A kérdés szerinti heti 36 órát meghaladó főállású biztosítási jogviszonyban levő egyéni vállalkozó másodfoglalkozásúnak minősül. és 18,5% Tb (társadalombiztosítási járulékot) kell fizetnie a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme alapján.
Az átalányadózás során a másodfoglalkozású egyéni vállalkozóra is érvényes az a szabály, hogy az adóalap az Szja szerinti adóalap lesz.
Ez annyit is jelent, hogy nincs sem Szja, sem pedig Tb járulékfizetési kötelezettsége, ameddig éves szinten 2022-ben nem haladja meg az 1 200 000 forintot. A szociális hozzájárulási adó mértéke a számított adó az adóalap 13 százaléka.
Vagyis a nevezett 1 200 000 forintig nincs sem járulék, sem pedig Szja fizetési kötelezettség.
Ehhez hozzá kell venni a 40% költségátalányt is, amely összességében azt jelenti, hogy 2 millió forintig semmilyen adókötelezettség nem terheli a másodfoglalkozású egyéni vállalkozót. Megjegyzendő, hogy a nevezett 1 200 000 Ft mentes összeg 2023-ban emelkedett (a minimálbér változása miatt, amely már összegszerűen 1 392 000 forintig nem kell szja-t fizetni, és ezen felül természetesen a 40% költségátalány is elszámolható.
Mindent egybevetve helyesnek tűnik az elgondolás az átalányadózást illetően. Amire figyelni kell az az áfa.
A bejelentkezéskor ugyanis az Áfát illetően nyilatkozni kell.
Ha ez elmarad, akkor az adóhatóság az adózót automatikusan besorolja az áfakörbe. Ha viszont nem szeretne áfás lenni, akkor az alanyi mentes adózást kell választani.
Január 1-jétől életbe lépnek az új adó- és társadalombiztosítási változások, melyek jelentős hatást gyakorolnak a magyar társadalombiztosítási rendszerre. Néhány kiemelkedő téma közé tartozik:
- Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset bevezetése: A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalma bekerül a szabályozásba. Különösen fontos, amikor a járulékalapot a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján kell kiszámítani.
- Adó-TB változások 2023-2024: A nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset szerepet kap az adóköteles jövedelem meghatározásában. Harmadik ország állampolgárainak járulékalapjának kiszámításánál is változások lépnek életbe, és a szociális hozzájárulási adóra is kiterjednek.
- Átalányadózók családi járulékkedvezménye: Az átalányadózó egyéni vállalkozók családi járulékkedvezményének szabályait módosítják.
- Szünetelés alatt befolyt bevétel: Az egyéni vállalkozók szünetelése idején a szünetelés előtti tevékenységből származó bevételre alkalmazni kell a Tbj. 31. § rendelkezéseit.
Ezek az új rendelkezések komoly változásokat hoznak a magyar adó- és társadalombiztosítási rendszerben. Az érintetteknek érdemes figyelemmel kísérniük azokat, és a részletek és további információk megszerzése érdekében ajánlott a jogszabály szövegének részletes tanulmányozása és szakértői tanácsadás igénybevétele.