A nemzetközi köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a tanulói jogviszony megszűnik:
- gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
- szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
- szakképző iskolában folyó szakképzés esetén a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja, amennyiben a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, akkor az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
- nem jelentkezik szakmai vizsgára, akkor pedig az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállításának napján.
Az érettségi után felmerülő teendők
A leérettségizett gyermek esetében a tanév júniusban ér véget. Így július 1-től nem jár családi pótlék és egyben családi adókedvezmény sem.
Erről a változásról a kedvezmény igénybe vevőjének legkésőbb a júliusi bérszámfejtésig nyilatkoznia kell a munkáltatójánál.
A munkáltató felé leadott nyilatkozat-módosítás azért különösen fontos, mert a jogalap nélkül érvényesített családi kedvezmény miatt a szülőnek az év végén adó befizetési különbözete lesz, továbbá 12 százalékos különbözeti bírságra is számíthat.
Ezért júliusban a munkáltató felé egy új „módosító” nyilatkozatot kellett leadniuk, amelyen fel kell tüntetni a középiskolai tanulmányit befejező gyermeket, illetve az „Eltartotti minőség” mezőt „0” (mint kedvezménybe nem számítható) jelöléssel kellett kitölteniük.
Mégis számít az érettségizett, felnőtt gyermek
Ebben az esetben a – immár felnőtt – gyermek szeptembertől egyetemista lett. A felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek után nem jár családi pótlék és családi adókedvezmény sem. Egy gyermek esetében tehát nem lenne lehetőségük további családi kedvezmény érvényesítésére.
Viszont a családban van még két kisebb gyermek, akik után még jogosultak családi pótlékra. Ebben az esetben az egyetemista, főiskolás beleszámít a gyermekszámba, növelve a havi érvényesíthető kedvezmény mértékét (kivéve, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, mert akkor egyáltalán nem lehet őt figyelembe venni). Ebben az esetben a júliusra leadott nyilatkozatot szeptemberben ismét módosítani kellett.
Szeptemberben újabb nyilatkozatot kellett adni a munkáltatónak, amelyen a felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek eltartott minőségkódja „2” kód (a kisebb gyermek, kedvezményezett eltartott „1” kód jelöléssel).
Ez a nyilatkozat, mindenképp csak szeptember hónapra vonatkozó kezdettel adható le, még akkor is, ha a szülő már júliusban is arra számít, hogy gyermeke biztosan továbbtanul.
A felsőoktatásban továbbtanuló gyermek visszamenőleg júliusban és augusztusban is létszámba beszámíthatónak minősül, ami hatással van a kedvezmény mértékére.
A helyzet az adóbevallásban, adóbevallás-tervezetben rendezhető (2024. évet érintően tehát 2025. év májusáig):
A júliusi és augusztusi hónapokra járó kedvezmény különbözet visszaigényelhető a 2024. évi adóbevallásban. (Ezen hónapokra csak visszamenőleg lehet érvényesíteni a kedvezményt a képző intézmény által kiadott igazolás alapján, ezért ezt az igényt az adóbevallásban lehet legkorábban érvényesíteni, így a munkáltató felé ezen időszakról, azaz július-augusztus hónapokról, már nem lehet nyilatkozatot tenni.
Az egyetemista diák után tehát a családi pótlék már nem jár, de a gyermek számba beleszámítanak.
Példán szemléltetve: egy háromgyermekes családnál, ha a nagyobbik gyermek leérettségizett és tovább folytatja tanulmányait egyetemen, akkor nem a két gyermek után járó után járó
2 x133 330 forint a kedvezmény alapja, hanem a három gyermek után járó 220 000 forint/ fő vehető figyelembe, de két gyermekre, azaz 2 x 220 000forint a jogosultsági hónaponként figyelembe vehető kedvezmény-alap.