Az említett kft.-tulajdonos (50%-os tulajdoni hányadú tag) és ügyvezető (a társasági szerződés alapján megbízási jogviszonyban látja el, díjazás nélküli, önálló aláírási jogkörrel) feladata az őstermelői családi gazdaságban történő munkavégzés lesz, emellett kellene minimális személyes munkavégzést vállalnia a kft-ben is.
A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ügyvezető munkaviszonyban a munkaviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre. A munkaviszony, mint biztosítási jogviszony a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig/megszüntetéséig áll fenn.
Ha a nem saját jogú nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék is. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy munkaviszonynál – adott feltételek meglétekor – a munkáltató, mint kifizető szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.
Ha a nem saját jogú nyugdíjas ügyvezető részmunkaidőben látja el a feladatát, akkor az alábbi szabályra kell figyelemmel lenni:
Azok, akik nem saját jogú nyugdíjasként (azaz, aki nem öregségi nyugellátásban részesülő vagy nem 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nyugdíjas nő) munkaviszonyban dolgoznak, a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából fizetik meg. Ez azt jelenti, hogy a legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot akkor is, ha részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán ennél alacsonyabb a munkabér. Ez esetben a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót terheli, de a társadalombiztosítási ellátások (pl. táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói befizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.
A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ha a társaság tagja megbízásban ügyvezető, és nem folytat a gazdasági társaságban tagsági jogviszonyban személyes közreműködést, akkor az ügyvezető társas vállalkozónak minősül.
Ha az ügyvezető nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, akkor társas vállalkozóként biztosított lesz.
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó az, aki saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. A nem kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként tevékenykedő ügyvezetőt 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés és a foglalkoztatót 13 százalék szociális hozzájárulási adófizetés terheli, amelyeknek a minimális alapja havonta legalább a minimálbér.
Mint a munkaviszony, mint a társas vállalkozói jogviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre, így amíg ezen jogviszonyok bármelyike fennáll, a kérdésben szereplő személy őstermelőként nem lesz biztosított.
Ha a kérdésben szereplő tag az ügyvezetésen túl személyesen is közreműködik a társaságban, akkor arra vagy munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban (azaz társas vállalkozói jogviszonyban), vagy megbízásban kerülhet sor.
A személyesen közreműködő tag megbízásban akkor lesz biztosított, ha
- díjazásban részesül, és
- járulékalapot képező megbízási díja eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát.
Biztosítási jogviszony esetében meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.
A kiegészítő tevékenységet folytató megbízott a fentiekben leírt esetben sem lesz biztosított.
Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben társadalombiztosítási járulékot nem kell levonni, azonban – az ingyenes megbízást kivéve – fizetni kell a személyi jövedelemadó-előleget és a 13% szociális hozzájárulási adót.