Ez a tartalom 41 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Ebben változik a helyi iparűzési adó 2023-ra

A tavalyi évhez viszonyítva idén számos, jelentős változás lépett életbe az iparűzési adó szabályaiban. Ezeket a változásokat tekintjük át, gyakorlati példákkal is alátámasztva.

A mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó maximum 1%-os iparűzési adó mérték csak 2021-2022. évek viszonylatában épült be az 1990. évi C. törvény a helyi adókról 51/L-51/P. §-aiba. 2023-tól visszatérünk az önkormányzati döntés szerinti adómértékekhez minden egyes település esetében.

Az iparűzési adó kiszámítása

Az iparűzési adó kiszámításának módszerei közül a főszabály továbbra sem változott (39.§), amely a nagyobb és kisebb vállalkozásokra is ugyanígy vonatkozik, mégpedig az, hogy az árbevételből csak bizonyos tételek vonhatók le.

Adóalap meghatározása:

• Árbevétel
• Anyag költség
• Eladott áruk beszerzési értéke
• Alvállalkozók
• Közvetített szolgáltatások
• Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége

Ezt az adóalapot kell megszorozni székhely/telephely szerinti önkormányzat által meghatározott iparűzési adó mértékével, amely ugyebár maximum 2% lehet.
Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok szabad kezet kapnak az adómérték meghatározásában, ezért mindig meg kell nézni az aktuális település helyi adós rendeletét, mert lehet ettől kedvezőbb is a mértéke, vagy akár iparűzési adó mentes települések is léteznek. 
Érdemes még azt is megnézni a rendeletben, hogy esetleg az önkormányzat vezetett-e be adómentességi határt, vagy nem élt ezzel a lehetőségével. 
Ugyanis önkormányzati rendelet alapján mentes lehet a 2,5 millió forintos adóalapot el nem érő vállalkozás, illetve ha a háziorvos, védőnő vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

A főszabályon túl az idei évig volt néhány speciális, azaz egyszerűsített adóalap megállapítási módszerünk is, melyek közül kizárólag a kivások módszere (39/B. §, azaz az iparűzési adó alapja a KIVA alap x 120%) maradt meg. 

2023-tól a 80%-os szabályt, a katások és az átalányadósok saját szabályait viszont eltörölték, és cserébe kizárólag a kisvállalkozók számára bevezetésre került egy árbevétel nagyságtól függő fix adóalap választási lehetőség (39/A. §). 
Ez az új szabály nagyban hasonlít a katások régi úgynevezett tételes IPA-jához, amikor egy fix tételben van meghatározva az adó összege, és az nem az árbevétel és abból levonható költségek függvénye lesz. 
Viszont ezt az új módszert bármely kisvállalkozás választhatja, ha belefér a meghatározott árbevétel-keretbe, és úgy ítéli meg, hogy az új szabály alkalmazása számára kedvező. 
Ez véleményem szerint egy sokkal igazságosabb rendszert teremt a legkisebb vállalkozások esetében.

Nézzük is ezen új, egyszerűsített módszer lényegét!

1.
A 12 millió Ft alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások dönthetnek úgy, hogy az iparűzési adó alapja önkormányzatonként 2 500 000 Ft legyen.
2%-os adómérték esetén 2023. évre az adott önkormányzat felé fizetendő adó évente 50 000 Ft lesz. Amennyiben az önkormányzat 2 %-nál kisebb adómértéket határoz meg, akkor az éves adó ennél kevesebb összeg lesz.

2.
A 12-18 millió Ft közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások dönthetnek úgy, hogy az iparűzési adó alapja önkormányzatonként 6  000 000 Ft legyen.
2%-os adómérték esetén 2023. évre az adott önkormányzat felé fizetendő adó évente 120 000 Ft lesz. Amennyiben az önkormányzat 2 %-nál kisebb adómértéket határoz meg, akkor az éves adó ennél kevesebb összeg lesz.

3.
A 18-25 millió Ft közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások dönthetnek úgy, hogy az iparűzési adó alapja önkormányzatonként 8 500 000 Ft legyen.
Ilyen döntést hozhatnak azon kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások is, akiknek/amelyeknek árbevétele éves szinten 18 és 120 millió forint között lesz. 2%-os adómérték esetén 2023. évre az adott önkormányzat felé fizetendő adó évente 170 000 Ft lesz.
Amennyiben az önkormányzat 2 %-nál kisebb adómértéket határoz meg, akkor az éves adó ennél kevesebb összeg lesz.

Fontos, hogy 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan kell kiszámítani a bevételt!

Mikor kell a választásról nyilatkozni?

Újonnan induló, azaz jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az első adóévről szóló adóbevallásban kell nyilatkozniuk.
Már működő vállalkozások minden adóévre vonatkozóan az előző éves adóbevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjában utolsó napjáig (május 31.) tehetnek nyilatkozatot.
Székhelyáthelyezés vagy új telephely nyitása esetén a „Bejelentkezés, változás-bejelentés” elnevezésű nyomtatvány V. pontjában.

Mely vállalkozások számára javasolható ezen új sávos fix iparűzés adó választását?

Azok a vállalkozások, akik/amelyek benne tud maradni a megadott éves árbevételi keretben, és főként szellemi tevékenységet végeznek, emiatt szinte alig van anyagjellegű költségük, azok számára szerintem mindenképpen kedvező ez a módszer, függetlenül attól, hogy egyébként milyen vállalkozási formában működnek és miként adóznak.

Azt is kijelenthetjük, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozók általában szellemi tevékenységűek (vagy 90%-os költséghányadú kiskereskedők), ezért többnyire számukra is kedvező az új egyszerűsített módszer. 

Ez alól kizárólag azok a vállalkozások képeznek kivételt, akiknél/amelyeknél az anyagjellegű költségek levonásával a matek jobb számokat eredményez, vagy 25 000 000 Ft és 27 840 000 Ft között lesz az árbevételük éves szinten, vagy kiskereskedők esetén 120 000 000 Ft és       139 200 000 Ft között, hiszen akkor már nem is jogosultak választani ezt a fix adóalap meghatározási módszert.
Azon vállalkozók, akik biztosan tudják, hogy a 2 500 000 Ft-os bevételt sem fogják elérni éves szinten, azok számára a főszabály szerinti elszámolás még mindig kisebb fizetendő adót eredményez az új szabály alapján adódó fizetendő adónál.

Amennyiben a vállalkozás olyan tevékenység(ek)et folytat, amelyek jelentős anyagjellegű költségeket adódnak, ott mindenképpen számolgatni kell. 

Nézzünk is néhány gyakorlati példát arra vonatkozóan, hogy kinél mi vonható le a számítások során! 

Ha a vállalkozás gyártási tevékenységgel foglalkozik, akkor az iparűzési adó szempontjából az árbevételből levonható az alapanyagok költsége, amelyből elkészül a termék, továbbá a csomagolóanyag beszerzési költsége is, de a szerszámok bekerülési értéke is, feltéve hogy nem minősülnek tárgyi eszköznek (azok ugyanis nem vonhatóak le az bevételből az iparűzési adó alapjának meghatározásánál). 
Amennyiben a vállalkozás viszont valamilyen szolgáltatást nyújt, akkor eléggé behatárolt azon beszerzések köre, amelyeket anyagköltségként lehet elszámolni (főleg csak a tisztítószerek és irodaszerek esnek ebbe a körbe).
Kereskedőknél az a jó hír, hogy az áru, amelyet beszereztek és ugyanolyan formában továbbértékesítenek eladott árunak minősül és annak beszerzési értéke a bevételből levonható az iparűzési adó alapjának számításnál. 
Ugyanez a felállás akkor is, ha a vállalkozás kiszervezi a munkát, tehát a vevő felé az adott  szolgáltatást csak továbbszámlázza árrésével megnövelten. 
Ezek tipikusan az alvállalkozói teljesítések és közvetített szolgáltatások.

Végül pedig senki se feledje el, hogy 2023. május 31-ig a 2022-es adóévre vonatkozó bevallást még a régi módszer szerint kell elkészíteni!