Ez a tartalom 1143 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Mit nem tudunk az ingatlan bérbeadásának adózásáról

Függetlenül attól, hogy miért adjuk bérbe az ingatlant, az ebből származó jövedelem után a bérbeadónak valamilyen módon adóznia kell. Amikor tehát a tulajdonunkban álló lakás, vagy bármely egyéb ingatlana kiadásáról döntünk, döntenünk kell arról is, hogy az adózás milyen formáját választjuk. Ahhoz viszont, hogy ezt a döntést felelősségteljesen tudja meghozni, tisztában kell lennie a lehetőségeivel és a kötelezettségeivel.

Az ingatlan bérbeadás jellemzően hosszabb távra szóló tevékenység, amely nem jár együtt egyéb szolgáltatással (például takarítás). Ezt mindenképpen el kell különíteni a szálláshely-szolgáltatástól, ahol a magánszemély amellett, hogy átmenetileg (általában rövid távra) szállás céljára átengedi az ingatlanát, szolgáltatást is nyújt, például takarít, és esetleg reggelit vagy egyéb étkezést is biztosít a vendégei számára. 
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 4. c. pontja alapján a Magyarországon található ingatlanok bérleti díja Magyarországon adózik függetlenül attól, hogy a tulajdonos magánszemély magyar vagy külföldi adóügyi illetőséggel bír. A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme az Szja tv. alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adóztatandó.

Az ingatlan bérbeadás feltételei

Bérbeadási tevékenység adószám és bejelentkezési kötelezettség nélküli magánszemélyként, adószámos magánszemélyként és egyéni vállalkozóként is végezhető.
Az Szja tv. 3. § 17. pontja alapján az egyéni vállalkozó a vállalkozástól elkülönülten is végezheti az ingatlan bérbeadási tevékenységet, ha az ebből származó bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja. 
Tehát, ha például egy cukrász egyéni vállalkozó örököl egy lakást, amit ki szeretne adni, akkor a bérbeadást végezheti magánszemélyként is (természetesen az adószáma használatával), attól függetlenül, hogy egyébként egyéni vállalkozó.
Ha mégis úgy dönt, nem a magánszemélyre vonatkozó szabályokat alkalmazza, akkor egyéni vállalkozói bevétele lesz, és az általa választott adózási mód – vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadózás – szerint állapítja meg a jövedelmét, ez azonban a jelenlegi cikkünknek nem témája. 

Bérbeadási tevékenységet egyébként az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásai alapján főszabály szerint csak adószám birtokában lehet végezni, egyes ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek azonban mentesülhetnek a bejelentkezés és az adószám megállapítása alól.
A magánszemély adózónak tehát akkor nem kell adószámot kérnie, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek: 
• nem egyéni vállalkozó – sem ingatlan-bérbeadási, sem más tevékenysége vonatkozásában, 
• tevékenysége kizárólag, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) bekezdés l) pontja (a továbbiakban: Áfa tv.) – szerinti, adómentes ingatlan-(ingatlanrész) bérbeadás (haszonbérbeadás), 
• az ingatlan bérbeadásra az adóalany nem választ adókötelezettséget, 
• az Áfa tv. szerint közösségi adószám kiváltására nem köteles. 

Abban az esetben tehát, ha egy magánszemély kizárólag ingatlan bérbeadással kíván foglalkozni, és a bérlője sem ragaszkodik a számlához, nyugodtan végezheti a tevékenységét adószám nélkül is. 

Az ingatlan bérbeadásból származó bevétel

Ismét eljött az idő, hogy tisztázzunk valamit az ingatlan bérbeadással kapcsolatban. Fontos ugyanis, hogy a bérbeadásból származó bevétel nem azonos a bérbeadásból származó jövedelemmel. Úgy is mondhatjuk, hogy a bevételnek csak egy bizonyos része minősül jövedelemnek, ami azért fontos, mert a jövedelem lesz a közterhek alapja. 

A bérbeadásból származó jövedelem megállapítása során nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély adószám birtokában, vagy esetleg anélkül végzi a tevékenységét. 

Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja tv. 2. és 4. számú mellékletének rendelkezései szerint kell figyelembe venni.    
A bérbeadásból származó bevétel természetesen a bérleti díj. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy ennek a díjnak a megállapítása hogyan történik. Az Szja tv. 17. § (3a) bekezdése alapján ugyanis nem számít bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díja, különösen a közüzemi szolgáltatások díja.
A jogszabály legfőképpen a rezsiköltségekre vonatkozik, amelyek tehát – bizonyos esetekben – nem minősülnek a bérbeadás bevételének. Ahhoz viszont, hogy ez valóban így legyen meg kell fogadni néhány fontos szabályt. 
A legegyszerűbb megoldás – amely leginkább igazán hosszú távú bérbeadásoknál működik –, ha a számlák a bérlő nevére szólnak, és ő is fizeti őket, így ezzel a továbbiakban nem kell foglalkozni. 
Megoldás lehet az is, ha a bérleti díjon felül a rezsiköltségeket minden hónapban pontosan olyan összegben fizeti meg a bérlő, amennyi a számlákon szerepel. A bérleti szerződésben ezt természetesen jelezni kell.
Abban az esetben viszont, ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, a fenti kedvező szabály nem alkalmazható, mivel ilyenkor a szolgáltatás díját nem az igénybevétellel arányosan hárítják át a bérlőre. Az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ebben az esetben már ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, ami nem jelenti automatikusan azt, hogy adót kell utána fizetni, de erről majd kicsit később a jövedelem kiszámításánál.
A szabály akkor sem alkalmazható, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatóknak.

A lényeg tehát a pontos elszámolás! 

Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a kedvező szabály nem alkalmazható a bérlőre áthárított társasházi közös költségre még akkor sem, ha az tartalmaz rezsielemeket, például vízdíjat, szemétdíjat. Ez a kiadás ugyanis nem az ingatlan használatával, hanem az ingatlan létével függ össze. A bérlő által a bérbeadónak megfizetett közös költség tehát ingatlan-bérbeadásból származó bevétel.

Bérleti díj levonási lehetőség

Van még itt egy másik fontos szabály, amit sokan nem tudnak. 

A bérbeadó levonhatja a lakás bérbeadásából származó bevételéből az általa más településen bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. A bevétel ilyen címen azonban csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg. 
Például, ha egy Budapesten dolgozó és albérletben élő magánszemély kiadja a nagymamájától örökölt, Kaposváron található lakását havi 150 ezer forintért, akkor a kapott bérleti díjból levonhatja a budapesti ingatlan bérleti díjának teljes összegét, amely jelen esetben szintén havi 150 ezer forint. Így tulajdonképpen a bérbeadásból nem keletkezik bevétele, ezért adót vagy egyéb közterhet sem kell fizetnie. Abban az esetben viszont, ha a budapesti munkáltatója albérlet-hozzájárulást fizet számára 100 000 Ft/hó összegben, akkor a bérelt ingatlan díjának levonására még annak ellenére sincs lehetősége, hogy az albérlet-hozzájárulás összege nem éri el a bérleti díj teljes összegét. 

Az így bérbe vett lakásnak nem kell belföldön lennie, tehát nem kizárt az sem, hogy valaki a külföldön megfizetett bérleti díjjal csökkentse így a bérbeadásból származó bevételét. Ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ilyenkor nyilatkoznia kell a kifizetőnek arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját. 
A magánszemély nyilatkozata alapján a kifizetőnek nincs adóelőleg-megállapítási kötelezettsége még akkor sem, ha a lakás bérbeadásából az említett szabály alkalmazása után mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadónak, vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más településen bérelt lakás bérleti díját. Ilyenkor a jövedelem után az adóelőleget a bérbeadó magánszemélynek kell megállapítania, a juttatás negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetnie, és az éves személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.

Bizonylat

Furcsának tűnhet az a szabály, hogy az ingatlan bérbeadást rendszeresen, tartósan, illetve üzletszerűen végző személy áfa-alanynak minősül még akkor is, ha kizárólag adómentes ingatlan bérbeadást végez. 
Az ingatlan-bérbeadást végzőnek ezért az általa nyújtott adómentes bérbeadási szolgáltatásról legalább a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szvt.) rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot kell kibocsátania a bérbevevő részére.

Az Szvt. értelmében számviteli bizonylat minden olyan okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

Nem kell tehát feltétlenül számlát kiállítani, de mindenképpen szükséges egy írásbeli szerződés és a bérleti díj átvételét igazoló bizonylat, ami átutalás esetén lehet pl. a bankkivonat, készpénzben történő fizetés esetén pedig pl. egy átvételi igazolás. 

(Folytatjuk)