Igen, adhat csekély értékű ajándékot a cég, amelynek létezik adójogi vonzata.
Törvényi oldalról ez annyit jelent, hogy csekély értékű ajándékot a kifizető egy adóévben legfeljebb három alkalommal juttathat. Összegszerűen ez a minimálbér 10%-át jelenti, ami a 2024-es adóévben 26 680 Ft. Tehát nemcsak munkaadó adhat csekély értékű ajándékot a nevezett összeg erejéig, hanem gyakorlatilag bárki kifizetőként. Törvényi oldalról irányadó az Szja törvény 70. § (6) bekezdés a) pontja. A kifizetőnek nyilvántartást kell vezetnie a juttatásokról.
Adójogi értelemben ez annyit jelent, hogy a juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.
Az Szja törvény 70. § (2) bekezdése értelmében, amennyiben egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles a juttatás, akkor a kifizetett összeg 1,18 szorosa lesz az adó alapja, ami a juttatásokkal összefüggésben a kifizetőt terheli. Az Szja az emelt szintű adóalap 15%-a, a szociális hozzájárulás-fizetési kötelezettség (Szocho) pedig szintén az emelt szintű adóalap után (2019. július 01.) után 13%.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1000 Ft elszámolt költség után
Szja: 1000 * 1,18 = 1180; 1180 * 15% = 177 Ft
Szocho: 1000 * 1,18 = 1180; 1180 * 13% = 153,4 Ft
Teljes közteher: 177 + 153,4 = 330,4 Ft,
azaz 33,04% mértékű közterhet (személyi jövedelemadót és Szocho-t) kell megfizetni, bevallási és befizetési kötelezettségek egyidejű teljesítésével.
Magánszemélyek oldalán nem merül fel adókötelezettség. A csekély értékű ajándék áfa vonzata nem helyezhető levonásba.