A megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás lenne a legelőnyösebb. Ehhez nem kell kiváltani semmit sem, és nincs jelentősége a rendszerességnek sem, valamint több kifizetővel is köthető megbízási szerződés.
A megbízási jogviszony végezhető adószám nélkül (ekkor a megbízott nem számlaképes) vagy adószám kiváltásával (ekkor a megbízott számlaképes). Mindkét esetben az elszámolás hasonlóképpen működik, de az adószám kiváltásával a vállalkozónak nyilatkoznia kell az áfát illetően. Tehát lehet az áfakörnek tagja vagy alanyi adómentes adózó, azaz a számlát áfamentesen állítja ki. Az adószám kiváltásának kérdését előzetesen a megbízóval kell egyeztetni. Ennek akkor szokott jelentősége lenni, ha a megbízó ragaszkodik a számlához, mert azt csak az adószámos magánszemély tud kibocsátani. Megjegyzendő, hogy adószám nélküli megbízási jogviszonyban a NAV elfogadja a számviteli bizonylatot is, tehát elvileg nem kell havonta számlázni. Esetünkben nem célszerű kiváltani az adószámot, az elszámolás történhet adószám kiváltása nélkül is.
Az adóelőleg megállapítása során a magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizető felé, hogy a szerződés szerinti díjból a kifizető milyen összegű költségek figyelembevételével és levonásával állapítsa meg az adóelőleg alapját.
Tehát az adóelőleg megállapítása a kifizető feladata, de ebben a megbízott írásos nyilatkozatára van utalva, mely nyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az adóelőleget ugyanis a kifizető számolja ki, vonja le, vallja be, és fizeti meg havonta az állami adóhatóságnak. A kifizető további kötelezettsége Art. 46. § (1) bekezdése szerint, hogy az adóévet követő év január 31-ig a befizetett adóelőlegről és annak bevételi alapjáról igazolást állít ki és ad át a megbízottnak a jogszabálynak megfelelően.
A lehetséges költségelszámolást illetően, amely szintén előzetesen nyilatkozatköteles a magánszemély részéről az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek (számlával), akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak a megbízási díj maximum 50%-ig. Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania. Tehát a 10% költséghányad alkalmazása során a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek, akár felmerült költség, akár nem.
A tételes költségelszámolás tehát csak bizonylatokkal, vagyis számlákkal alátámasztva lehetséges havi elszámolással.
A vélelmezett költségelszámolás bizonylat és számla nélkül lehetséges (akár felmerült a hónap során költség, akár nem), amely mindig a megbízási díj 10%-a. Ha pl. a megbízási díj 100 ezer forint havonta, akkor a vélelmezett költség 10 000 forint lesz (bizonylat és számla nélkül), ebből következően az adóalap 90 000 forint és ennek a 15%-át (13 500) kell levonni szja adóként.
A járulékfizetési kötelezettség attól függ, hogy a megbízási díj a 10% költséghányad figyelembe vételével és levonásával eléri vagy nem a minimálbér 30 százalékát, ami 2022-es adóévben 60 ezer forintot jelent havonta. Amennyiben nem, akkor kifizetői oldalon 13% szochó fizetési kötelezettség keletkezik, az magánszemélyt pedig 15% szja terheli. Ebben az esetben viszont nem jön létre biztosítási jogviszony.
Ha viszont a megbízási díj eléri vagy meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor már biztosítási jogviszony jön létre és 18,5% tb-járulékot is vonni kell a díjazásból. Valamennyi esetben a kifizetőt bevallási (08-as) és befizetési kötelezettség is terheli. A biztosítási jogviszony (ha létrejönne) pedig bejelentési kötelezettséggel jár, amelyet a kifizetőnek az adóhatóságnál a ..T1041-es nyomtatvány kitöltésével kell bejelenteni. Több kifizető esetén a megbízási díjakat külön külön kell számfejteni.