A munkavállalónak, az üzleti partnernek, esetleg vásárlónak vagy független személynek adott ajándék adókötelezettsége függhet attól, hogy mi az ajándék, mennyi az értéke, és mire tekintettel kapja azt a magánszemély. Az adótörvények nem tartalmaznak általános meghatározást az ajándékra. Az Szja tv. nevesíti azonban a csekély értékű ajándékot, az ajándéktárgyat és az üzleti ajándékot, valamint utal a juttató személyére is.
Az Szja tv. szövegéből annyi következtetés vonható le, hogy nem kezelhető ajándékként a pénzjuttatás vagy a bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz juttatása. A meghatározott termékre, szolgáltatásra vagy termék-, szolgáltatáskörre felhasználható utalvány viszont megfelelhet az egyes meghatározott juttatások feltételeinek. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) pénzforgalmi fogalma és az Szja tv. juttatási feltételei ezért nem azonos kérdést szabályoznak.
A Hpt. 6. § (1) bekezdésének 55. pontja szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
a csekk,
az elektronikus pénz,
a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét.
Az Szja tv. 69. § (3)–(4) bekezdése alapján az utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz akkor kezelhető a 70–71. § szerinti juttatásként, ha a juttatási feltételekből megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel. További feltétel, hogy az ilyen eszköz (például utalvány) nem visszaváltható, azaz nem alakítható pénzzé, kivéve a magánszemélynek ki nem osztott utalványok visszaváltását. A juttatás egyéb törvényi feltételeinek is teljesülniük kell.
A készpénz-helyettesítő fizetőeszköz fogalma azért fontos, mert karácsony előtt sok vállalkozás vásárlásra, szolgáltatás igénybevételére szolgáló utalványokat is ad a munkavállalóknak, amely utalvány megfelelhet a csekély értékű ajándék meghatározásának.
Nem minden ingyenes átadás minősül az Szja tv. szerinti kedvezményes adózású ajándéknak. Az ajándékozó lehet munkáltató, kifizető, érdekképviseleti szervezet, egyház, üzleti partner vagy bárki, még olyan is, akivel üzleti kapcsolat sincs.
Az adómentes ajándék – borászati és alkoholtermék
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.45. pontja értelmében bizonyos borászati termékek adómentes ajándékként is megjelenhetnek, valamint adómentesen elfogyaszthatók reprezentációs (karácsonyi parti) vagy vendéglátási célból (óévbúcsúztató céges parti) tartott rendezvények keretében. Megjegyzendő, hogy kizárólag közvetlenül a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől (borászattól, pincészettől) beszerzett borászati termék juttatása mentesül az adó alól. Az adómentesség további feltétele, hogy palackozott kiszerelésű, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék legyen. A beszerzés forrását és a felhasználás módját igazoló nyilvántartás is szükséges.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.47. pontja értelmében bizonyos alkoholtermékek is adhatók ajándékként vagy a rendezvény keretein belül elfogyaszthatók adómentesen. Ennek feltéttele, hogy olyan pálinkazárjeggyel ellátott alkoholtermékről legyen szó, amelyet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben meghatározott adóraktárban állítanak elő és közvetlenül onnan történik a megvásárlása is. A juttatásokról részletes nyilvántartást kell vezetni.
Nem adómentes ugyanakkor a juttatás, ha az egyébként a jogszabályi feltételeknek megfelelő termék beszerzése kereskedő útján történik (pl.: borház, kis-, és nagykereskedelmi üzlet, üzletlánc, borászati termékek árusítására szakosodott üzlet, étterem). Az étteremtől vásárolt italok az éttermi reprezentáció feltételeivel és értékhatáráig lehetnek adómentesek. Ettől elkülönül a juttató megfelelő közvetlen beszerzésén alapuló, az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.45., illetve 8.47. pontja szerinti mentesség.
A csekély értékű ajándék
Ugyanazon kifizető ugyanazon magánszemély részére egy adóévben összesen 3 alkalommal adhat csekély értékű ajándékot.
Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés a) pontja és (9) bekezdés a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az az ajándék, amelynek értéke a minimálbér 10%-át nem haladja meg. Az ajándékok értékét összevonni nem lehet. Nem adható tehát karácsonykor ilyen címen például 3 × 32 280 = 96 840 forint értékű ajándékkosár, ajándékutalvány vagy vásárlási utalvány. Arra is figyelni kell, hogy a szabály alkalmazásához a juttatásokról nyilvántartást kell vezetni. Az ajándék értéke az általános forgalmi adót is magában foglalja. A magánszemélyeknek kissé személyesebb ajándék is adható így pl.: egy doboz szaloncukor, ajándékkosár, vásárlási utalvány, díszgyertya, egyéb asztali dísz stb.
Ha ajándékcsomagot kap a munkavállaló, amibe adómentes borászati vagy adómentes alkoholterméket is tesznek, akkor a borászati és az alkoholtermékkel együtt nem haladhatja meg az ajándékcsomag értéke a minimálbér 10 százalékát, de az adómentes borászati és az adómentes alkoholtermék értéke után nem kell a szja-t és a szochót megfizetni.
A csekély értékű ajándék esetén jogszabályban nem meghatározott, hogy az egyes juttatások között mennyi időnek kell eltelnie. Mindemellett fontos az óvatosság (ne adjunk adott napon belül reggel, délben és délután is).
Az ajándéktárgy
Az ajándéktárgy kategória a vendéglátásra, szabadidős tevékenységre irányuló rendezvényhez kötődik. Ha a karácsonyi rendezvény részeként ajándéktárgyakat osztanak ki, figyelni kell azok egyedi értékére, hogy megfeleljenek a törvényi előírásoknak.
Ha a rendezvényen ajándéktárggyal is kedveskedik a munkáltató, kifizető, akkor ügyelnie kell arra, hogy az ajándék értéke ne haladja meg a minimálbér 25 százalékát, 2026-ban a 80 700 forintot.
Ez az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti adózási mód értékhatára; ennél nagyobb ajándék sem tiltott, de más jogcímen adózhat. Ajándéktárgy szinte bármi lehet. Pl.: porcelán, egy üveg minőségi ital (amennyiben nem kezelhető csekély értékű ajándékként), egy kisebb értékű műszaki cikk, asztali lámpa stb. A vásárlási utalvány nem lehet ajándéktárgy, mert nem felel meg ennek a kategóriának.
A kifejezetten a dolgozók magáncélú megajándékozására beszerzett tárgyak áfája főszabály szerint nem vonható le.
Ha viszont a korábban továbbértékesítési céllal beszerzett áruk után adólevonási jog illette meg a vállalkozást, azok ingyenes átadásakor az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettséget kell vizsgálni. A munkavállalónak adott ajándéktárgy és közterhei a társasági adó szempontjából főszabály szerint elismert költséget jelentenek; más kedvezményezettnél a vállalkozási kapcsolatot és a külön feltételeket is vizsgálni kell. A kisvállalati adóalanyok szochót nem fizetnek, az ajándéktárgy értéke személyi jellegű kifizetésként veendő figyelembe. A személyi jellegű kifizetés esetében az ajándéktárgy értékét szorzószám nélkül kell az adó alapjába beszámítani.
Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás minden dolgozója részére ajándékba ad karácsonyra egy-egy általa forgalmazott kisebb háztartási gépet (pl. airfryer sütő, fritőz, mikrohullámú sütő stb.). A gépeket a munkavállalók előre becsomagolva (zsákbamacskaként) választhatják ki. A termékek eltérő értékűek. Az azonos feltételek és a zsákbamacskaszerű választás önmagukban nem alapozzák meg az Szja tv. 70. §-a szerinti adózást. Ha a tárgyakat a 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti, döntően vendéglátásra vagy szabadidőprogramra irányuló közös rendezvényen adják, az egyedi értékük személyenként legfeljebb 80 700 forint lehet ehhez az adózási módhoz. Rendezvény nélkül a csekély értékű ajándék feltételeit kell vizsgálni; ezek hiányában a munkavállaló ajándéka főszabály szerint munkaviszonyból származó jövedelemként adózik.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Társadalombiztosítási- és Bérszámfejtési Módszertani Szemle novemberi számában olvashatják)