A CSOPTA lényege
A csoportadózás lényege, hogy egy adott vállalatcsoport az adott adónem tekintetében egyetlen adóalanynak számít. Minden más tekintetben a csoporttagok megőrzik az önállóságukat, ami rugalmasságot ad az adózóknak az üzleti tevékenységük optimális strukturálásához a kettős adózás veszélye nélkül. A csoportos adóalanyiságnak lehetnek előnyei és hátrányai is az abban részt venni kívánó számára. A csoportos társaságiadó-alanyiság létrehozatala nem minden esetben jár azonban adómegtakarítással, ezért fontos, hogy a csoport létrehozatalát minden esetben részletes tervezés előzze meg.
A csoportos adóalanyiság választásának feltételeit a Tao tv. 2/A. §-a tartalmazza. A csoportos társasági adóalany belföldi adózónak minősül, korlátlan adókötelezettséggel rendelkezik. A csoport tagja azonban nem kizárólag belföldi adózó lehet, hanem az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó is ?Tao tv. 2/A. § (2) bekezdés?. A csoport tagjai olyan adózók lehetnek, akik között
- a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, és ennek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik,
- a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik ?Tao tv. 2/A. § (3) bekezdés?.
A Tao tv. a csoportos adóalanyiság választásának egyéb feltételeit is előírja:
- a beszámoló készítésére kötelezett adózók csak azonos mérlegfordulónappal rendelkezhetnek, amelyet a számviteli politikájuknak tartalmaznia kell,
- ha az adózó beszámoló készítésére nem kötelezett, akkor az adóév utolsó napjának kell megegyeznie (ez nem feltétlenül december 31.),
- a beszámolót, könyvviteli zárlatot az összes csoporttagnál egységes szabályok szerint kell összeállítani. Lehetséges a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) II. fejezete vagy az IFRS-ek alapján is, de a két módszer nem keveredhet.
A bejelentés
A csoportos adóalanyiság nem választható bármikor.
Ez az időpont más-más lehet annak függvényében, hogy a társasági adó alanyának üzleti éve a naptári évvel azonos, vagy más gazdasági évet választott.
Az Art. 144. § (2) bekezdése alapján csoportos társasági adóalany létrehozásának engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be.
Abban az esetben, ha az adóév azonos a naptári évvel, akkor a csoportos adóalanyiság benyújtására vonatkozó kérelem benyújtásának időszaka: november 1-november 20. A csoportos társasági adóalany a NAV engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön 2026. január 1-jén jön létre.
Abban az esetben, ha a vállalkozás gazdasági évet követ, a gazdasági év utolsó napja június 30. Ebben az esetben a csoportos adóalanyiság benyújtására vonatkozó kérelem benyújtásának időszaka: május 1-május 20. A csoportos társasági adóalany a NAV engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre.
Az Art. 114/A. § (1) bekezdése értelmében a csoportos társasági adóalany létrehozását a csoportos társasági adóalanyhoz csatlakozni szándékozó adózók által benyújtott közös kérelem alapján a NAV engedélyezi, ha a Tao tv.-ben meghatározott feltételek teljesülnek.
A kérelem a 25T118 jelű adatlappal egyidejűleg terjesztendő elő. A csoportos társasági adóalanyiság engedélyezése iránti kérelem csak akkor teljes, ha mind az adatlap, mind a közös kérelem benyújtásra kerül, mely utóbbit minden leendő csoporttag képviseletében eljáró személynek alá kell írnia. Az adatlappal együtt a csoporttagok adatait, nyilatkozatait tartalmazó pótlapokat is be kell nyújtani.
A csoportazonosító szám
Az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatban a csoportos társasági adóalany részére csoportazonosító számot állapít meg. Ez a csoportazonosító az adószám helyett nem használható. A csoportazonosító szám arról ismerhető fel, hogy az „áfakód” helyén 6-os számjegy található.
A csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalanyt érintő adóval összefüggő adóügyben az állami adó- és vámhatóság részére átadott iraton – a saját adószáma mellett – a csoportazonosító számot is feltünteti. A kibocsátott számlán is feltüntethető, de nem kötelező tartalmi kellék.
