Ingatlan bérbeadása magánszemélyként

Az élet számtalan területén és vonatkozásában felmerülhet az ingatlan hasznosításának kérdése. A kötelezettségek és közterhek azonban lényegesen különböznek aszerint, hogy a bérbevevő magánszemély vagy kifizetőnek minősül.

Az ingatlan hasznosításának legegyszerűbb módja természetesen a bérbeadás. 
Amennyiben a bérbeadó kifizetőnek minősülő bérlővel köt szerződést tulajdonát képező ingatlan bérbeadására, akkor a kifizető köteles a bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére. Ha a kifizető a rá vonatkozó adójogi kötelezettségeinek eleget tesz, akkor a bérlőnek további, a rá háruló körben teljesítendő adófizetési kötelezettsége már nem keletkezik. 
A kifizetőnek az adólevonással kapcsolatban igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik a bérbeadó felé. Ha a kifizető számlát kérne, akkor lehetséges egy számviteli bizonylat kiállítása, amely számviteli bizonylatot a kifizető a könyveiben rögzítheti. Az alapdokumentum így a Számviteli törvény szerinti számviteli bizonylat lesz, a Számviteli törvény 166. § (1) bekezdése valamint az Áfa törvény 165. § (1) bekezdés a) pont) alapján. Természetesen szerződést kötni kell, és a szerződésben rögzíteni is kell, hogy a kiszámlázás a számviteli bizonylat kiállításával történik. Mindez azért, mert a magánszemély nem számlaképes, nem alanya az áfakörnek, így a bérleti díj nem is lehet áfás.

Amennyiben valamely okból a kifizető nem vonna le adóelőleget a bérleti díjból, akkor a bérlőnek továbbra is igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik, a kiállítandó igazolással kapcsolatban pedig fel kell tüntetnie a bérbeadót érintő és a bérbevevő által befizetendő előzetesen le nem vont adó összegét az Szja törvény 75. § (6) és (7) bekezdés, valamint az Szja törvény 46. § (7) bekezdése értelmében.

Ha a bérbevevő magánszemély lenne, akkor a bérbeadónak kell a levont adót előlegként megfizetnie a NAV-hoz, ami annyit jelent, hogy negyedévet követő hónap 12-éig kell a befizetéseket teljesíteni. Ha a teljes negyedévben létezett a bérleti jogviszony, akkor a három hónap bevételének 15%-át kell előlegként befizetni a NAV-nak. Fontos, hogy ezzel kapcsolatban bevallást nem kell benyújtani, csak a befizetést kell rendezni. A bevallás csak az éves bevallást érinti, ahol a negyedéves befizetéseket kell feltüntetni.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem nem alapja a kifizető esetében a szociális hozzájárulási adónak, ezért a bérleti jogviszony nem érinti a Szocho fizetési kötelezettséget a Szocho törvény 455. § (2) bekezdés h) pont, és (4) bekezdés i) pontja alapján. A leírtakhoz igazodóan, amennyiben az előzőekben leírtaknak a bérleti jogviszony megfelel, ezt a felek a bérleti szerződésben is rögzítették, akkor a bérleti jogviszonyból adódó Szja előleg fizetési kötelezettséget a magánszemély bérbeadó is teljesítheti.

Költségelszámolás

Amennyiben magánszemély a bérbeadó, a cég pedig bérbevevő, a felek közötti bérleti szerződés lesz az irányadó, amelynek rendelkeznie kell az érvényesíthető költségelszámolásról, illetve a kérdés szerint személyi kedvezmény elszámolásáról is.
Az adóelőleg megállapítása során a magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizető felé, hogy a szerződés szerinti bérleti díjból a bérlő (kifizető) milyen összegű költségek figyelembevételével és levonásával állapítsa meg az adóelőleg alapját. 

Az adóelőleg megállapítása tehát a kifizető feladata, de ebben a bérbeadó írásos nyilatkozatára van utalva, mely nyilatkozat a bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. 

Az adóelőleget ugyanis a kifizető számolja ki, vonja le, vallja be, és fizeti meg havonta az állami adóhatóságnak. A kifizető további kötelezettsége Art. 46. § (1) bekezdése szerint, hogy az adóévet követő év január 31-ig a befizetett adóelőlegről és annak bevételi alapjáról igazolást állít ki és ad át az ingatlan tulajdonosának a jogszabálynak megfelelően.

A magánszemély pedig a kiadott igazolás alapján számítja ki az éves Szja bevallását, értelemszerűen az esetleges többi önálló és nem önálló bevételével együtt.
A személyi kedvezmény tekintetében a magánszemélynek írásos nyilatkozattételi kötelezettsége létezik, melyben összegszerűen indokolni köteles a levonás jogalapját és mértékét. Megjegyzendő, hogy a kifizetőt csak a bérleti jogviszony kezdetét követő időszaktól merül fel az adóelőleg megállapítási kötelezettsége, tehát a bérleti jogviszony előtti időszak elszámolása nem a kifizető feladata.
A lehetséges költségelszámolást illetően, amely szintén előzetesen nyilatkozatköteles a magánszemély részéről az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg (bérleti díj) 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek, akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak maximum 50%-ig. Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania. Tehát a 10% költséghányad alkalmazása során a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek.