Ez a tartalom 2751 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A fejlesztési tartalék lekötéséhez és feloldásához tulajdonosi döntés szükséges

A társasági adóról szóló törvény optimalizálható adókötelezettséget biztosít a vállalkozások részére, amennyiben a tervezett beruházásokra előzetesen tartalékot képeznek. Az ún. fejlesztési tartalék a lekötésekor a társasági adó alapját csökkenti.

Ha az adózó a fejlesztési tartalék felhasználásával beruházást valósít meg, akkor a beruházás értékének megfelelően a lekötött fejlesztési tartalék feloldható. De ki dönt a fejlesztési tartalék lekötéséről és feloldásáról?

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao-tv.) 7. § (1) bek. f) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkenthető a fejlesztési tartalékkal, melynek összege nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát, illetve adóévenként az 500 millió forintot. Fejlesztési tartalékként azt az összeget lehet figyelembe venni, amelyet az adózó az adóévben az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezet, feltéve, hogy az átvezetett összeg az adóév utolsó napján is lekötött tartalékként kerül kimutatásra. Ennek megfelelően a fejlesztési tartalék képzésére év közben és év végén záráskor is lehetőség van, de a társasági adó alapja kizárólag az adóév utolsó napján lekötött összeggel csökkenthető.

A fejlesztési tartalékot a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 38. § (3) bekezdés g) pontja alapján az eredménytartalékból történő lekötéssel és a lekötött tartalékba történő átvezetéssel kell kimutatni. A lekötés nem jelent pénzügyi elkülönítést, hanem kizárólag a saját tőke elemeinél eredményez változást.
Az Sztv. 38. § (5) bekezdése kimondja, hogy az eredménytartalékkal szemben akkor is elszámolható a lekötött tartalékba átvezetett összeg, ha az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő. Fejlesztési tartalék tehát abban az esetben is képezhető, ha az adózó a rendelkezésére álló eredménytartaléknál nagyobb mértékben kíván beruházási célra lekötött tartalékot képezni, és ezt az adóévi adózás előtti eredménye lehetővé teszi.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a társasági adó alapjának fejlesztési tartalék jogcímén történő csökkentésére vonatkozó döntést a gazdasági társaság társasági szerződésének figyelembevételével a legfőbb szervnek (taggyűlés, közgyűlés, tagok gyűlése) kell meghoznia. Erre vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, de tekintettel arra, hogy a fejlesztési tartaléknak nem beruházási célokra történő feloldása vagy az előírt határidőn belül történő fel nem használása jelentős szankcióval jár, az ezzel járó anyagi következményekért kizárólag a döntésre jogosult szerv vagy személy felelhet.
Ugyanakkor a fejlesztési tartalék képzésére vonatkozó döntést azért is a tulajdonosnak kell meghoznia, mivel a lekötött tartalék képzése osztalékfizetési korlátnak minősül, és így az eredménytartalékból is kisebb összeg vonható be az adózott eredmény kiegészítésére.

Kiemelten fontos felhívni a figyelmet az adóalap csökkentő kedvezmény érvényesítésének feltételére, mely szerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összegnek az adóév utolsó napján is lekötött tartalékként kell kimutatásra kerülnie.

Tekintettel arra, hogy az átvezetésről tulajdonosi döntést kell hozni, így annak még az adóév utolsó napját megelőzően kell megtörténnie. Ezt a döntést az adóhatóság kiemelten ellenőrzi egy esetleges adóhatósági ellenőrzés keretében. Ha a tulajdonosi döntés hiányzik, illetve a döntés az átvezetést, tehát legkésőbb az adóév utolsó napját követően történik, akkor jogtalan a fejlesztési tartalék címén az adóalap csökkentésként elszámolt összeg.