A nyugdíjhoz szükséges két év kitöltése munkaviszony nélkül

Egy megtörtént élethelyzeten alapuló esetben a drámai módon nagyjából egy időben megözvegyült és állását vesztett munkavállalónak unokája született. Lánya szeretne mielőbb visszamenni a munkahelyére. A probléma ott kezdődik, hogy a nagymamának két éve még hiányzik a nyugdíjhoz és a nyugdíjra jogosító korhatárt is nagyjából két év múlva fogja elérni. Van megoldás?

Az említett eset középpontjában a „munkanélküli” nagyszülő társadalombiztosítási helyzete áll. Jo-gosult-e például egészségügyi szolgáltatásra (kórház, orvos, gyógyszer stb.)? Az emltett további ne-hezítés, hogy a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szerv igazolása szerint majdnem két év szolgálati ideje hiányzik a saját jogú öregségi nyugdíjhoz szükségesből és a nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy-is a 65. életévét közel két év múlva (2024 év végén) tölti be. 

Vegyük végig a két évet fokozatosan!

Az özvegyi nyugdíj, mint az első mentőöv

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő 45 napig még fennáll. [A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdés a) pont.] Igazán azonban ezen jogszabály alkalmazása esetünkben nem szükséges. 

Az özvegyi nyugdíjban részesülő személy ugyanis díjtalanul jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ő az – többek között – a nemzeti kockázatközösségbe tartozó olyan személy, aki után az állami költségvetés fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot az Egészségbiztosítási Alapba. 

[A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (3) bekezdés és 22. § b) pont ba) alpont.] 

A nagymama ideiglenes özvegyi nyugdíjra a férje halálától számított egy évig jogosult, és annak a nyugdíjnak a 60 százalékát kapja özvegyi nyugdíjként, amely a házastársát a halál időpont-jában megillette. [A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 47. § (1 bekezdés és 50. § (1 bekezdés) és (2) bekezdés a) pont.]

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj még 10 hónapon át megilleti az özvegyet, így az egészségügyi szolgáltatással nincs gond. De mit lehet tenni ezután?

A nagymamának el kell mennie gyesre!

Gyermekgondozást segítő ellátás a becsületes neve. A lánya úgyis visszakívánkozik mielőbb a mun-kahelyére, ahol most fizetés nélküli szabadságon van. Vegye igénybe a csecsemőgondozási díjat (ami a munkajogi szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár), majd a gyermeke 1 éves koráig a gyermekgondozási díjat. [Ebtv. 40, § (3) bekezdés (1) bekezdés 42/B. § (1) bekezdés.]
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 127. § (1) bekezdés szerint 24 hét szü-lési szabadságra jogosul, ebből 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie. A 128. § (1) be-kezdése szerint pedig a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő idő-pontban kell kiadni. A munkavállaló az Ebtv. szerinti gyermekgondozási díj időtartamára jogosult fizetés nélküli szabadságra.

A nagyszülő is jogosult gyes-re a gyermek (esetünkben unoka) után a gyermek első életévének betöltése után, ha a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztar-tásában történik.

(Egymás között: azért elég furcsa ez utóbbi rendelkezés: csak nem lehet megtiltani azt, ha a nagyszü-lő feltolja a babakocsit napközben a saját lakására…). Ehhez szükséges még, hogy a gyermek szülei írásban nyilatkozzanak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyet-értenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő által történő igénylésével. 

A gyes a gyermek harmadik életévének betöltéséig folyósítható, összege nem valami földrengető, a nyugdíjminimum összegének megfelelő, évek óta változatlanul havi 28.500 forint! Nem sok, de az özvegyi nyugdíj mellett ez is valami. És még milyen jól jöhet ez később!
[A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 20. § (1) bekezdés a) pont, 20/A. § és 26. § (1) bekezdés.]

