Az örökbefogadói díj a társadalombiztosítás rendszerében

Az örökbefogadói díj 2020. január 1. napjától került bevezetésre és azokon igyekszik segíteni, akik az Ebtv. szabályai szerint más egészségbiztosítási pénzellátásra (csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) nem jogosultak.

A törvényi szabályozás alapja a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (2) bekezdés bb) pontjában található. A részletes szabályokat a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.  42/H. §-a tartalmazza, mint egészségbiztosítási pénzellátást.

Az Ebtv. szabályai szerint csecsemőgondozási díjra (CSED) korábban az örökbe fogadni szándékozó, és e célból a gyermeket saját gondozásába vevő személy volt jogosult, azonban – a vér szerinti szülőhöz hasonlóan – legfeljebb a gyermek születését követő 168 napon (kb. 6 hónapon) belül. Ezt a lehetőséget a csecsemőkorú gyermeket örökbefogadó családok tudták igénybe venni.
A hat hónapos és két év közötti gyermekeket örökbefogadó szülők az Ebtv. szabályai szerint gyermekgondozási díj (GYED) igénybevételére jogosultak. Az ennél idősebb, tehát két év feletti gyermeket örökbefogadó szülőknek ugyanakkor segítséget jelent az új szabályozás, ha az örökbefogadás utáni, kezdeti időszakban otthon tudnának maradni a gyermekkel, ezért indokolt volt megteremteni annak lehetőségét, hogy igénybe tudjanak venni egy, a GYED-nek megfelelő ellátást, amely munkajövedelmük átmeneti kiesését is kompenzálni tudja.

A törvény ezért a kétéves életkorú gyermeknél idősebb gyermeket örökbefogadó szülők részére egy sajátos új ellátást, az ún. örökbefogadói díjat (ÖFD) vezetett be, amely a feltételeit és összegét tekintve is megegyezik a GYED-del, időtartama pedig a CSED-nek megfelelően 168 nap.

Az ÖFD valamennyi 2 év feletti és 18 év alatti gyermek hazai örökbefogadását követően jár, ha az örökbefogadó szülő GYED-re jogosult lenne. Ennek következtében a csecsemőkorú gyermeket örökbefogadó szülők továbbra is jogosultak maradnak a CSED-re, azt követően pedig GYED-et vehetnek igénybe. A két év feletti gyermek örökbefogadása esetén pedig ÖFD igénybevételére váltak jogosulttá az örökbefogadó szülők. Amennyiben a gyermek örökbefogadó szülei gondozásába kihelyezése a második életévének betöltése előtt kevesebb, mint 168 nappal történt, a gyermek kétéves korát követően a 168 napból fennmaradó időtartamban ÖFD-re lesz jogosult az örökbefogadó szülő. Amennyiben – kellő biztosítási idő hiányában – az örökbefogadó szülők nem jogosultak ÖFD igénybevételére, akkor a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. (a továbbiakban: Cst.) szerinti örökbefogadói GYES-t vehetik igénybe. Ugyanakkor az ÖFD-t igénybe vevő örökbefogadó szülők az örökbefogadói GYES igénybevételére már nem lesznek jogosultak.

Az örökbefogadói díjra való jogosultság

Örökbefogadói díjra az a biztosított jogosult, aki második életévét, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermeket/gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vesz, feltéve, hogy a gyermek/gyermekek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket/gyermekeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan a háztartásában. A 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követően folyósított baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj idejét (ide nem értve a „hallgatói gyermekgondozási díj” idejét), a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári napot, a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától 168 napig jár.

Az igényléshez a kérelmezőnek ki kell töltenie az erre a célra rendszeresített nyomtatványt.

Az örökbefogadói díj naptári napi alapját a következők szerint kell megállapítani:

• a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint 180 naptári napi, illetve 120 naptári napi, ha a jogosult nem rendelkezik 180 vagy 120 naptári napi jövedelemmel, de rendelkezik a jogosultságot közvetlenül megelőzően 180 nap folyamatos biztosítási idővel, akkor a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján;
• ha az előbb leírtak alapján az örökbefogadói díj összege nem állapítható meg, akkor az ellátás alapja a minimálbér kétszeresének harmincad része, de ha a tényleges jövedelem alapján számított naptári napi összeg nem éri el a minimálbér kétszeresének harmincad részét, akkor a tényleges jövedelem alapján számított naptári napi alapot kell figyelembe venni;
• tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelemmel kell az ellátást megállapítani.

Az örökbefogadói díj összege a naptári napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszonya alapján is jogosult örökbefogadói díjra, a jogviszonyonként megállapításra kerülő díjak összegét egybe kell számítani. Az egybeszámított díjak összege sem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70 százalékát. A maximum összegben meghatározott örökbefogadói díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

Az örökbefogadói díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott örökbefogadói díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, azt a már megállapított összegben kell tovább folyósítani. Ha a jogosult több gyermek után is jogosult egyidejűleg örökbefogadói díjra, a maximum összeget gyermekenként kell meghatározni.

Nem jár örökbefogadói díj, ha

• a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesül.
• a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá, ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
• a gyermeket bölcsödébe, mini bölcsödébe, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, vagy nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésében vesz részt, továbbá, ha az intézmény ahová a gyermeket elhelyezték rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt;
• a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárás büntetését tölti;
• a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól (legfeljebb a nevelésbe vételtől számított 168 napig).