Hogyan foglalkoztassunk diákokat?

A vendéglátás évről-évre visszatérő munkaerőgondjaira lehet segítség az idénymunka, a szünidős diákok foglalkoztatása. Tudnunk kell azonban, hogy pontosan milyen formában is szeretnénk foglalkoztatni a diákmunkást. Az alábbiakban az iskolaszövetkezet lehetőségeit tekintjük át.

Ahogyan az a nevéből is sejthető, az iskolaszövetkezetek legfontosabb célja, feladata, hogy munkalehetőséget teremtsenek a diákoknak. E küldetésüknek a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti törvény) keretei között tehetnek eleget. Ez még – a vendéglős szemével nézve – a szövetkezet dolga és problémája lehetne, de a leendő foglalkoztató számára ez azért lényeges információ, mert a törvény e minőségükben őket is érintő, speciális szabályokat fogalmaz meg az iskolaszövetkezetekre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy az említett szabályozás tekintettel van arra, hogy az iskolaszövetkezet tagjának már van egy alapjogviszonya: a tanulói, hallgatói jogviszony. Ebből következően, az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgató tagjának a törvényben szabályozott munkavégzése eltér az általános munkaviszonytól.

Hasonlóan a „felnőttek” társas vállalkozásaira irányadó szabályokhoz, az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni, és a tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak. Az iskolaszövetkezet tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Ebből a ponttól kicsit bonyolultabbá válik a dolog, mivel a külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre egyszerre két jogszabály
• a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint
• a Szövetkezeti törvény munkajogi
előírásait kell alkalmazni.

Emellett az adó- és járulékfizetési kötelezettségre sem az általános, hanem jellemzően különleges szabályok érvényesek.

Az iskolaszövetkezeti tagnak fizetett díjazás utáni adófizetés

Az iskolaszövetkezeti tag hallgatónak, tanulónak kifizetett díjazás után a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget az Szja tv. általános szabályai szerint kell teljesíteni. Amennyiben a hallgató, tanuló az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében végez tevékenységet, a tevékenység ellenértékeként a szolgáltatás fogadója által neki közvetlenül juttatott bevétel nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ezzel összefüggésben lényeges, hogy az iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevételt – ilyen például a munkahelyi étkezés – érintően az iskolaszövetkezeti szolgáltatást fogadó vállalat minősül munkáltatónak (Szja tv. 3. § 14. pont).
Annak, hogy az iskolaszövetkezeti tag jövedelme nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azért van jelentősége, mert így a jövedelem az összevont adóalapba számítandó, költségek elszámolására nincs mód (a bevétel egésze jövedelem), a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék.

A 25 év alattiak kedvezménye

Ebből következően, valamint arra tekintettel, hogy az Szja tv. általános szabályai szerint kell eljárni az iskolaszövetkezet diák tagjának adózását érintően, az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásból származó jövedelem esetében a 25 év alatti fiatalok kedvezménye is érvényesíthető (Szja tv. 29/F. §). A kedvezményt a 25. életévük betöltéséig érvényesíthetik a fiatalok a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmeik után.
Jogosultsági hónapnak azok a hónapok számítanak, amelyekben az érintett a 25. életévét még nem töltötte be. Vagyis az utolsó jogosultsági hónap az a hónap, amelyben az adózó a 25. életévét betölti.

A törvény tételesen meghatározza, mely jövedelmek után lehet figyelembe venni a kedvezményt: 
• az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelem (ilyen például a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, az álláskeresési járadék);
• a bérnek nem minősülő más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege (de: nem alkalmazható a kedvezmény a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítésnek a törvényben előírt mértéket meghaladó összege);
• az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül az Szja tv. 29/F. § (2) bekezdés c) pontjában felsoroltak (például: a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme).

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének összegszerű korlátja van: adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

Ez 2022-ben, 12 jogosultsági hónappal számolva 5 204 352 forintot (12 × 433 696 forint) jelent, az ennek megfelelő összegű jövedelem mentesülhet a tárgyalt kedvezmény alapján a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól.

Abban az esetben, ha a kedvezményre való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn és az adózó által a jogosultsági hónapokban megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az előbbi jogcímen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

Az Szja tv. a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítési sorrendjét is szabályozza:
• a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
• a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• a személyi kedvezmény,
• az első házasok kedvezménye,
• a családi kedvezmény.

Speciális „vonása” e kedvezménynek, hogy a jogalkotó abból indul ki, az adózó életkorát ismeri a jövedelmet juttató munkáltató, kifizető. Ezért az általános szabályoktól eltérően, az érintettnek nem kell nyilatkozatot tennie arról, hogy kéri e kedvezmény érvényesítését.
Ezzel szemben, nyilatkozatot kell tennie az adózónak, ha – a kedvezmény értékbeli korlátjára tekintettel – azt az adott kifizetőnél nem, vagy csak a jövedelem meghatározott részére kívánja érvényesíteni.

A tanulmányokat folytató hallgató lehetősége

A Tbj. előírása szerint mentesül a biztosítási kötelezettség alól az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagja, 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is [Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont].
Másként fogalmazva: az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagja e tevékenységére tekintettel nem biztosított, így társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség sem merül fel esetében.

Tanulmányokat folytató tanuló, hallgatónak minősül az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás alkalmazásában az, aki
• nappali rendszerű oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
• a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
• nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
• az előbbiek szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig (Tbj. 4. § 18. pont).

A tanulmányok szünetelésének időtartama alatt a járulékfizetést és a foglalkoztatói kötelezettségeket érintően (az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás alkalmazásában) azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) rendelkezései szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettsége e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára, 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt sem [5. § (1) bekezdés c) pont].

Mivel a foglalkoztató mentesül a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség alól, és szakképzési hozzájárulás – 2022. január 1-jei megszűnte miatt – nem merül fel, e foglalkoztatás mentes a foglalkoztatói közteher alól. 

Ez azt jelenti, hogy az iskolaszöveti foglalkoztatásból származó jövedelem adott esetben teljes köztehermentességet élvezhet, mivel a 25 év alattiak mentességével személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség – bizonyos összeghatárig – nem merül fel, továbbá az előzőek szerint járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

A köztehermentesség azonban nem mentesíti a foglalkoztatót bejelentési kötelezettsége alól: az Art. az iskolaszövetkezet és a tanuló, hallgató közötti munkaviszony bejelentésére vonatkozóan speciális szabályokat ír elő.
Az iskolaszövetkezet a Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a Szövetkezeti tv. szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében a NAV felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
• az iskolaszövetkezet adószámát,
• az iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, diákigazolványa számát.
Az iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül az iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját.
Az iskolaszövetkezet bejelentési kötelezettségét az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével azonos módon, elektronikus úton – a tárhelyen keresztül – vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, telefonon teljesíti (Art. 1. sz. melléklet 14-16. pont).