Szakterületek:

  • adójog
  • áfa adózás

Ez a tartalom 741 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2024-01-08 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: HIPA 2024: figyeljenek az egyéni vállalkozók és a gyártók!

Az iparűzési adóról praktikusan

2022. 02. 16.

Az iparűzési adóval kapcsolatban nincs túl sok jelentős újdonság 2022-ben, de ettől függetlenül nem árt felfrissíteni tudásunkat. Különösen, ha praktikus tanácsokról van szó.

Ami a jogszabályi hátteret illeti: a  mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó maximum 1%-os iparűzési adó mérték a 2021-2022. évek viszonylatában beépült a helyi adó törvény 51/L–51/P. §-ba. 
Ki minősül mikro-, kis- és középvállalkozásnak? Akinek az árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.  

A törvény egyébként pontosan így fogalmaz:
„(1) A 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke – az 51/N. §-ra figyelemmel – 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyi iparűzési adómérték több, mint 1 százalék.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés – ha az ott meghatározott feltételek a vállalkozó esetén a 2022-ben végződő adóévben fennállnak – alkalmazható a 2022. évben végződő adóévben is.”

Ehhez kapcsolódóan érdemes még tudni, hogy katásoknál ebben az évben is automatikusan fogják előírni a csökkentett összeget, ugyanúgy, mint azoknál is, akik tavaly beadták a 21NYHIPA jelű nyilatkozatot. 

A 22NYHIPA nyomtatványon 2022. február 25-éig már csak azoknak kell nyilatkozni a 2022-es évre előírt előlegek csökkentéséről, akik tavaly nem nyilatkoztak a felezésről, vagy azóta keletkezett új székhelyük/telephelyük, illetve ha a NAV törzsadatában bizonyos helyek nem voltak Htv. szerinti telephelyként bejegyezve, és ezt előbb korrigálják.

Fontos tudnivaló még, hogy ezt a kedvezményt de minimis támogatásként kell kezelni, amikről nyilvántartást kell vezetni, illetve a társasági adó és személyi jövedelemadó rendszerében adózók számára ezt az éves bevallásban is jelezni kell.

Még egy praktikus kitöltési tanács a 21HIPA bevalláshoz

Nehogy elfelejtsd ikszelni a Főlap 10. pontot, ha mikro-, kis és középvállalkozásról van szó, hisz csak ők érvényesíthetik az 1%-os IPA-t! Valamint a 03-01-es lap 16.2.-es pontjába kell írni a csökkentett IPA-kötelezettséget, mert egyébként a szokásos kitöltéssel kiszámolja a nyomtatvány az adott településre jutó adót, és ezzel a plusz sorral integrálták bele az 1%-os kötelezettség kimutatását.

Az adóalap meghatározása

Van egy főszabályunk, ami a nagyobb és kisebb vállalkozásokra is ugyanígy vonatkozik, mégpedig az, hogy az árbevételből csak az anyagjellegű költségeket vonhatjuk le.

Adóalap = Árbevétel – Anyag költség – Eladott áruk beszerzési értéke – Alvállalkozók – Közvetített szolgáltatások – Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége

Ezt az adóalapot kell megszorozni székhelyünk/telephelyünkön érvényben lévő iparűzési adó mértékével, ami ugyebár max. 2% (jelenleg max. 1%) lehet, de mivel az önkormányzatok szabad kezet kapnak a meghatározásában, ezért mindig meg kell nézni az aktuális település helyi adós rendeletét, mert lehet ettől kedvezőbb is a mértéke, vagy akár iparűzési adó mentes települések is léteznek. Érdemes még azt is megnézni a rendeletben, hogy esetleg a mi önkormányzatunk vezetetett-e be adómentességi határt, vagy nem élt ezzel a lehetőségével. Ugyanis önkormányzati rendelet alapján mentes lehet a 2,5 millió forintos adóalapot el nem érő vállalkozás, illetve ha a háziorvos, védőnő vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

A gyakorlatban milyen költségeket tudunk elszámolni az iparűzési adó alapjának legális csökkentéseként? Ha pl. gyártással foglalkozunk, akkor ide tartozik az alapanyag, amiből elkészül a termék, vagy a csomagolóanyag, de a szerszámaink is, feltéve hogy nem minősülnek tárgyi eszköznek (azok ugyanis nem vonhatóak le az IPA-nál). Ha valamilyen szolgáltatást nyújtunk, akkor eléggé behatárolt, hogy mi is az amit anyag költségként tudunk kimutatni, nagyjából csak a tisztítószerek és irodaszerek. Ha kereskedők vagyunk, akkor a jó hír, hogy az áru amit beszereztünk és ugyanolyan formában továbbértékesítünk, az eladott árunak minősül és levonható az IPA számításnál a bevételünkből. Ugyanez a felállás akkor is, ha kiszervezzük a munkát, tehát mi a vevő felé az adott dolgot csak továbbszámlázzuk az árrésünkkel növelten. Ezek tipikusan az alvállalkozói teljesítések és közvetített szolgáltatások.

A főszabályon túl viszont vannak speciális, azaz egyszerűsített módszerek is az iparűzési adó alapjának meghatározásához. 

1. A 8 millió Ft alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások dönthetnek úgy, hogy a 80%-os szabályt választják. Ennek lényege az alábbi:
Adóalap = Árbevétel × 80%
Ez tipikusan a szellemi tevékenységet folytató pici vállalkozásoknak jó, akinek az anyagjellegű költsége a bevételük 20%-át sem éri el. A jó hír, hogy a főszabály és ezen módszer közül elég év végén a bevallás készítésekor választanunk.

2. A katások alkalmazhatják az úgynevezett tételes IPA-t, amit az összes többi módszerrel ellentétben sajnos előrefelé (induláskor 45 napon belül vagy minden év elején február 15-ig) lehet választani:
Adóalap = önkormányzatonként 2.500.000 Ft
Ennek a 2%-a = 50.000 Ft/év (2022-ben: 25.000 Ft/év, illetve kisebb adómértéket alkalmazó önkormányzatok esetén kevesebb)
Ezt én tipikusan csak annak a katásnak szoktam ajánlani, aki biztosan tudja, hogy 3.125.000 Ft felett lesz az árbevétele, és nem nagyon lesz anyagjellegű költsége. Tehát mindenképpen számolni kell, mielőtt valaki ezt a módszert választaná. Tudom, hogy ez induló vállalkozók esetén nagyon nehéz, de az első év után már sokkal könnyebb, amikor egzakt számaink vannak.

3. A kivásoknak is van egy saját módszerük, mégpedig:
Adóalap = KIVA alap × 120%
Mivel a KIVA alap teljes mértékben eltér az árbevételtől, ezért általánosságban kijelenthetjük, hogy a kivások számára, ez szokott a nyerő módszer lenni, amivel a főszabályhoz képest rengeteg iparűzési adót meg tudnak spórolni.

4. Végül pedig az átalányadózók speciális adóalap meghatározási módszeréről se feledkezzünk meg:
Adóalap = átalányban megállapított jövedelem × 120%
Mivel az átalányadózók általában szellemi tevékenységűek, ezért kimondhatjuk, hogy a főszabállyal szemben ezzel biztosan jobban járnak, de még a 80%-os szabálynál is kedvezőbb ez az elszámolási mód esetükben. Illetve az is igaz, hogy számukra annál kedvezőbb az IPA, minél kedvezőbb költséghányadba (40%-80%-90%) tud valaki beesni a tevékenysége alapján.

Fülöp Olga (2022-02-16)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!