Ez a tartalom 2010 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A rendkívüli munkaidőre a dolgozónak az alapbért és a rendkívüli munkaidőre járó 50, illetve 100 százalékos pótlékot is ki kell fizetni. 50 százalékos bérpótlék megfizetésére a munkáltató akkor köteles, ha a rendkívüli munkaidő teljesítésére munkanapon került sor, míg a pótlék összege a munkavállaló egy órára járó alapbérének 100 százaléka, ha a túlórát a munkáltató heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra nézve rendelte el [Mt. 139. § (2) bekezdés, Mt. 143. § (4) és (5) bekezdés].
Beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munka, valamint munkaidőkereten, illetve elszámolási időszakon felül végzett munka esetén a munkáltatónak lehetősége van az egyébként érvényes 50 százalékos bérpótlék helyett a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján szabadidőt biztosítani [Mt. 143. § (2) bekezdés]. A felek megállapodása lehetővé teheti a pótlék kifizetésének szabadidő kiadásával történő visszatérő kiváltását, illetve vonatkozhat egyszeri alkalomra is. A munkavállalónak biztosított szabadidő nem lehet rövidebb a túlóra tartamánál, arra nézve a munkavállalónak az alapbér arányos része jár [Mt. 143. § (2) bekezdés]. E megoldás alkalmazása tulajdonképpen azt teszi lehetővé, hogy a munkáltató az általa elrendelt rendkívüli munkaidőt később szabadidő kiadásával, valamint állásidőre járó bér kifizetésével kompenzálja.
Önmagában a szabadidő kiadása még nem mentesíti a munkáltatót a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék megfizetésének kötelezettsége alól, szükséges az is, hogy a kiadott szabadidő idejére a munkáltató kvázi állásidőre járó alapbért fizessen a munkavállalónak. Látható, hogy a szabadidő kiadása így azzal jár, hogy a munkáltató a munkavállalónak alapbére és 50 százalékos bérpótlék, összesen 150 százalékos díjazás helyett kétszeri alapbért, cca. 200 százalékos díjazást köteles fizetni. Ez első látásra a munkáltató számára előnytelen megoldásnak tűnhet, azonban bizonyos esetekben, például amikor a munkáltató az elrendelt rendkívüli munkaidőt követően nem tudja a munkavállalót rendes munkaidejében is foglalkoztatni, előnyös lehet, ha a munkáltató nem fizeti ki rendkívüli munkaidőért járó munkabért (150 százalék), majd az állásidőre járó alapbért is (100 százalék).
A bérpótlék kifizetése helyett a szabadidő biztosítása különösen havibéres munkavállalók esetében népszerű megoldás, hiszen esetükben a munkáltató az alapbért mindenképpen köteles kifizetni. Szintén csökkenthető a kifizetendő pótlék összege, ha a munkáltató a munkavállaló heti pihenőnapjára rendel el rendkívüli munkaidőt. Az egyébként érvényes 100 százalékos pótlék helyett elegendő csupán 50 százalékos bérpótlékot fizetni, ha a munkáltató a munkavállalónak másik heti pihenőnapot biztosít [Mt. 143. § (4) bekezdés].
A törvény nem követeli meg, hogy a kompenzáló heti pihenőnapon a munkavállaló ne végezzen munkát, nem kizárt, hogy a munkavállaló az új heti pihenőnapon is túlórázzon. Ennek tükrében akkor éri meg a munkáltatónak másik pihenőnapot kiadnia, ha azt olyan napra (ún. nullás nap vagy szabadnap) tudja kiadni, amely ugyan munkanapnak minősül, azonban arra a munkavállalónak korábban nem osztott be munkaidőt, vagy a kompenzáló pihenőnapra beosztott munkaidő lényegesen kevesebb.
A rendkívüli munkáért járó bérpótlék a munkavállaló munkabérébe nem építhető be, ugyanakkor a felek a munkaszerződésben a rendkívüli munkáért járó bérpótlék helyett havi átalányt köthetnek ki [Mt. 145. § (1) és (2) bekezdés].
A díjazás ütemezése
Munkaidőkeretben a rendkívüli munkáért járó díjazást a munkáltatónak elég a munkaidőkeret végén kifizetnie. Ugyanakkor a hosszúra nyúló munkaidőkeret demoralizáló hatását a munkavállaló csillapíthatja azzal, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó díjazást – mely a keret végén mindenképp rendkívüli munkaidőnek minősül – még tárgyhónapban kifizeti a munkavállalóknak. Így a keret végén a feleknek csupán a munkaidőkereten felüli órákkal kell elszámolniuk.
dr. Pintér Miriam munkajogász
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