A Tbj. szerint a gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) részesülő személy az az ellátás összege után 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. Ezt eleve levonják az ellátásból. [Tbj. 37 § (1) bekezdés és 25. § (2) bekezdés.] A nyugdíjjárulék levonása abból a célból történik, hogy később az ellátás folyó-sításának időszakát a saját jogú öregségi nyugdíjnál szolgálati időként vegyék figyelembe. Az ellátás összege (havi 28.500 forint) viszont nem számít nyugdíjalapot képező jövedelemnek, így a havi át-lagkereset nem rontja le!

Így viszont, amikor az unoka betölti a harmadik életévét, megvan a saját jogú öregségi nyugdíjhoz hiányzó két év. A nagymama saját jogán is nyugdíjas lesz! 

Özvegyi nyugdíj újratöltve

Van még valami! Az állandó özvegyi nyugdíjra való jogosultság feléled, azon okból, hogy házastár-sa halálától számított 10 éven belül betölti az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt! A saját nyugdíj mellé jár az özvegyi nyugdíj is (ezek együtt folyósíthatóak), igaz, mivel maga is nyugdíjas az özve-gyi nyugdíj már nem hatvan, hanem csak harminc százalékos lesz. Ezt viszont élete végéig kapni fogja! [Tny. 53. § (1) bekezdés b) pont, 47. § (2) bekezdés a) pont és 50. § (2) bekezdés b) pont.]

Az özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg hivatalból, azt – mint a saját jogú nyugdíjat – az erre a cél-ra rendszeresített űrlapon igényelni kell a Magyar Államkincstáron (MÁK) belül működő Nyugdíjfo-lyósító Igazgatóságnál (Nyufig). Akinek van ügyfélkapus hozzáférése, az igényét elektronikus úton is előterjesztheti. Az igény bejelenthető a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szervnél is, ez az illetékes főispán (!) alá tartozik, de ilyenkor az eljáró szerv csak „postás”, a kérelmet továbbítja a Nyufig-hoz. Özvegy nyugdíj megállapítására ez a szerv jogosult. A nyomtatvány letölthető a MÁK honlapjáról, beszerezhető a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatán, kitölthető kézzel és benyújtható postán keresztül, vagy személyesen is.
A nyugellátások igénylése teljesen költség és illetékmentes! 

A 65. életévét még nem betöltött özvegyi nyugdíjas személy jogosult az ellátottak utazási utalványá-ra is. Az utazási kedvezmény hatálya Magyarország területén belföldi forgalomban, a helyi és hely-közi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásokra terjed ki. Az utazási utalvány felhasználha-tó vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven történő közlekedésre is.
A vasúti személyi szállításban az utazási kedvezmény a 2. kocsiosztályra érvényes. A kedvezmény helyjegyre és pótjegyre nem érvényesíthető. Az utalvány
- 16 alkalommal 50%-os mértékű kedvezmény igénybevételére,
- 2 alkalommal 90 %-os kedvezmény igénybevételére jogosít.

A jogosult választása szerint 2 db 50%-os mértékű kedvezmény egyidejű felhasználásával 1 db 90%-os kedvezmény érvényesíthető. A kedvezmény egy utazáshoz csak egy jogcímen vehető igénybe. Egy utazási alkalomnak számít a kiindulási és célállomás közötti egyirányú (közvetlen vagy átszállásos) utazás akkor is, ha az több közlekedési eszközzel történik. Ez esetben az utazás megkez-dését követő nap 24. órájáig vehető igénybe a kedvezmény.
A 65. életévét betöltött saját jogú nyugdíjas ilyen utazási utalványt már nem kap azért, mert ők már korlátok nélkül teljesen ingyen utazhatnak az említett tömegközlekedési eszközökön a személyi iga-zolvány felmutatása mellett, ha azt kérik. 
Ennek esetünkben akkor van jelentősége, ha nagyszülő és unoka lakása nem ugyanazon közigazgatá-si területen van.
[Jogszabály: a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25) Korm. rendelet.]