Fülöp Olga

Idén lépett életbe Magyarországon az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, az ún. kötelező visszaváltási díjas rendszer. Mivel július 1-jétől már csak ilyen csomagolású termékeket lehet forgalomba hozni, ezért az ezzel kapcsolatos kérdésekkel a vállalkozói és könyvelői társadalom főleg nyár elejétől szembesül élesben. Igyekeztünk minden felmerülő részletre kitérni!

A számvitelben sokszor találkozunk olyan szituációval, amikor a cégek finanszírozásához a tulajdonosoknak különböző forrásokat kell igénybe venniük. Az alábbiakban azt a két esetet taglaljuk, amikor a tulajdonosok saját pénzből próbálják megoldani a finanszírozást. Legismertebb megoldás erre a tagi kölcsön, de van olyan helyzet, amikor a pótbefizetés intézményét kell alkalmazni.

A számvitelben gyakran találkozunk olyan szituációval, amikor a cégek finanszírozásához a tulajdonosoknak különböző forrásokat kell igénybe venniük, de saját pénzük nincs erre, ezért külső finanszírozási lehetőségeket keresnek.

Biztosan sokan tapasztalták már, hogy az internet elterjedésével manapság szinte bárki bármilyen vállalkozási ötletét meg tudja valósítani – akár otthonról is – pár kattintással. A magyar egyéni vállalkozók is számtalan külföldi platform közül választhatnak, amikor külföldi ügyfelek számára akarnak értékesíteni akár fizikai terméket, akár digitálisat, vagy akár csak szolgáltatást nyújtanának.

A „sávos iparűzési adóként” megismert új módszer nagyban hasonlít a katások régi „tételes IPA-jához”, viszont ezt az új lehetőséget bármely kisvállalkozás alkalmazhatja, ha belefér a kereteibe, és úgy ítéli meg, hogy ez számára kedvező. De mi a helyzet a szünetelőkkel?