Ami a vételárak összegszerűségét illeti: a vállalkozó 1994-ben 4 000 000 Ft-ért beszerzett ingatlant most 45 000 000 Ft-ért kívánja értékesíteni.
Lényeges, hogy a vállalkozó a szóban forgó ingatlant kizárólag üzemi (vállalkozási) céllal vásárolta, használta az egyéni vállalkozó vagy sem.
Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi és a termőföld.
Előbbi esetben a bevétel és a költségek elszámolására az Szja tv. 10-11. számú mellékletei az irányadóak. Azaz az ingatlan értékesítésekor kapott ellenérték, illetve a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több) az egyéni vállalkozó bevétele, ha annak beszerzési, előállítási költségét az egyéni vállalkozó bármelyik évben költségei között elszámolta. E bevétellel szemben költségként elszámolható kiadás az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege.
Amennyiben a vállalkozó átalányadózó, akkor figyelembe kell venni az Szja tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltakat is, miszerint az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is az Szja tv. 11. számú melléklet II. Fejezete szerint. Vagyis: ha az értékesített ingatlan kizárólag üzemi célú ingatlan, akkor annak értékesítésekor kapott ellenértéket (vagy a szokásos piaci értékét, ha az több) az egyéni vállalkozás bevételének kell tekinteni.
Akkor, ha olyan ingatlanról van szó, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt a vállalkozó – és ez az átalányadózóra is érvényes –, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. fejezetében – Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem – foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia.
Ez jelen esetben azt jelenti, hogy nem terheli adó a bevételt az adótörvény ún. „avultatási szabálya” miatt, mivel az értékesítésre a szerzést követő negyedik éven túl került sor. [Szja tv. 62. § (4) bekezdése]
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
