Ez a tartalom 2313 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Mi változik 2019-től az adózásban?

Az Országgyűlés a 2018. július 20-i ülésnapján elfogadta a 2019-es adócsomagot, amely a legjelentősebb mértékben a személyi jövedelemadózást alakítja át. Ebben a körben a kifizetők és munkáltatók szempontjából a legfontosabb a béren kívül adható juttatások adózásának változása. Összefoglalónkban e módosításokat foglaltuk össze.

2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak, és ezzel összefüggésben megszűnik a készpénzben adható béren kívüli juttatás.

Jövőre csak az Szja törvényben nevesítetten felsorolt juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak. Ilyen az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, továbbá azok a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás. Egyes meghatározott juttatásnak minősül azonban továbbra is az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.

Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb közteher megfizetése mellett.
Hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amelynek alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány) egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani.

Módosulnak azok a körülmények, amelyek fennállása esetén bármely juttatást a kifizető egyes meghatározott juttatásnak minősíthet, és ekként teljesítheti a juttatást terhelő adókötelezettséget.

Az adócsomag módosítja a béren kívüli juttatásokat terhelő közterhek alapjának meghatározását, melynek megfelelően nem kell majd alkalmazni az 1,18-szoros szorzót, viszont a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

A cafetéria rendszer átalakításával összefüggésben megszűnik:
•    a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége,
•    a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége,
•    a kockázati biztosítás más személy által megfizetett díjának adómentessége,
•    a diákhitel törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás adómentessége,
•    a sportrendezvényre szóló belépők és a kultúra utalványok adómentessége.

A változások tükrében már most célszerű a munkáltatóknak végiggondolniuk, hogy miként tudják a legoptimálisabban kihasználni azokat a kedvező adózású juttatásokat, amelyeket utoljára az idei évben tudnak juttatni a munkavállalók és egyéb személyek számára.