A csoportképviselő
A csoportos társasági adóalanyok nevében a társasági adó elszámolásai kapcsán a csoportképviselő köteles eljárni. A csoporttagok közül ki kell jelölni azt, aki a NAV-hoz bejelentésre kerül, mint csoportképviselő.
A csoportképviselő csoportazonosító szám alatti feladatai:
- teljesíti az adókötelezettséget,
- olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése, valamint jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére,
- hogy a csoport tagjai az adóalapjukat egyedileg állapítják meg, majd azt a csoportképviselő integrálja,
- csoportképviselő útján számolható el a CSOPTA alatt keletkezett negatív adóalap (elhatárolt veszteség),
- az adókedvezményhez szükséges jognyilatkozatokat a csoport fennállása alatt kizárólag a csoportképviselő teheti meg,
- a CSOPTA tagvállalatai egymás között kedvezményt nem oszthatnak meg,
- a megfizetendő társasági adót és a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság ideje alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg,
- az adófelajánlás tekintetében a csoportképviselő jár el,
- az adójóváírás összegét a csoportképviselő osztja fel a csoporttagok között a felajánlás adóéve fizetendő adójának arányában,
- ha az (adó- és késedelmipótlék-fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor az (adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.
A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról – csoporttagonként elkülönítve – az éves társasági adóbevallásban adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
A bevallás
A csoporttagok egyedi adóalapjuk megállapításakor úgy járnak el, mintha önálló adóalanyok lennének, ezen felül pedig egy csoportos adóbevallást is be kell nyújtani. A csoporttag a megállapított egyedi adóalapjáról adóévenként nyilatkozatot tesz a csoportképviselő részére. Ennek határideje a csoportos társasági adóalany adóévre vonatkozó adóbevallásának benyújtására előírt határidőt megelőző 15. nap. A Tao tv. 5. § (11) bekezdése értelmében a csoportképviselő adatot szolgáltat a NAV részére a csoporttagoktól átvett nyilatkozatokban feltüntetett adatokról az adóbevallásban.
A pozitív adóalapok összeadódnak, a negatív adóalapok előjelesen veendők figyelembe a Tao tv. által meghatározott feltételek szerint. A csoportos társasági adóalany adóévi adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege korrigálva az elhatárolt veszteséggel.
A csoportos társasági adóalanyok is érvényesíthetnek adókedvezményt. A Tao tv. kimondja, hogy az adókedvezmények érvényesítése szempontjából a csoport egyetlen adózónak minősül, és az adókedvezményhez szükséges jognyilatkozatokat a csoport fennállása alatt kizárólag a csoportképviselő teheti meg. A szabályok azonban jellegzetesek.
Figyeljünk a kötelező számolási sorrendre!
1. A tagvállalatok adóalapjának meghatározása (CSOPTA előtti elhatárolt veszteség figyelembevételével)
2. A CSOPTA szinten keletkezett összes veszteség kiszámítása (CSOPTA alatt keletkezett negatív adóalapok összege)
3. A csoportszintű pozitív adóalap meghatározása (tagvállalati adóalapok összege)
4. Csoportszinten figyelembe vehető veszteség meghatározása (a veszteségelhatárolás előtti pozitív adóalapok 50%, csökkentve az egyedileg már figyelembe vett veszteségekkel)
5. Csoportszintű adóalap meghatározása (adóalap integrálás)
6. A csoportszintű adóalapra jutó társasági adó kiszámítása
7. A tagvállalatokra eső számított adó meghatározása arányosítással (veszteség utáni adóalapok aránya alapján)
8. A társasági adót csökkenteni szükséges a tagvállalti szinten korlátozott, igénybe vehető adó összegével.
9. A következő lépés a CSOPTA-szinten korlátozott adókedvezmények elszámolása.
10. Adókedvezmények figyelembevétele utáni fizetendő adó csoportszinten
11. Az adófizetési kötelezettség újbóli megállapítása tagvállalati szinten a pozitív adóalapok alapján (adó visszaosztás).