Ez a tartalom 1654 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A munkahelyteremtő bértámogatás

A Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében elindította a munkahelyteremtő bérköltség támogatását, amelynek részletes feltételeit nem egy jogszabály, hanem a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján megjelentetett Hirdetmény, illetőleg az ahhoz fűzött további dokumentumok tartalmazzák. Cikkünkből megismerhetik a támogatás kereteit, lényeges szabályait.

A munkahelyteremtő bértámogatás keretében a munkaadók 2020. május 18. napjától – a Hirdetmény visszavonásáig – nyújthatnak be kérelmet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz, mint állami foglalkoztatási szervhez, amely alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha programrésztvevő, állami foglalkoztatási szervnél regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében.

A támogatás folyósítási időtartama fix hat hónap lehet, további fix három hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírása mellett. A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és szociális hozzájárulási adó 100 százaléka, de legfeljebb 200.000 Ft.

A támogatás mértékét illetően fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hatósági szerződésben foglalt támogatási összeg nem változhat a támogatás nyújtása során. Ez alól kivétel, ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum, akkor az azt követő időszakra a nemzeti foglalkoztatási szerv a munkaadó kérelmére a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum emelkedésének arányában megnövelheti, azonban a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet. Így nem változhat a maximálisan kifizethető támogatási összeg akkor sem, ha időközben megemelkednek a munkaadó járulékterhei, például abból az okból, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésétől számított fél év letelik, amely bizonyos szektorokba tartozó munkaadók esetében járulékfizetési kötelezettség alóli mentességet jelentett. Az NFSZ honlapján lévő tájékoztatás szerint, ezért a munkaadónak már a munkahelyteremtő bértámogatás kérelmezésekor fel kell mérnie, hogy ha előre láthatóan a járulékterhei időközben változni fognak a felvenni kívánt munkavállalója esetében, akkor is végig tudja-e vinni a megítélt munkahelyteremtő bértámogatási összeg mellett az annak feltételéül előírt kilenc hónapig történő foglalkoztatást.

Érdemes utalni arra, hogy a bérköltség támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel az adókedvezményekre való jogosultságok is érvényesíthetőek, például a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény által biztosított adókedvezmény. A támogatásnál ugyanakkor minden esetben a munkáltató által ténylegesen megfizetett összeget kell figyelembe venni azzal, hogy halmozódás eredményeképpen sem haladhatja meg a bruttó támogatási intenzitás a bérköltségek 100 százalékát a munkavállaló foglalkoztatásának bármely időszaka alatt.

Fontos, hogy a kérelmeket még a foglalkoztatást megelőzően kell benyújtani a foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz, amely a támogatásról mérlegelési jogkörben dönt. A hivatal a mérlegelés során figyelembe veszi a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőit; a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit; a munkaadónak a hivatallal történő együttműködésének tapasztalatait; a munkaadó által felajánlott (vállalt) foglalkoztatás (továbbfoglalkoztatás) időtartamát; az álláskeresők munkához jutási esélyeit; megváltozott munkaképességű személyeket érintő támogatások esetében a foglalkoztatás körülményeit, és a foglalkoztatás minőségét.

Amennyiben ismert a foglalkoztatni kívánt regisztrált álláskereső személye, akkor a kérelemben fel kell tüntetni az adatait, és ebben az esetben nem kell Munkaerőigény bejelentő lapot sem benyújtani a munkáltatónak, azonban, ha még nem ismert az álláskereső személye, akkor a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a kérelem beadásával egyidejűleg munkaerőigényét is bejelenti a hivatalnak.

A munkaadó a támogatással alkalmazott munkavállalót nem foglalkoztathatja a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás keretében, illetőleg a támogatás nem vehető igénybe munkaerő-kölcsönzés esetén sem.

A munkáltató a támogatás iránti kérelemben két létszámbővítési szempont közül választhat:

a)    Létszámbővítés: Az álláskereső foglalkoztatásának a Hirdetmény megjelenésének napján, tehát 2020. május 18. napján érvényes a 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény alapján számolt statisztikai állományi létszámához viszonyítva a munkavállalói létszám növekedését kell eredményeznie azzal, hogy minden részmunkaidős 1 főnek számít. Így a támogatás akkor ítélhető meg, amennyiben a kérelem napján meglévő statisztikai állományi létszám azonos vagy nagyobb, mint május 18. napján meglévő statisztikai létszám.
b)    Nettó létszámbővítés: Az álláskereső foglalkoztatásának a munkáltatói kérelem benyújtását megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám nettó növekedését kell eredményeznie, amely időszak esetében megengedett munkaviszony megszűnési módként kell számolni azt a bármilyen módon megvalósult létszámcsökkentést, amely a veszélyhelyzet kihirdetése a támogatás feltételeit tartalmazó hirdetmény közzététele között történt meg. Ennél az opciónál a támogatás akkor adható meg, amennyiben a kérelem napján meglévő létszám azonos vagy nagyobb, mint a kérelem benyújtását megelőző hat teljes lezárt hónap hat havi nettó átlagos statisztikai állományi létszáma. (A nettó létszám kiszámításának részletszabályairól részletes útmutató található az NFSZ honlapján.)

