Az idei ellenőrzési irányokat áttekintve elmondható, hogy a NAV figyelmére számíthatnak a rendezvényszervezők, a reklám-, marketing- és médiaszolgáltatók, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutából jövedelmet szerzők, a szépségiparban működők, valamint a testedzési szolgáltatással foglalkozó adózók is. A már régóta és rendszeresen vizsgált ágazatok sem kerülnek le a listáról, így például az építőipar, a személy- és vagyonvédelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, valamint az értékesítés a webhelyeken, internetes piactereken továbbra is ellenőrzés tárgya marad.
Nemzetgazdasági súlyuknál fogva a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítményű adózók vizsgálata idén is folytatódik. Ellenőrzési szempont marad az adókedvezmények (fejlesztési, energiahatékonysági beruházási, felújítási) igénybevételének vizsgálata, továbbá kiemelt prioritású a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak (transzferárak) kontrollja. A szokásos piaci árat megállapító határozatokban foglaltak – különös tekintettel a kritikus feltételrendszerre – ellenőrzése kiemelt feladat.
A digitalizáció térnyerésével a tranzakció(esemény)alapú bevallások és adatszolgáltatások váltják fel a hagyományos formákat. Emiatt elengedhetetlen az adatok folyamatos vizsgálata, a rendszerszintű hibák kiszűrése, ami alapfeltétele a csalárd adózói magatartás azonosításának, a láncolatok feltárásának, és a gyors hatósági reakciónak. Az adateltérések kiküszöbölése a jogkövető adózói körnél is elengedhetetlen, ugyanis csak helyes adatokra építhetők jól működő kockázatelemzési modellek. A bevallások, adatszolgáltatások és a NAV rendelkezésére álló adatok pontosságát biztosító eljárások különösen az online adatszolgáltatás és az áfabevallások, valamint a biztosítotti bejelentések és a járulékbevallások egyezőségére koncentrálnak. Utóbbinak különös jelentőséget ad, hogy a munkáltatói bejelentések teremtik meg az alapját a foglalkoztatottak társadalombiztosítási és többek között a majdani nyugellátásának.
A foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálata a NAV ellenőrzési portfóliójában évek óta prioritásként szerepel, a visszaéléseket a hivatal idén különösen a vagyonvédelmi és építőipari szektorban, a takarítással, valamint munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknál ellenőrzi. A kiemelt és a legnagyobb adóteljesítményű adózók vizsgálata – a költségvetési bevételekre gyakorolt hatásuk miatt – 2024-ben is meghatározó jelentőségű.
Továbbra is előtérben van az EU-ból és a harmadik országból behozott és itt forgalomba helyezett, új gépjárművek utáni regisztrációsadó- és áfafizetés ellenőrzése. Az e-kereskedelem térnyerésével a vámellenőrzések az importnál jelentkező alulértékelések feltárására, valamint a közösségi és belföldi forgalomban tetten érhető áfakikerülésre, a vámérték valódiságára koncentrálnak. Idén is központi téma az importáruk termékbiztonsága, a hamis, veszélyes termékek kiszűrése. Folytatódik a csempészáruk illegális forgalmának visszaszorítása, valamint a hazai és nemzetközi jogszabályokban meghatározott korlátozások, tilalmak következetes érvényesítése.
Az ellenőrzés megkezdésének lehetséges módjait az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban Air.) 96. §-a szabályozza, amely szerint az ellenőrzés az adóhatóság által kiállított megbízólevél vagy pedig a vizsgálat megkezdéséről szóló értesítés átvételével vagy kézbesítésével, illetve az általános megbízólevél bemutatásával kezdődhet meg.
A törvényben foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy az adóhatóságnak lehetősége van döntést hozni a tekintetben, hogy a vizsgálatot melyik irattal indítja meg, vagy pedig dönthet úgy is, hogy mindkét dokumentumot kiállítja és továbbítja a vizsgálat alá vont adózó részére. Fontos körülmény, hogy a két dokumentumhoz eltérő jogkövetkezmények kapcsolódnak, hiszen a megbízólevélhez nem csupán az ellenőrzés, hanem az ellenőrzési határidő megkezdése is kötődik. Ebből kifolyólag eljárási cselekmény csak a megbízólevél átvétele, kézbesítése után végezhető, attól függetlenül, hogy az értesítés már korábban átvételre, kézbesítésre került-e vagy sem. Az értesítés tehát csupán a vizsgálat megkezdését és az önellenőrzési tilalom beálltát eredményezi, de eljárási cselekmények foganatosítására jogosultságot csupán a megbízólevél teremt.
Tartalmukat tekintve is van eltérés a két irat között, a megbízólevél tartalmáról az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) 74. § (1) bekezdése rendelkezik.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól