevezését is.

Lásd: Tao tv. 15. § (9) bekezdés, 31. § (6) bekezdés
Hatályos: 2025.január 01. napjától

A Maradványvagyon-hasznosító Zrt. 2024. december 31.napjával megszűnik, feladatait 2025. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. veszi át. Mivel a Maradványvagyon-hasznosító Zrt.-t a társasági adó alanyai közüli kivételként említi a Tao. tv. 5. számú melléklet 6. pontja, ezért megszűnésére tekintettel a hivatkozott pontból is törlésre kerül.

Lásd: Tao tv. 5. sz melléklet 6. pont
Hatályos: 2025.január 01. napjától

A csoportos társaságiadó-alany megszűnése miatti záróbevallás (’71-es bevallás) benyújtási határideje az Art. módosítása alapján 30 napról 90 napra emelkedik 2025. január 1-jétől.

Lásd: Art 52 § (2) bekezdés 
Hatályos: 2025.01.01. napjától