A fenti létszámbővítési feltételt illetően megjegyzendő, hogy ha a munkaadónál az átmeneti gazdasági nehézségei utáni újraindulást szolgálja a támogatás, és a Hirdetményben előírt minden támogatási feltétel fennáll, akkor kérelmezhető a támogatás a korábban, a nehéz gazdasági helyzet miatt elbocsátott munkavállalók visszafoglalkoztatása érdekében is.

Fontos továbbá, hogy a bértámogatás feltételeként a létszámbővítés mellett a munkaadónak vállalnia kell a létszám megtartását is, vagyis azt, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt közös megegyezéssel nem szünteti meg a résztvevő munkaviszonyát, valamint, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szünteti meg a résztvevő, illetve a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát sem.

Érdemes utalni arra, hogy a kérelmet előterjesztő munkaadónak – többek között – nyilatkoznia kell arról, hogy
–    nincs a kérelem benyújtásának napján esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása [köztartozás az adótartozás (ide nem értve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat), valamint a vám-, illeték-, és járuléktartozás), amelynek igazolásaként – ha a munkaadó nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban – csatolni szükséges a támogatás igénylésekor a NAV által kiadott, a köztartozásmentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokiratot;
–    nem áll jogerős végzéssel elrendelt, felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás, vagy egyéb – megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás hatálya alatt;
–    a továbbfoglalkoztatás ideje alatt a támogatással foglalkoztatott munkavállalóra nézve a munkaszerződést hátrányosan nem módosíthatja (pl.: nem csökkentheti a bért, munkaidőt, nem változtathatja meg a munkavégzés helyét, stb.), kivéve a munkavállaló írásbeli, kifejezett és indokolt kérelme esetén, amelyet a hivatalnak a közösen módosított munkaszerződéssel együtt be kell mutatni;
–    megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerének, ugyanis ellenkező esetben a bértámogatásban nem részesülhet;
–    amennyiben szociális hozzájárulási adót érintően kedvezményt a támogatással foglalkoztatni kívánt személy után érvényesít, azt a kérelem benyújtásakor a hivatalnak jelzi;
–    tudomásul veszi, hogy munkahelymegőrzés támogatással egyidejűleg (amennyiben abban részesül, annak folyósítása, valamint a továbbfoglalkoztatási kötelezettségének időtartama alatt) a jelen bértámogatásban nem részesülhet;
–    a havi támogatási igényről elszámolólapot kell küldenie a tárgyhónapot követő hó 12-éig, amelyhez csatolni szükséges az alátámasztó bizonylatokat;    
–    vállalja, hogy a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt olyan személyi nyilvántartásokat vezet, amelyekből a munkaerő forgalom (be- és kilépés), valamint a kilépések (munkaviszony megszűnésének) okai megállapíthatók;
–    átlátható szervezetnek minősül.

A támogatási kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok az NFSZ honlapján, az alábbi linken találhatóak: https://nfsz.munka.hu/cikk/936/Munkahelyteremto_bertamogatas.

A kérelem előterjesztésének módját illetően lényeges, hogy az elektronikus ügyintézésre kötelezettek, illetve nem kötelezettek, de elektronikus ügyintézési formát választók esetében a nyomtatványokat elektronikus aláírással, időbélyegzővel ellátva kell beküldeni. Ennek megfelelően a kérelmet az elektronikus ügyintézésre kötelezett munkaadónak a Cégkapun keresztül (Cégkapuval nem rendelkező munkaadó a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY) tárhelyen keresztül) elektronikusan kell benyújtania (akár elektronikus, akár kézzel írt aláírásával ellátva) a hivatalhoz. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályait az NFSZ honlapján megtalálható, a kérelem mellékletét képező Tájékoztató az elektronikus ügyintézésről a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfelei részére című dokumentum tartalmazza.

Abban az esetben, ha mindezek alapján a kérelmet jóváhagyásra kerül, akkor a hivatal
–    a kérelmezővel egy hatósági szerződést köt, amelyben részletesen rögzítésre kerülnek a támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a támogatás elszámolására vonatkozó szabályok;
–    a foglalkoztatottat kiközvetíti a munkáltatóhoz, ám a foglalkoztatást csak a hatósági szerződés megkötését követően lehet megkezdeni.

Érdemes még megjegyezni, hogy a bérköltség támogatás csak de minimis támogatásként nyújtható, tehát a támogatott vállalkozásokra nézve az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló a Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek értelmében pedig egy és ugyanazon vállalkozásnak bármilyen forrásból odaítélt de minimis támogatások támogatástartalma három egymást követő év alatt tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak (ideértve a közúti személyszállítást is), közúti kereskedelmi árufuvarozás esetén a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget.

dr. Kisfaludy-Molnár Péter
ügyvéd

Lezárva: 2020. június 10.