Ez a tartalom 1465 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A meghatározás nehéz, mert a home office nem jogi kategória. De akkor mi? Azonos a távmunkával? Vagy az otthoni munkavégzéssel? A válasz: egyik sem. A legelfogadottabb meghatározás szerint abban az esetben beszélünk home office-ról, ha a munkáltató csak eseti, ad hoc jelleggel engedélyezi a munkavállaló részére az otthoni munkavégzést.
Az alkalmi jelleggel történő otthoni munkavégzést (home office-t) nem szükséges a munkaszerződésben rögzíteni, a munkáltató egyoldalú utasításban vagy belső szabályzatban is rendelkezhet úgy, hogy biztosítja a munkavállalónak ezt a lehetőséget. Célszerű lehet a munkaszerződésben utalni arra, hogy munkavállalónak előzetes bejelentés alapján lehetősége van a home office igénybevételére.
Amennyiben a munkavállaló például rendszeresen heti egy napon otthonról végzi a munkáját, akkor már megvalósulhat a távmunka szerinti foglalkoztatás, feltéve, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkavégzés kereteiről a munkaszerződésben megállapodnak, és a munkavégzés számítástechnikai eszközzel történik, melynek eredményét a munkavállaló elektronikusan továbbítja a munkáltató részére.
Fontos, hogy a távmunka kizárólag munkaszerződésben való kikötés esetén jöhet létre az eseti home office munkavégzéssel ellentétben.
Érdemes a home office-t a munkajogi értelemben vett otthoni munkavégzéstől is elhatárolni.
Az otthoni munkavégzés meghatározásakor az Mt. szabályai nyújtanak segítséget. Az Mt. 53. §-a szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkaszerződéstől átmenetileg eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre.
Lényegében a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el, hogy a munkavállaló határozatlan ideig a munkaszerződéstől eltérő helyen (pl. otthon) végezze a munkáját. A munkáltató egyoldalú utasítással, a munkaszerződés módosítása nélkül – akár a járványügyi helyzetre tekintettel – elrendelhet a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen (otthon) történő munkavégzést, de annak mértéke nem haladhatja meg az évi 44 munkanapot vagy a 352 órát. Amennyiben a munkáltató ennél hosszabb időtartamra kívánja a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen (pl. otthon) történő munkavégzést elrendelni, akkor ehhez a munkavállaló hozzájárulása is szükséges.
Home office esetén is érvényes az az általános munkajogi szabály, hogy a munkáltató köteles – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, illetve a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.
Amennyiben a feltételeket közvetlenül a munkáltató biztosítja, vagyis a munkáltató szerzi be a munkavégzéshez szükséges eszközöket, illetve a munkáltató rendeli meg a szükséges szolgáltatásokat, akkor nem keletkezik adókötelezettség, tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 4. § (2a) bekezdés a) pontja ilyen esetben alkalmazható. E rendelkezés szerint nem keletkezik bevétel a munkavállaló részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik. A hivatkozott rendelkezés alapján abban az esetben sem keletkezik bevétele a munkavállalónak, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a távmunkavégzés hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.
A munkavégzés teljesítésének hatókörében, a feladatok ellátásának feltételeként biztosított dolog, szolgáltatás magáncélú hasznosítása, használata, igénybevétele miatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény adóztatható körülményként határozza meg a munkáltató által biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használatát. Tehát a munkáltató által, a munkavégzéshez biztosított telefonszolgáltatás esetén magáncélú használat címén adóköteles jövedelem keletkezik.
Amennyiben a munkavégzéshez szükséges eszközöket, szolgáltatásokat a munkavállaló szerzi be, illetve rendeli meg, és a munkáltató nevére szóló számlát kér, majd a felmerülő kiadást megelőlegezi, és részére a munkáltató utóbb – a számlával történő elszámolás ellenében – a kiadást megtéríti, akkor ugyanúgy nem keletkezik adókötelezettség, mint amikor közvetlenül a munkáltató szerzi be, illetve rendeli meg a munkavégzéshez szükséges eszközöket, szolgáltatásokat.
Amennyiben a home office során a feladatok ellátásához szükséges feltételeket a munkavállaló biztosítja, vagyis a munkavállaló szerzi be a munkavégzéshez szükséges eszközöket, illetve a munkavállaló rendeli meg a szükséges szolgáltatásokat, akkor a munkavállaló költségtérítésre jogosult.
A költségtérítésről (a költségek típusairól, a költségtérítés tételes vagy átalányban meghatározott összegéről, elszámolásának, megfizetésének szabályairól) ilyen esetben célszerű akár a munkaszerződés, akár egyéb megállapodás keretei között megállapodni, és célszerű a munkavállalót tájékoztatni a költségtérítés adókötelezettségének teljesítési szabályairól.
A költségtérítés home office esetén a magánszemély bevétele, amelyből az elismert költségek levonása után fennmaradó rész lesz az adóköteles jövedelem.
Figyelemmel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény kizárólag távmunkavégzés esetére állapít meg elismert költséget, így home office esetén a költségtérítés nem önálló tevékenységből származó bevétel, amely teljes egészében adóelőleg-alap, illetve az éves bevallás benyújtásakor teljes egészében adóköteles jövedelem.
(Lezárva: 2020. október 6.)
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól