Ez a tartalom 284 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján a mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak minősül, kivéve, ha családi gazdaság kiskorú tagjáról van szó, vagy a magánszemély más jogcímen (például munkaviszony) minősül biztosítottnak.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétele napjától, a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn e minőségében.
A köznevelési intézményben, felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányok csak az egyéni- és társas vállalkozók járulékfizetését befolyásolják, az őstermelőkét nem.
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
Kivételt jelent az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét: ez esetben az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. Ilyen esetben a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg: e választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik a NAV-nak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól.
Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.
[Tbj. 6.§ (1) bekezdése g) pont; 14. § (1) bekezdése; 41. §]
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) rendelkezései szerint annak az őstermelőnek, aki a Tbj. szerint járulékfizetésre kötelezett, a saját maga után évente terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér (vagy a fentebb említett nyilatkozattal, magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege).
Az éves minimálbér felét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett, akkor sem, ha a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ez esetben is kivételt jelent, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot: ilyenkor a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
Az előzőektől eltérően, az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér (vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege).
Az éves minimálbér ötszörösét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett (kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert akkor a saját maga után évente terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege).
[Szocho tv. 7. §]
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól