Miben segít majd a könyvelőknek a NAV új eÁFA M2M koncepciója?

A digitalizáció egyre nagyobb mértékű térnyerése az áfa-adózás technikáit is számos ponton megváltoztatja, sőt talán az egész adózási folyamat egy új korszak előtt áll. Czöndör Szabolcs áfa-szakértő, a Menedzser Praxis állandó előadója ezúttal is a digitális megoldások ismertetésén keresztül mutatta be a NAV legújabb fejlesztéseit és szolgáltatásait. Könnyítés vagy egy újabb digitális kihívás és még több ellenőrzési lehetőség?

Ahogyan azt felvezetésünk és előadónk is jelezte: az adott hónap 20. napja körüli felfokozott idegállapot állítólag „nyugdíjba vonulásuk” után is kísérti a könyvelőket, vagyis még azoknak is felidéz nehéz emlékeket, akik már nem gyakorolják hivatásukat...

Miben segíthetnek a nehézségek és hibatévesztések miatti félelmek leküzdésében a NAV új, digitális megoldásai és miben támogathatja a vállalkozások működését, valamint a könyvelők napi munkáját a NAV új eÁFA M2M koncepciója? 

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Czöndör Szabolcs főosztályvezető (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) segítségével a 2023. február 22-én megtartott szakmai napunkon több, mint 3000 érdeklődő figyelme mellett.
Szakértőnk cégünk elmúlt években megrendezésre kerülő és legsikeresebb eseményeinek előadója, többek között a Cégkapu, online számlaadat-szolgáltatás, számlázás témaköreiben tartott nagy érdeklődésre számot tartó előadásokat. 
A szakmai napunkon részletezett témakörök ezúttal is a számlázás, áfa-adózás, online számlázás területeit érintették nemcsak felhasználói, de – egyedülálló módon – fejlesztői, működési és szakértői perspektívát egyaránt magában foglaló nézőpontokkal.

A másfél órás előadás és a 30 perces kérdés-válasz szakasz már elérhető az Adópraxis ingyenes próbaverziójában!

(Még) nem kötelezettség az e-ÁFA!

Előadónk igyekezett már elöljáróban leszögezni (egyben mindenkit megnyugtatni), hogy az előadásban tárgyalt fejlesztések elsősorban új szolgáltatásokat jelentenek és nem új kötelezettségeket. A NAV a digitalizáció révén már eddig is számos olyan megoldást rendszeresített, amelyet utóbb az adózók is használni tudtak – és tudnak jelenleg is – munkájuk megkönnyítéséhez, segítéséhez. 

Ha végig gondoljuk az adófizetésig történő eljutás hagyományos folyamatát – máris szembeötlik az a rendszerszerű változás, amit a digitalizáció jelent az online számla intézményesítésén keresztül.

A jól ismert „1.Gazdasági esemény, 2.Bizonylat, 3.Könyvelés, 4.Analitika, 5.Bevallás, 6.Fizetés” metódus és sorrend teljesen máshogyan alakul az online számlázás rendszerbe állítását követően és valahogy így néz ki: 
„1.Gazdasági esemény, 2. Online számla, 3. SAF-T, 4.E-Áfa, 5.????”

És mindez már nemcsak távoli jövő: a digitális megoldások vonatkozásában pontosan tudjuk a bevezetési időpontokat, az egyes jogszabályok hatályba lépésének évszámát, nem kevésbé az uniós döntéshozók szándékait.

Milyen lesz az Áfa bevallás öt év múlva?

Szakértőnk előadásának középső, hangsúlyos részét a jövőben várható legfontosabb változások elemzése töltötte ki. Hogyan néz ki az áfa bevallás jövője? Melyek azok az új folyamatok, amelyekre fel kell készülnünk a jövőben, egyelőre még csak választható jelleggel?

Czöndör Szabolcs rámutatott: az áfa-bevallás rendszere a jelenlegi 1 pillérből 3 pillérűre változik.

1. Továbbra is megmarad a hagyományos űrlap alapú bevallás;
2. ehhez járul második lehetőségként a webfelületi áfa-bevallás; és végül
3. felvezetésre kerül a gép-gép kapcsolatú (API-s kapcsolaton alapuló) bevallási lehetőség, amikor a könyvelői programhoz épített eszköz kommunikál az adóhivatali rendszerrel.

Előadónk a két új digitális lehetőség előnyeit és alkalmazhatóságának javasolt módját elemezte részletesen, hangsúlyozottan kiemelve: ezek az eljárások nem nyújtanak segítséget valamennyi problémára és csak bizonyos bevallás-típusok esetében tekinthetőek optimálisnak.

A webfelületi áfa-bevallás például leginkább a könnyen átlátható, egyszerű eseteket feldolgozó gyors bevallás, adóhivatali adatok könnyű összevetése esetén optimális, de nem helyettesíti a szaktudást.
A NAV tájékoztatása szerint a könyvelőprogramok és az egyes NAV-rendszerek összekapcsolásáról szóló koncepció célja egyrészt az, hogy a felhasználók könnyebben érjék el az adóhivatali rendszerek számukra hozzáférhető adatait, másrészt a könyvelőprogramok adatainak továbbításával kiváltható legyen a jelenlegi, űrlapalapú áfabevallás. 
A gép–gép kapcsolaton keresztüli áfabevallás célja, hogy az adózók a bevallás elkészítéséhez hasznosítható adatokat a saját ügyviteli rendszereikbe tudják importálni, és a bevallást akár gép–gép kapcsolattal beadhassák, amit az adózók és a NAV egyidejűleg áfaanalitikaként is felhasználhatnak. Ezzel egyszerűsödne a vállalkozások, könyvelők számára az áfabevallás kitöltése, annak ellenőrzése, és kevesebb lenne az adminisztrációs teendő. 

Czöndör Szabolcs többször is rámutatott: végső soron a felhasználók, az adózók döntik el, számukra mi a leginkább megfelelő, mi nyújt a legnagyobb segítséget „A NAV csak a kapukat tudja kinyitni, a döntés mindig az adózó kezében van” – mutatott rá az előadó.

Miben segítenek az eÁFA M2M szolgáltatások?

AZ előadás utolsó részében kerültek bemutatásra a bevallási folyamatot segítő ügyviteli folyamatokhoz kapcsolódó eÁFA M2M szolgáltatások (áfa lekérdezési szolgáltatások, számlára vonatkozó adókódolási összesítő, webes áfaanalitika, bevallási riport, beküldött áfabevallás XML).
A digitális megoldások legfőbb előnye, hogy „sokkal mélyebbek”, sokkal „többet látnak” – mindezt látványosan és aránytalanul megterhelőbb adminisztrációs teher nélkül. A szolgáltatások révén az adminisztrációs tévedések száma csökkenthető, a döntések és folyamatok helyükön maradnak – magyarázta Czöndör Szabolcs. 
Nagyon fontos, hogy az új megoldásokat és a szolgáltatásokat a vállalkozások és könyvelők is használják, ők is tudjanak belőlük „profitálni”. Erre lehet jó példa a számlaadatok letölthetősége, amelyet sok vállalkozás, könyvelő használ ma is nagy haszonnal. Ugyanakkor például a SAF-T rendszer nálunk még várat magára, noha az EU országok egy része már bevezette.

Összességében: egy nagyjából 5 éven belül kiteljesedő folyamat közepénél tartunk, ahol most – a fakultatív igénybevétel mellett és a kockázatok minimális szintjénél – érdemes megismerni a rendszer működését és az abból kivehető, hasznosítható lehetőségeket.