Ingyenes ügyletek számlázásának szabályai

Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése szerint az adóalany köteles – ha az Áfa tv. másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdését az ingyenesen teljesített adóköteles termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazni kell.

Termékértékesítésnek minősülő ügylet esetében a számlázási kötelezettség akkor áll fenn, ha az ingyenes átadás következtében más személy szerzi meg a termék feletti tulajdonjogot, illetve a termék adókötelezettséget keletkeztető felhasználása más személy javára történt meg.

Az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódóan teljesített termékértékesítésnél számlázási kötelezettség kizárólag akkor nem keletkezik, ha a megszűnt adóalany egyéni vállalkozó, mivel ekkor a termékértékesítés nem más személy részére teljesül.

Szolgáltatásnyújtásnak minősülő ügylet esetében a számlázási kötelezettség akkor áll fenn, ha az adóalany a szolgáltatást más személy részére nyújtotta ingyenesen.

Ha az egyéni vállalkozó adóalany saját magánszükségletének kielégítése céljából nyújtott szolgáltatást saját magának, akkor nincs számlázási kötelezettség.

Ha az ingyenesen teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan nem áll fenn számlázási kötelezettség, akkor olyan bizonylatot kell készíteni, amely tartalmazza az adókötelezettség jogcímét, a „vevő” (új tulajdonos adatait), az általános forgalmi adó alapját, a fizetendő általános forgalmi adó mértékét, valamint a fizetendő általános forgalmi adó összegét.

Adókötelezettség alá eső ingyenes ügyletek esetén az átvevő nem feltétlenül köteles az átadó részére megfizetni az általános forgalmi adót, ezzel kapcsolatban a feleknek kell megállapodniuk. Az adóalapként jelentkező összeg megfizetésére az átvevő semmiképpen sem lehet kötelezett, mivel ekkor ingyenes ügyletről már nem beszélhetünk.

Azonban nagyon lényeges leszögezni, hogy ez a körülmény az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése alapján a számlázási kötelezettség fennállását nem befolyásolja.

Az Áfa tv. rendszerében a számla nem annak a bizonylatolására szolgál, hogy az átvevő köteles-e, vagy sem megfizetni az általános forgalmi adót az átvevő részére.

Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése a számlázási kötelezettséget az ügylet (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) megvalósulásához köti, és nem ahhoz a körülményhez, hogy ingyenes átadás esetén az átvevő az átadót terhelő általános forgalmi adót az átadó részére megfizeti-e, vagy sem. Amennyiben az ügylet az Áfa tv. hatálya alá tartozik, és abban két – egymástól elkülönült – személy érintett, akkor az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése alapján számlát kell kibocsátani.

Értelemszerűen megfizetési kötelezettség hiányában az átvevő szempontjából nem valósul meg adóáthárítás, így az átvevő részéről adólevonási jog gyakorlásának lehetősége nem merülhet fel. Nincs annak jogszabályi akadálya, miszerint az átadó a számlán szövegesen tájékoztassa az átvevőt arról, hogy a számlán feltüntetett általános forgalmi adó tekintetében megfizetési kötelezettség hiányában adólevonási jogot sem gyakorolhat, bár erre vonatkozó következtetés levonására az önadózás elvéből adódóan az átvevő saját maga is kötelezett.

A számla funkciója az adóztatandó ügylet megvalósulásának, az adófizetési kötelezettség jogcímének, az adóalap, az adó mértékének, és az adó összegének dokumentálása. Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdésében szabályozott ingyenes átadás megtörténtét nem befolyásolja az a körülmény, hogy a termék átvevője az átadó részére az általános forgalmi adót megfizeti-e, vagy sem. Ennek következtében az a körülmény nem mentesítheti az átadót a számlázási kötelezettség teljesítése alól, hogy az átvevő részére nem köteles megfizetni az általános forgalmi adót.