Cégautóadó: tévedések és félreértések

A személygépjárművel való közlekedés költségeihez sokszor társul a cégautóadó fizetési kötelezettség is, ami, magánszemélyek esetében, elsősorban a tételes költségelszámoláshoz kötődik. Nem terheli tehát ez a kötelezettség, tételes költségelszámolás híján, az átalányadózókat, a kisadózó vállalkozók tételes adója alá tartozó egyéni vállalkozókat és az egyszerűsített vállalkozói adó alapján adózó egyéni vállalkozókat sem.

Az adófizetési kötelezettség

A magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsik esetében a cégautóadó tételes költségelszámolás estén merül fel. A tételes elszámolás alatt azt kell érteni, hogy a magánszemély útnyilvántartást vezet és a km alapján tételesen számolja el az autóval kapcsolatban felmerülő költségeit. Több magánszemély tulajdonos esetén bármelyik költséget számol el, megnyílik az adófizetési kötelezettség.
A költségelszámolás általában az Szja tv. szerinti önálló tevékenység kapcsán szerzett bevétellel szemben szokott megjelenni (pl. a feladat ellátáshoz saját személyautóját használja és az üzemanyagot költségként elszámolja). Sajátos költségelszámolásnak minősíthető, ha a magánszemély részére a munkáltatója folyamatosan üzemanyagkártyát biztosít a magánszemély saját tulajdonában lévő személygépkocsi üzleti célú használatához. A kártyahasználat következtében a magánszemélynek cégautóadót kell fizetni.

Nem kell cégautóadót fizetnie a magánszemélynek, ha:

  • gépjárművét kizárólag magáncélra használja (pl. kirándul, bevásárol),
  • gépjárművét munkába járáshoz használja (költségtérítés esetén sem),
  • a gépjárművet pénzügyi lízing keretében lízingeli, de költséget nem számol el.
  • a személygépjárművet bérli (néhány órára, néhány napra, több hónapra stb.).
  • gépjárművét belföldi vagy külföldi kiküldetéshez használja és legfeljebb a NAV általi üzemanyagárnak megfelelő térítést kapja. Kiküldetési rendelvény csak saját tulajdonban lévő személygépkocsinál használható. 

A kiküldetési rendelvényen többek között fel kell tüntetni az üzemanyagfogyasztási normát és az üzemanyagárat is. 

Ha a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés összege meghaladja a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket és a magánszemély tételes költségelszámolással állapítja meg a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát, akkor emiatt cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik. 

Sajátos helyzetet teremt, ha a magánszemély tulajdonában lévő személygépjárművet nem a tulajdonos, hanem más személy használja és a gépjármű használója a gépjárműhasználat következtében költséget számol el (pl. egy magánszemély az élettársa tulajdonában lévő gépjármű használatával kapcsolatban költségtérítést kap). Amennyiben a tulajdonost 8 napon belül tájékoztatja, akkor a tulajdonos cégautóadót köteles fizetni. Ha a használó a tájékoztatási kötelezettségét 8 napon belül nem teljesíti, akkor a cégautóadót ő köteles megfizetni. Arra is ügyelni kell, hogy a gépjárműadó arányos részének levonásához fontos, hogy ugyanaz a személy legyen a két adónak az alanya.

A természetes személyek egy része úgy véli, hogy amennyiben gépjárműadót fizet, úgy az ő esetében a cégautóadó fel sem merülhet. Ez nincs így. 

A két adó – bár ugyanazon törvény keretein belül szabályozott – nem ugyanaz. Egymástól függetlenül jelennek meg, bár azonos adóalany és pontos fizetés esetén a gépjárműadó arányos része a cégautóadóból levonásba helyezhető.
Tipikus hiba, hogy a cégautóadót a teljes gépjárműadó összegével csökkentik. Pedig ez helytelen, hiszen a cégautóadó csak az adott negyedév hónapjaira jutó és határidőben (vagy az előtt) megfizetett gépjárműadó összegével csökkenthető.

A kiküldetési rendelvény – cégautóadó

Sok magánszemély úgy véli, hogy a kiküldetési rendelvény mentesíti őt a cégautóadó fizetési kötelezettség alól. Ez sem így van. 

Amennyiben a NAV által elfogadott fogyasztási norma és elismert üzemanyagáron felül kapott költségtérítés esetén a többletösszeggel szemben költségelszámolás történik (a kiküldetési rendelvény az adó alól nem mentesít). A gépjármű üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag elszámolásánál a NAV által közzétett fogyasztási normákat lehet alkalmazni.
Az üzemanyag költsége elszámolható a NAV által közzétett üzemanyagárakon. Ebben az esetben adókötelezettség nem keletkezik. Tekintettel arra, hogy az elektromos áramnak, mint üzemanyagnak a költsége eltérően alakul annak függvényében, hogy töltőállomáson, parkolóban, otthon vagy más helyen tölti fel a gépjárművet a magánszemély, ezért az elektromos áram NAV árának meghatározása nem megoldható.

Az üzemanyag elszámolható számla alapján is. Abban az esetben, ha a számla alapján térített összeg magasabb, mint a NAV által közzétett üzemanyagár, akkor a munkavállalót nyilatkoztatni szükséges arról, kíván-e költséget elszámolni a különbözettel szemben. Amennyiben nem, akkor a különbözetből személyi jövedelemadót kell vonni. Amennyiben a munkavállaló az üzemanyagár-különbözettel szemben költséget akar elszámolni, cégautóadót kell fizetnie. A cégautóadó a kiküldetést követő hónap kötelezettségeként számolandó el. Mentes a gépjárműadó és a cégautóadó alól is a környezetkímélő gépkocsi.

Ha a magánszemély az adóbevallásban mégis tételes költségelszámolással állapítja meg a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát, akkor emiatt utólagosan és visszamenőlegesen keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége minden olyan hónapra, amelyet a költségelszámolás érint, de ezt már csak késedelmi pótlékkal növelten tudja teljesíteni.

Kiküldetés – útnyilvántartás

Kiküldetési rendelvényre való útiköltségtérítés kizárólag saját tulajdonú gépjármű (közeli hozzátartozó autója is annak számít) használata esetén lehetséges. A nem saját tulajdonú gépjárműre (pl. élettárs, szomszéd, barát stb. autója) kapott költségtérítés esetén cégautóadóval is számolni kell (kiküldetési rendelvény nem állítható ki, útnyilvántartás alapján történik a térítés). Ebben az esetben megjelenik a cégautóadó fizetési kötelezettség.