Szakterületek:

  • személyi jövedelemadó
  • adóeljárás

Ez a tartalom 67 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A jegybanki alapkamat hatása az adóztatás szabályaira

2022. 11. 29.

A jegybanki alapkamat nem csupán a pénzügyi szféra forrásgyűjtő és kihelyező tevékenységére van hatással, hanem az egyes adótörvények szabályainak alkalmazásában is szerepet játszik. Több adótörvényünk rendelkezik olyan jogszabályi helyekkel, ahol az adóztatás vagy a nem adóztatás szabályai a jegybanki alapkamathoz, vagy annak valahány százalékkal megnövelt összegéhez igazodik. Az adókötelezettség nemteljesítése által megjelenő szankció rendszer is utal a jegybanki alapkamat mértékére.

A legutolsó jegybanki alapkamatot előíró rendelet 2022. szeptember 27-én került kihirdetésre. és az új jegybanki alapkamat 2022. szeptember 28-ától érvényes.

Alkalmazandó % Alkalmazandó % Alkalmazandó %
2021.12.15. 2,40 2022.04.27 5,40 2022.07.27 10,75
2022.01.26. 2,90 2022.06.01. 5,90 2022.08.31 11,75
2022.02.23. 3,40 2022.06.29 7,75 2022.09.28 13,00
2022.03.23 4,40 2022.07.13. 9,75 ? ?

A Magyar Nemzeti Bank alapkamat-emelési ciklusának eredményeként kialakult 13 százalékos alapkamatszint alakult ki. A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével. Nem kizárt, hogy tovább folytatódik a kamatemelési tendencia.

A késedelmi pótlék 

A késedelmi pótlék megjelenése

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) az adókötelezettség elemei között adóelőleg és adófizetési kötelezettséget is előír, amelyek teljesítéséhez határidőket rendel. Az adóelőleg vagy adófizetési kötelezettségeket az adóhatóság – legyen az állami vagy helyi – a benyújtott bevallás (pl. tao, kiva, cégautóadó) vagy saját határozata alapján (pl. gépjárműadó, illeték) az adózó adószámláján előírja. 
Abban az esetben, ha az adózó az előírt határidőre a fizetési kötelezettséget nem teljesíti, vagy a költségvetési támogatást az esedékesség előtt igénybe veszi, akkor késedelmi pótlékot köteles fizetni. Az adóhatóság az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig állapítja meg a késedelmi pótlékot

Tételezzük fel, hogy az adózó 2022. november 20-án esedékes általános forgalmi adójának összege 5 600 ezer forint. A fizetendő áfa összegét az adózó csak 2022. december 30-án utalja át. Ennek következtében 40 napra eső késedelmi pótlékot kell fizetnie (fő szabály szerint).

A késedelmi pótlék alapja

A késedelmi pótlék alapja több mindentől függ, többek között attól, hogy milyen módszerrel történik a késedelmi pótlék felszámítása. 

A késedelmi pótlék felszámítása többféle módon történhet:
a) az egyik lehetőség automatikus pótlékszámítás (nettó pótlékalap),
b) adóhiány megállapítása esetén ún. egyedi pótlékszámítás alkalmazásával (kizárólag az az egy adónem kerül figyelembevételre),
c) adózó által megállapított (és befizetett) késedelmi pótlékkal.

Az Art. egy mentesítő szabályt is tartalmaz. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
Az állami adó- és vámhatóság az ötezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő. Ez a szabály a helyi önkormányzatra nem vonatkozik.

A késedelmi pótlék mértéke

Az Art. 209. § (1) bekezdése alapján a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.
A pótlék mindig ahhoz igazodik, hogy az adóhiány keletkezésekor (amikor „fel kellett volna számítani” az adóhatóságnak) mennyi volt annak mértéke A cikk írásának időpontjában a jegybanki alapkamat mértéke 13 százalék. Ennek következtében a késedelmi pótlék 18 százalék (13 + 5). Ez nem kevés és igencsak ösztönzőleg hat az adó/adóelőleg, járulék, illeték határidőre történő megfizetésére. A késedelmi pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani.
A hátralékos napok a pótlékolás során a pótlékalap összegének és a jegybanki alapkamatnak a változása miatt időszakokat alkotnak, így a pótléklevezetésben nem jelenik meg külön minden egyes naptári nap. 

