Az elektromos autók töltésével kapcsolatos elszámolási lehetőségek

A tisztán elektromos hajtású gépjárművek száma folyamatosan nő, köszönhetően jelentős részben a környezetkímélő autókhoz kapcsolódó adókedvezmények, adómentességek lehetőségeinek. A regisztrációs adó, gépjárműadó és cégautóadó, valamint illeték vonatkozásában megnyilvánuló adókönnyítések mellett igen fontosak az elektromos autók töltésével kapcsolatos elszámolási lehetőségek is.

Az elektromos autók elterjedésével összefüggésben gyakran merül fel, hogy hivatalos célú használat vagy cégautóhasználat esetén milyen módon vehető figyelembe az autók otthoni töltésével kapcsolatban felmerülő kiadás.
Az Szja tv. szabályaiból következően a magánszemély kiadásait a főszabály szerint számla alapján veheti figyelembe, csak néhány, a törvényben tételesen meghatározott esetben számolhat el igazolás nélkül költséget. Az elektromos autók otthoni töltésével kapcsolatban a törvény nem határoz meg igazolás nélkül elszámolható mértéket, tehát az jogszerűen csak akkor számolható el, ha arról a magánszemély rendelkezik számlával.
A saját tulajdonú elektromos autó hivatalos használatával összefüggésben a hivatalos utak arányában, számla alapján történő elszámolás helyettesíthető igazolás nélkül elszámolható mérték alkalmazásával. 
Tehát akár útnyilvántartás, akár kiküldetési rendelvény alapján történik a hivatalos utak költségeinek megtérítése, üzemanyag-felhasználás címén a hivatalos célból megtett távolságra tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka, a tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén pedig 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó- és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege számolható el.


Az otthoni töltés elszámolásának kérdése reálisan akkor merül fel, ha a munkáltató (kifizető) cégautót biztosít a munkavállaló számára. 


Ha az autó töltése a munkáltató telephelyén üzemeltetett töltőállomáson vagy az utcán működő nyilvános töltőberendezésekből történik, egyértelműen biztosítható, hogy a költségeket a nevére kiállított számla alapján a munkáltató viselje. Ha azonban a munkavállaló az autót bármilyen okból rendszeresen vagy időszakosan a saját lakásán működő elektromos hálózatról tölti, a kiadás csak akkor számolható el, illetve téríthető meg számára, ha egyértelműen igazolható, hogy a kiadás kizárólag az adott cégautó töltésével összefüggésben merül fel, és a töltött árammennyiségről a munkáltató (kifizető) nevére szóló számla kerül kiállításra.

Mérőkészülék beszerelésével összefüggő költségek

A gépjárművek elektromos töltésére szolgáló készülék műszaki telepítése esetén, ha a töltőkészüléket a munkáltató a saját költségén szerelteti fel a munkavállaló lakásán, az eszköz beszerzésének és felszerelésének költsége a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adókötelessé válik. 
Abban az esetben, ha a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás értelmében a munkavállaló részletekben megfizeti az eszköz és a beszerelés árát, amelyhez nem kapcsolódik legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megnövelt összegének megfelelő kamat, az Szja tv. 72. §-a szerint kamatkedvezményből származó jövedelmet kell megállapítani.
A készülék beszerzésével és felszerelésével kapcsolatos költségek tekintetében keletkező jövedelem minősítésével kapcsolatban felmerülhet olyan értelmezés is, amely szerint a cégautó otthoni töltésére a munkavégzés érdekében, a munkavállaló tevékenységének ellátása feltételeként van szükség, ezért a mérőkészülék felszerelésével kapcsolatos költségek elszámolhatók, illetve megtéríthetők a magánszemély számára, és a magánszemélynek ezen a jogcímen – az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése alapján – nem keletkezik bevétele. Nem vitatva, hogy a töltőkészülékeknek a munkavállaló otthonában történő felszerelése mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából előnyös, a munkavégzés hatékonyságát javító intézkedés lehet, adózási szempontból nem alapozható meg, hogy a munkavégzés érdekében feltétlenül szükség van a cégautó otthoni töltésére, hiszen az autó töltése más, adózási szempontból megfelelően dokumentálható módon (telephelyen, utcai töltőállomáson) is megoldható, vagyis az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése ebben az esetben nem alkalmazható.

Az elektromos töltés költsége

A hagyományos üzemanyagokat használó járművek esetében nem kétséges, hogy csak az autót fenntartó kifizető, munkáltató nevére szóló számla alapján számolható el az üzemanyag- fogyasztás költsége. Ezzel analóg módon az elektromos cégautó otthoni töltésével kapcsolatos kiadások is kizárólag akkor számolhatók el, ha a számla a kifizető, a munkáltató nevére szól.

Otthoni töltés esetén ez csak akkor valósulhat meg, ha a töltést lehetővé tevő almérő órán mért fogyasztást a szolgáltató a munkáltató, kifizető nevére számlázza; valamint az autó által felvett áramot mérő készülék segítségével minden kétséget kizáróan igazolható, hogy ezt az áramot kizárólag a céges autó töltésére használják. 
Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges az autó futásteljesítményének nyomon követése is, legalább egy adott időszakra vonatkozóan a kilométeróra kezdő és záró állásának rögzítése. A cégautó töltése címén elszámolt árammennyiség nem haladhatja meg az igazoltan megtett útra az adott gépjárműtípusra a hivatalos műszaki adatokkal meghatározott fogyasztást.
Amennyiben a mérőóra alapján a szolgáltató nem a munkáltató, kifizető részére állítja ki a fogyasztásról szóló számlát, a céges járművek otthoni elektromos töltésének költsége a hatályos szabályok alapján nem számolható el.