Lejárt a diákigazolvány? – Járulékfizetésre figyelmeztet a NAV

2020. december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a diáknak, akinek a diákigazolványa október végén lejárt és nem tanul tovább, illetve nem helyezkedett el, és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosult – hívta fel az érintettek figyelmét a NAV.

Évről évre aktuális kérdés, hogy az iskolai tanulmányaikat júniusban befejező diákok meddig jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

Mielőtt a „végzős diákok” egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát áttekintenénk, érdemes megemlíteni, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 22. § (1) bek. l) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

Lényegében alanyi jogon jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére azok a magyar állampolgárságú diákok, akik Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és még kiskorúak.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § alapján kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság

Amennyiben a diák már nem kiskorú, akkor a Tbj. 22. § (1) bek. i) pontja alapján állapítható meg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság.

E rendelkezés szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki 

• a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
• a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
• a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
• az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért, a külpolitikáért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
• az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.
   

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további feltétele minden esetben, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. Ez alól egy kivétel van, mégpedig az ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató.

Társadalombiztosítási szempontból pedig belföldi személynek kell tekinteni, aki: 

• Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve menekültként vagy oltalmazottként elismert személy;
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
• hontalan;
• Magyarországon élő magyar állampolgár, és a jogviszony vizsgálat időpontjában társadalombiztosítási, szociális, családtámogatási ellátásban részesül, és a jogviszony vizsgálatot megelőző öt éven belül rendelkezett belföldön legalább tizenkét hónap biztosítási jogviszonnyal, vagy legalább tizenkét hónapig egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult.

Mettől meddig tart a jogosultság, ha a diák befejezi a tanulmányait?

A Tbj. 22. § (6) bekezdése alapján a tanuló és a hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint a hallgatói jogviszony szünetel, ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve, ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be. Szünetel továbbá a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától, illetve az önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés időtartamára.

Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (3)-(4) bekezdése szabályozza a diákigazolványra való jogosultságot. E rendelet szerint diákigazolványra jogosult:

• a tanuló a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31-ig;
• a hallgató a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő 
• március 31-ig, ha a hallgatói jogviszonya az I. félévben szűnik meg;
• október 31-ig, ha a hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnik meg.

Fontos, hogy a tanulók és a hallgatók esetében is érvényes a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bek. a) pontja szerinti szabály, melynek megfelelően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a jogosultsági feltételnek a megszűnését követően további 45 napig még fennáll. Ez az ún. passzív jogon való jogosultság. 

Fentiek alapján megállapítható, hogy a tanulmányaikat 2020. júniusában befejező tanulók és hallgatók egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága 2020. október 31. napját követő 45. napon, azaz 2020. december 15. napján szűnik meg.

Amennyiben ezen tanuló, hallgató 2020. december 16. napján nem jogosult biztosítottként vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosultként az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, akkor 2020. december 16. napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2020-ban 7.710 forint, napi összege 257 forint, 2021. január 1-jétől havi 8.000 forint, napi 270 forint.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett tanulónak, hallgatónak – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – nem kell az adóhatósághoz bejelentkeznie.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja a kötelezett adószámláján.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig csekken vagy átutalással kell befizetni a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számlájára, amelynek száma: 10032000-06055826. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet kell feltüntetni.

Lehetőség van arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a volt diák helyett a hozzájárulásával más személy vagy szerv fizesse meg. A kötelezettség átvállalását a 20T1011U jelű adatlapon kell bejelenteni. A járulékfizetés átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé, mely a papír alapon benyújtott adatlap esetén az adatlap másodpéldányának visszaküldésével egyidejűleg, míg elektronikus úton benyújtott adatlapnál a betöltést visszaigazoló nyugtával történik.

(Lezárva: 2020. december 16.)