Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • vállalkozások adózása
  • adóigazgatási eljárás
  • cégjog, cégügyletek

Ez a tartalom 486 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Alapítvány által osztott utalvány adózása

2023. 03. 21.

A kérdésben szereplő alapítvány nem közhasznú, közfeladatot nem lát el, az alapító okiratában nem szerepel a jogszabályi helyre történő hivatkozás a cél szerinti tevékenységeknél. Ez az alapítvány elnyert egy pályázatot, melynek keretében fiataloknak nyújtanak segítséget a vállalkozóvá váláshoz. A résztvevő fiataloknak kívánnak ajándékutalványokat kiosztani személyenként 10.000 Ft értékben. Terheli-e az alapítványt adókötelezettség (szja, szochó adó) a kiosztott utalványok értéke után? Keletkezik-e a magánszemélyeknek adókötelezettsége ezen utalás után?

Az említett magánszemélyek nem állnak semmiféle jogviszonyban az alapítvánnyal. Vásárolnak ugyan különböző tárgyi eszközöket (laptop, nyomtató), amelyek az alapítvány tulajdonába kerülnek, de használatra kiadják a fiataloknak. Amikor letelik a pályázat, akkor ezeket az eszközöket vissza kell szolgáltatniuk. Milyen adóvonzata lenne annak, ha véglegesen a magánszemélyek rendelkezésére bocsátanák az eszközöket?

A kérdéses esetben valószínűsíthetően nem alkalmazható a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyesületek, köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok ajándékozása kapcsán kedvező előírása [70. § (5) bekezdés], mivel jelen esetben nem beszélhetünk sem reprezentációs, sem üzleti célú ajándékozásról.

Ugyanakkor, az Szja törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként kifizetői adóteher mellett adható – csekély értékű ajándékként – legfeljebb évi egy alkalommal a minimálbér 10 százalékát (2023-ban 23 200 forintot) meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Fontos szabály, hogy a csekély értékű ajándék juttatásáról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie, melyből ki kell derülnie, hogy kinek a részére, milyen összegben, hány alkalommal történt juttatás [Szja törvény 70. § (6) bekezdés a) pontja].

A számítástechnikai eszközök térítés nélküli átadása kapcsán fontos, hogy az átadáskor milyen piaci értéket képvisel az adott eszköz. Ha „belefér” az Szja tv. 70. § (6) bekezdésében előírtakba, akkor a juttató adóterhe mellett adhatóak át az eszközök.

Azok a juttatások, amelyeket egyik kedvezményes vagy adómentes kategóriába sem lehet besorolni, az ún. normál adózás alá esnek. Ez azt jelenti, hogy a juttatás adózását a felek közötti jogviszony határozza meg, így jelen esetben egyéb jövedelemként adózik a juttatás.

Az adóalap az átadott eszköz piaci értéke, illetve ebből az a rész, amit a magánszemély nem fizetett ki.

Áfa-fizetési kötelezettség is felmerülhet (ha a szervezet a cél szerinti tevékenységén kívüliekre nem az alanyi adómentességet választotta): a térítés nélküli átadás akkor áfaköteles, ha az átvevő nem minősül közhasznú szervezetnek és az ingyen átadott eszköz kapcsán az átadó céget részben vagy egészben áfa levonási jog illeti/illette meg az eszköz  beszerzésekor. Az adó alapja ebben az esetben az eszköz átadásának időpontjában aktuális piaci érték lesz (amiből az áfát vissza kell számolni). Ilyenkor, mint az értékesítésnél, itt is számlát kell kiállítani.

Leipán Tibor (2023-03-21)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!