Ahogyan arról korábbi elemzésünkben rámutattunk: a nyugtaadás folyamatának alapvető eleme, hogy a kiállított nyugtát át is kell adni a vevőnek. A nyugtaadási kötelezettséget, annak előírásszerű teljesítését nem „váltja ki” az adóbevallási kötelezettség teljesítése, az adó megfizetése.
A kötelezettség előírásszerű teljesítésének kétségtelenül legfőbb akadálya maga a vevő, mivel a vásárlók sietnek, nem figyelnek, jellemzően nem tartanak igényt a nyugtára.
Erre a legtöbbször előforduló problémára a legjobb megoldás, ha az eladó addig, amíg a nyugtát ki nem nyomtatta és nem adta át a vevőnek, illetve biztosította annak lehetőségét, hogy azt a vevő akadálymentesen átvehesse, nem veszi át a pénzt.
De nézzük sorban még egyszer a legjellemzőbb hibákat, mulasztásokat!
„Nem adott nyugtát”
Ez azt jelenti, hogy az a személy, aki a pénztárgépet kezelte, a vevőtől átvette az áru ellenértékét, a kasszába tette, onnan átadta a visszajáró összeget, de a fizetett összeget a pénztárgépbe nem ütötte be és nyugtát sem bocsátott ki. Fontos, hogy a revizorok nemcsak azt figyelik, a próbavásárlás során ők kaptak-e nyugtát, hanem azt is, hogy jelenlétük alatt más vevők kaptak-e bizonylatot.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha a nyugtaadás kézi nyugta kibocsátásával történik (kellene történnie). Elmulasztotta a nyugtaadási kötelezettségét a vállalkozás, ha van a helyszínen nyugtatömbje, de vagy elő sem veszi, vagy elő van készítve, de nem használja, vagy nem minden esetben használja. Megtörténhet, hogy az értékesítés közben betelik a nyugtatömb és nincs a helyszínen üres tömb, ezért az eladó nem tud nyugtát kibocsátani, még ha ez szándékában állna is.
Akkor is mulasztást követ el a vállalkozó – az adóhatóság tapasztalatai szerint a nyugtaadás e sajátos értelmezése is előfordul –, ha az eladó a vevő által fizetett ellenértékről nem bocsát ki új kézi nyugtát, hanem a korábban kiállított és a korábbi vásárlók által ott hagyott nyugták közül keres egy, a vevő által fizetett összegnek megfelelőt.
„Nem adta át a nyugtát”
Ezt a – fentebb már említett – leggyakoribb hiba, amit általában úgy követnek el, hogy az eladó beütötte ugyan az áruért fizetett ellenértéket, de a nyugtát nem tette a vevőnek hozzáférhetővé, azaz lényegében nem adta át neki.
Ugyancsak „nem adta át a nyugtát” megállapítást tesznek a revizorok kézi nyugta kiállítása esetében, ha az eladó utólag „adminisztrál”, azaz akkor tölti ki a nyugtát, amikor a vevő már fizetett és eltávozott.
Sajnos ilyenkor nem lehet arra hivatkozni, hogy a vevő sietett és nem várta meg a bizonylat kiállítását, mert a nyugtát a pénz átvétele előtt kell kiállítani és átadni, nem utána.
Nem megfelelő nyugtát adott
Az Áfa tv. 173. §-a sorolja fel azokat az adatokat, amelyeknek egy szabályos – adóigazgatási azonosításra alkalmas – nyugtának tartalmaznia kell. Ezek:
- a nyugta kibocsátásának kelte,
- a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja,
- a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe,
- a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke,
- az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető,
- az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalék,
- adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól,
- a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés (az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében).
Akár kézi, akár gépi nyugtáról van szó, ezeknek az adatoknak szerepelniük kell rajta. Ha csak egy elem is hiányzik, vagy nem felel meg a valóságnak – ez leginkább a dátum esetében fordul elő –, akkor a nyugta nem megfelelő.
Ugyanaz a helyzet megítélése, ha a fentiek szerinti adatok pontosan szerepelnek rajta, de a bizonylat nehezen olvasható, például azért, mert a nyomtató festékanyaga kifogyóban van.
Kézi nyugta esetében is figyelni kell az adatok teljes körűségére és olvashatóságára.
Ezeknél gyakori, hogy a kereskedő adatait a céges bélyegzővel nyomják rá a papírra – ez természetesen nem tilos –, de nem tanácsos megvárni, amíg a bélyegzőből kifogy az utolsó csepp festék is. Az eredmény ugyanis olvashatatlan adatok és bírság. A már pórul járt vállalkozók nem vigasztalhatják magukat azzal, hogy az ellenőrök „itt már voltak, egyhamar nem jönnek újra”! Ugyanis akkor, ha korábban már megállapítással, azaz bírsággal zárult egy nyugtaadás-ellenőrzés, akkor a vállalkozás számíthat rá, hogy ismételten ellenőrizni fogják.