Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek

Ez a tartalom 153 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Mire jogosít a házi betegellátás?

2022. 06. 30.

A házi betegápolás lényege, hogy a beteg jogosult, amennyiben egészségi állapota indokolja, az otthonában történő orvosi vizsgálatra és gyógykezelésre. Az otthoni szakápolást is magában foglaló ellátást fontos elkülöníteni a haldokló beteg otthoni, hospice ellátását biztosító gondozásától

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 11. §-a szerint háziorvosi ellátás keretén belül – többek között – a beteg jogosult betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben egészségi állapota indokolja az otthonában történő orvosi vizsgálatra és gyógykezelésre. Ez utóbbit nevezzük házi betegápolásnak. Ebbe beletartozik az ellátás során felhasznált, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszer (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer), illetve kötszer is.

A biztosított ezt a szolgáltatást a külön jogszabály szerint választott háziorvosánál kezdeményezheti, illetve ha őt nem tudja felkeresni, akkor annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosánál, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.

Az otthoni szakápolás a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, háziorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység a kórházi ellátás kiváltása céljából. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve a bennfekvés időtartama lerövidíthető.

Az otthoni hospice ellátás a haldokló beteg gondozását célozza a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése céljából. A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, és a hozzátartozók lelki gondozását a betegség és a gyász időszakában is. A továbbiakban részletesen az otthoni betegápolással foglalkozunk, az otthoni hospice ellátásra a jelen cikk nem tér ki.
Az alapellátáshoz kapcsolódó otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás körébe tartozó tevékenységek csak a beteg háziorvosának szakmai felügyelete mellett végezhetők.

Az otthoni szakápolási tevékenységet csak arcképes igazolvánnyal rendelkező, szakképzett ápoló végezheti.
Az igazolvány tartalmazza: 

  • az ellátást végző fényképét, nevét, szakképesítését,
  • a szolgáltató nevét, a működési engedély számát, és az egészségbiztosítóval kötött szerződés számát.

Az otthoni betegápolás feltételei

Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel. Mivel az otthoni szakápolás bizonyos feltételek mellett a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást váltja ki, így annak részére, aki egészségi állapotánál fogva fekvőbeteg-szakellátásra nem szorul (például idősek otthonában lakó személy) otthoni szakápolás nem rendelhető el.
Az otthoni szakápolás keretében nyújtható ellátásokat a beteg akkor veheti az egészségbiztosítás keretében díjmentesen igénybe, ha egészségi állapota miatt – a kórházba utalás, vagy a további ott tartózkodás helyett – a háziorvos az otthoni szakápolás szolgáltatást elrendeli. A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolást a háziorvos a saját vagy kezelőorvosi kezdeményezésére vagy intézeti javaslat alapján jogosult elrendelni.

Az otthoni szakápolás keretében igénybe vehető ellátások köre 

A teljesség igénye nélkül például az alábbi ellátások vehetők igénybe: 

  • szondán át tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó ápolás, illetve ezek megtanítása,
  • katéterezés, illetve hólyagöblítéshez kapcsolódó ápolás,
  • intravénás folyadék- és elektrolit pótláshoz nem szájüregen történő gyógyszer beadáshoz kapcsolódó ápolás,
  • baleseti vagy műtétek utáni ápolás, és korlátozott önellátás esetén a testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése,
  • műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása,
  • fekélyek ápolása, kötözése,
  • gyógyászati segédeszközök használatának betanítása,
  • helyzetváltoztatás segítése, 
  • tartós fájdalomcsillapítás,
  • gyógytorna.

A háziorvos a szolgáltatás elrendelésekor határozza meg a támogatott ellátási körből a betegnél alkalmazható ellátásokat, azok során alkalmazandó gyógyszereket, és az ellátások gyakoriságát. Az elrendelt tevékenységek összetételét és gyakoriságát csak a háziorvos jogosult megváltoztatni.

Az otthoni szakápolás időtartama

Az otthoni szakápolás keretében a díjmentesen nyújtott ellátás fő szabályként naponta egy, három órát meg nem haladó vizit. Egyszerre legfeljebb 14 vizit (napi 1) rendelhető, azonban ismételt orvosi vizsgálatot követően, új elrendelő lap alapján az első elrendeléstől számított 12 hónapon belül további három alkalommal, összesen 56 vizit mértékéig rendelhet el folyamatos ápolást a háziorvos, azzal, hogy ha napi többszöri látogatás szükséges, az akkor is csak egy vizitnek számít. (Ezektől indokolt esetben el lehet térni).

Dr. Futó Gábor (2022-06-30)