Ha a hátralék összege vagy a jegybanki alapkamat mértéke változatlan, akkor a számba vehető napok figyelembevételével kiszámítható az erre az időszakra eső késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlék mérséklése

Az adóhatóság a késedelmi pótlék mértékét nem csökkentheti, de kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban – hivatalból vagy kérelemre – az adó esedékességét követő napnál, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi, valamint a jegyzőkönyv keltétől korábbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő vagy záró napjaként. Ennek következtében a megfizetendő késedelmi pótlék összege kisebb lesz.

A határozattal kivetett fizetési kötelezettségek (pl. illeték) esetében arra is ügyelni kell, hogy a késedelmi pótlék órája a megfellebbezett határozatok esetén is ketyeghet.

A késedelmi pótlék – az adóhatósági megállapítás kivételével – a késedelem napján végrehajtható. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

Az önellenőrzési pótlék

Az önellenőrzési pótlék megjelenése

A legnagyobb igyekezet ellenére is előfordulhat, hogy az adózó helytelen adóelőleg vagy adóbevallást nyújtott be valamelyik adónemet érintően. Lehet ez áfa, tao, szja, iparűzési adó, cégautóadó stb. A hiba feltárása eseténönellenőrzést kell végrehajtani, vagyis a már benyújtott adóelőleg vagy adóbevallást helyesbíteni kell. A bevallás helyesbítése kétféle lehet:

  • az adózó kevesebb adóelőleget vagy adót vallott be, mint amennyi a valós gazdasági események és jövedelmek függvényében szükséges.
  • az adózó több adóelőleget vagy adót vallott be, mint amennyi a valós gazdasági események és jövedelmek függvényében szükséges.

Első esetben az adózó a költségvetés rovására tévedett, ezért önellenőrzési pótlékot kell fizetnie. a második esetben az adózó a saját kárára tévedett, ezért önellenőrzési pótlékot nem kell fizetnie.

Az önellenőrzési pótlékot az adózó saját maga kell, hogy megállapítsa. Ebben az adóhatóságnak semmilyen szerepe nincs.

Az önellenőrzési pótlék alapja

Az önellenőrzési pótlékot alapja adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott helytelen és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete. 
Az önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítani, és a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
Arra is nagyon figyelni kell, hogy amennyiben az adózó az önellenőrzési pótlékot tévesen állapítja meg, akkor azt is önellenőrzéssel kell helyesbíteni. A helytelenül megállapított önellenőrzési pótlékot helyesbíteni szükséges.

Az önellenőrzési pótlék mértéke

Az önellenőrzési pótlék mértéke is szoros kapcsolatot mutat a jegybanki alapkamattal. Az Art. 212. § (1) bekezdése alapján az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része.

Az adózási szabályok értelmezése és alkalmazása nem igazán könnyű, ezért előfordulhat, hogy az adózó ugyanazon időszak vonatkozásában, ugyanazon adónem tekintetében másodszor is önellenőrzésre szorul. Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke már magasabb. Összege az első önellenőrzés alapján fizetendő összeg másfélszerese.

Pótlékok fizetési könnyítés esetén

Bárkivel és bármelyik gazdálkodóval kerülhet olyan nehéz likviditási helyzetbe kerül, hogy az adóhatóságtól fizetési könnyítést kell kérnie. A fizetési könnyítés nem automatikus, azt az adózónak kérnie kell. A kérelem teljesítése a fizetendő pótlék mértékét is befolyásolja. Az Art. 200. § (1) bekezdése értelmében a késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat véglegessé válásáig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig kell megfizetni. A kérelem pozitív elbírálása esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű pótlékot, jelenleg 13 százalékot kell megfizetni.

A késedelmi kamat

Lehetnek olyan esetek, hogy az adózónak visszajár az adóból. Ennek számtalan oka lehet (pl. túlfizetett adóelőleg). Az időbeli teljesítés követelménye az adóhatóságra is vonatkozik. Az Art. 65. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adóhatóság a jogos követelést késedelmesen teljesíti, akkor a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. A késedelmi kamat mértéke tehát a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék. Jelenleg 13 + 5 = 18 százalék. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha az adóhatóság döntése jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik

Az Art. 65. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy nem jár késedelmikamat abban az esetben, ha:

  • az igényelt összegnek több, mint 30 százaléka jogosulatlan visszaigénylés vagy
  • a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.

Az állami adó- és vámhatóság az ötezer forintot el nem érő késedelmi kamatot nem utalja ki, és azt nem írja jóvá az adószámlán. Az Art. a helyi adóhatóságra ilyen szabályt nem tartalmaz.

Sándorné Új Éva (2022-11-29)