A NAV 2024-es ellenőrzési terve – mi történik, ha az adóhatóság mulaszt?

Milyen következményekkel járhat, ha az adóhatóság nem biztosít teljes iratbetekintést? És milyen hatással van a jogszabálysértés az elsőfokú ítéletekre? Cikkünk egy jelentős jogesetet tárgyal, amely rávilágít a hatályos ellenőrzési gyakorlat kérdéseire.

Nemzetgazdasági súlyuknál fogva a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítményű adózók vizsgálata idén is folytatódik. Ellenőrzési szempont marad az adókedvezmények igénybevételének vizsgálata, továbbá kiemelt prioritású a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak kontrollja. A szokásos piaci árat megállapító határozatokban foglaltak – különös tekintettel a kritikus feltételrendszerre – ellenőrzése kiemelt feladat. Cikkünkben egy jogesetet ismertetünk.

Jogszabálysértő az elsőfokú ítélet, ha az elsőfokú bíróság a bizonyítékok köréből annak ellenére zárja ki a kapcsolódó vizsgálatokban beszerzett bizonyítékokat, hogy ítélete tényállásában nem rögzíti, az adóhatóság az adózó részére melyik irat megtekintését biztosította, melyiket tagadta meg, továbbá, ha nem adja indokát annak, hogy a részleges iratbetekintés biztosítottsága ellenére a kapcsolódó vizsgálatok során beszerzett minden bizonyítékot milyen jogszabály alapján zárja ki.

Az elsőfokú adóhatóság megállapítása szerint a felperes „körhintacsalás” sémára épülő csalárd számlázási láncolatos ügyletek tudatos, aktív résztvevője volt, és objektív körülmények alapján tudott arról, hogy adókijátszásban vesz részt. Az ellenőrzés a számlakibocsátónál és partnereinél mindösszesen 16 kapcsolódó vizsgálatot folytatott, amelyekben feltárt tényeket, körülményeket bizonyítékként felhasználta. Az alperes az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.

A felperes kereseteiben sérelmezte, hogy az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálatok során meghozott döntéseket nem bocsátotta a rendelkezésére, így nem állt módjában meggyőződni arról, hogy a jegyzőkönyvi megállapítások miként módosultak. Táblázatos formában bemutatta, hogy a kapcsolódó vizsgálatok nem minden jegyzőkönyvét vehette át, a jegyzőkönyvi mellékletek közül pedig csak néhány, a hatóság által kiválogatott példányt csatoltak. Az iratbetekintési joga sérelmével kapcsolatban indítványozta az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését.

A Kúria által elrendelt megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette, majd döntéshozatali eljárás kezdeményezését követően folytatta az eljárást és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.

Indokolásában rögzítette, hogy az adóhatóság az iratbetekintés iránti végzésekben foglaltak ellenére a felperesnek a kapcsolódó vizsgálatok során keletkezett határozatokat e vizsgálatok befejeződését követően sem adta át, részére a kapcsolódó vizsgálatok során készült ellenőrzési jegyzőkönyveket sem minden esetben küldte meg. A jogsértést az sem tette jogszerűvé, hogy az alperes a kapcsolódó vizsgálatok során tett megállapításokra a határozatában hivatkozott, ezzel ugyanis nem biztosította a felperes részére azt az iratmegismerést, amit az EUB a Glencore-ítéletben a védelemhez való joggal összefüggésben elvárt.

Az elsőfokú bíróság a kapcsolódó közigazgatási eljárások keretében beszerzett bizonyítékokat a bizonyítékok köréből kizárta. Mivel a másodfokú határozatok nagyobb mértékben a kapcsolódó vizsgálatok során beszerzett bizonyítékokon alapultak, és az adóhatóság mulasztása a per során nem volt orvosolható, ezért az eljárási jogszabálysértés következtében az adóhatározatok megalapozatlanná váltak, és e jogsértés önmagában megalapozta a támadott határozatok hatályon kívül helyezését.

A Kúria kiemelte, hogy a Glencore-ügyben hozott ítélet szerint sem korlátlan az adózó iratbetekintési lehetősége, az adózó joga nem terjed ki arra, hogy az adóhatóság az iratokat kérelem nélkül, mintegy automatikusan bocsássa a rendelkezésére. Utalt továbbá a Kúria a Kfv.I.35.087/2021/6. precedensképes határozatban kifejtettekre, amely szerint: „a Glencore ítéletnek a védelemhez hasznos információk, adatok megismerhetőségére vonatkozó fordulata nem eredményezi a védelemhez való jog tiszteletben tartása elvének abszolút követelménnyé való alakítását.” Ez következik az iratbetekintéssel kapcsolatos EUB ítélkezési gyakorlatból, (C–430/19. sz. SCC.F. SRL ügyben hozott ítéletben tett megállapítások), amelyeket az elsőfokú bíróság nem hagyhatott volna figyelmen kívül. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Kfv.VI.35.172/2023/7.)

Mely ágazatokra fókuszál idén a NAV, és milyen ellenőrzési irányok határozzák meg a 2024-es évet? Olvassa el korábbi cikkünket itt!