Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • vállalkozások adózása
  • adóigazgatási eljárás
  • cégjog, cégügyletek

Ez a tartalom 896 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Ingatlan bérbeadása magánszemélyként

2022. 06. 22.

Az élet számtalan területén és vonatkozásában felmerülhet az ingatlan hasznosításának kérdése. A kötelezettségek és közterhek azonban lényegesen különböznek aszerint, hogy a bérbevevő magánszemély vagy kifizetőnek minősül.

Az ingatlan hasznosításának legegyszerűbb módja természetesen a bérbeadás. 
Amennyiben a bérbeadó kifizetőnek minősülő bérlővel köt szerződést tulajdonát képező ingatlan bérbeadására, akkor a kifizető köteles a bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére. Ha a kifizető a rá vonatkozó adójogi kötelezettségeinek eleget tesz, akkor a bérlőnek további, a rá háruló körben teljesítendő adófizetési kötelezettsége már nem keletkezik. 
A kifizetőnek az adólevonással kapcsolatban igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik a bérbeadó felé. Ha a kifizető számlát kérne, akkor lehetséges egy számviteli bizonylat kiállítása, amely számviteli bizonylatot a kifizető a könyveiben rögzítheti. Az alapdokumentum így a Számviteli törvény szerinti számviteli bizonylat lesz, a Számviteli törvény 166. § (1) bekezdése valamint az Áfa törvény 165. § (1) bekezdés a) pont) alapján. Természetesen szerződést kötni kell, és a szerződésben rögzíteni is kell, hogy a kiszámlázás a számviteli bizonylat kiállításával történik. Mindez azért, mert a magánszemély nem számlaképes, nem alanya az áfakörnek, így a bérleti díj nem is lehet áfás.

 
 

Amennyiben valamely okból a kifizető nem vonna le adóelőleget a bérleti díjból, akkor a bérlőnek továbbra is igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik, a kiállítandó igazolással kapcsolatban pedig fel kell tüntetnie a bérbeadót érintő és a bérbevevő által befizetendő előzetesen le nem vont adó összegét az Szja törvény 75. § (6) és (7) bekezdés, valamint az Szja törvény 46. § (7) bekezdése értelmében.

Ha a bérbevevő magánszemély lenne, akkor a bérbeadónak kell a levont adót előlegként megfizetnie a NAV-hoz, ami annyit jelent, hogy negyedévet követő hónap 12-éig kell a befizetéseket teljesíteni. Ha a teljes negyedévben létezett a bérleti jogviszony, akkor a három hónap bevételének 15%-át kell előlegként befizetni a NAV-nak. Fontos, hogy ezzel kapcsolatban bevallást nem kell benyújtani, csak a befizetést kell rendezni. A bevallás csak az éves bevallást érinti, ahol a negyedéves befizetéseket kell feltüntetni.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem nem alapja a kifizető esetében a szociális hozzájárulási adónak, ezért a bérleti jogviszony nem érinti a Szocho fizetési kötelezettséget a Szocho törvény 455. § (2) bekezdés h) pont, és (4) bekezdés i) pontja alapján. A leírtakhoz igazodóan, amennyiben az előzőekben leírtaknak a bérleti jogviszony megfelel, ezt a felek a bérleti szerződésben is rögzítették, akkor a bérleti jogviszonyból adódó Szja előleg fizetési kötelezettséget a magánszemély bérbeadó is teljesítheti.

Költségelszámolás

Amennyiben magánszemély a bérbeadó, a cég pedig bérbevevő, a felek közötti bérleti szerződés lesz az irányadó, amelynek rendelkeznie kell az érvényesíthető költségelszámolásról, illetve a kérdés szerint személyi kedvezmény elszámolásáról is.
Az adóelőleg megállapítása során a magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizető felé, hogy a szerződés szerinti bérleti díjból a bérlő (kifizető) milyen összegű költségek figyelembevételével és levonásával állapítsa meg az adóelőleg alapját. 

Az adóelőleg megállapítása tehát a kifizető feladata, de ebben a bérbeadó írásos nyilatkozatára van utalva, mely nyilatkozat a bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. 

Az adóelőleget ugyanis a kifizető számolja ki, vonja le, vallja be, és fizeti meg havonta az állami adóhatóságnak. A kifizető további kötelezettsége Art. 46. § (1) bekezdése szerint, hogy az adóévet követő év január 31-ig a befizetett adóelőlegről és annak bevételi alapjáról igazolást állít ki és ad át az ingatlan tulajdonosának a jogszabálynak megfelelően.

Kapcsolódó
ingatlan-berbeadas-afaja

Adófizetési kötelezettséget eredményező ingatlan-bérbeadás

Az ingatlan bérbeadás a forgalmi adózás rendszerében az egyik olyan ügylet, amely köztudottan mentes az adó alól. Az adómentesség azonban csupán főszabály, nem abszolút jelleggel érvényesül. Vannak olyan esetek, amikor az ingatlan bérbeadási tevékenységet végző adóalanynak – saját döntése alapján vagy a törvény erejénél fogva – adófizetési kötelezettsége keletkezik.

A magánszemély pedig a kiadott igazolás alapján számítja ki az éves Szja bevallását, értelemszerűen az esetleges többi önálló és nem önálló bevételével együtt.
A személyi kedvezmény tekintetében a magánszemélynek írásos nyilatkozattételi kötelezettsége létezik, melyben összegszerűen indokolni köteles a levonás jogalapját és mértékét. Megjegyzendő, hogy a kifizetőt csak a bérleti jogviszony kezdetét követő időszaktól merül fel az adóelőleg megállapítási kötelezettsége, tehát a bérleti jogviszony előtti időszak elszámolása nem a kifizető feladata.
A lehetséges költségelszámolást illetően, amely szintén előzetesen nyilatkozatköteles a magánszemély részéről az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg (bérleti díj) 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek, akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak maximum 50%-ig. Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania. Tehát a 10% költséghányad alkalmazása során a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek.

Leipán Tibor (2022-06-22)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!