Ez a tartalom 571 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Mi az a porterage és hogyan adózik?

Egy luxusszálloda porterage címen számláz azon vendégeinknek, akik igénylik ezt a szolgáltatást. A szolgáltatás díja fix. Az így beszedett teljes összeget, a havi fizetésen felül visszaosztják a szolgáltatást közvetlenül nyújtó kollégák részére. Érdekes kérdés, hogy – mivel fix összegű, illetve nem önkéntesen igénybe vehető szolgáltatás – az éttermekben alkalmazott szervízdíjhoz vagy a borravalóhoz. Mi a jó válasz?

A konkrétan felmerülő kérdések tehát úgy szólnak, hogy a porterage-szolgltatást milyen adó- és/vagy járulékteherrel kell számfejteni, milyen egyéb közterhek terhelik?

Igen, a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. GKM rendelet  értelmében a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, melyet a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni. 

A szervízdíj a vállalkozás nettó árbevételébe beszámító bevétel, de az iparűzési adó tekintetében csökkentő tételként kell elszámolni. A szervízdíjat a számlán elkülönítetten kell megjeleníteni. 

A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek kell írásban megállapodni a dolgozókkal. (erre vonatkozó belső szabályzatban kell az elosztásról rendelkezni). A felszolgálási díj, nem borravaló, azaz nem a fogyasztótól közvetlenül kapott adómentes bevétel. Ezért a vendéglátóhely által – belső szabályzat/megállapodás alapján szétosztott felszolgálási díjat személyi jövedelemadó terheli, valamint a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a foglalkoztatott jövedelméből kell levonni és meg kell fizetni a 18,5% társadalombiztosítási járulékot. A felszolgálási díj után fizetendő járulék alapja az áfa nélküli összeg (5 vagy 27 százalék, a szolgáltatás adómértékének megfelelően). A felszolgálási díjat szocho fizetési kötelezettség nem terheli (NAV 49. számú Információs füzete:

Vonatkozó főbb jogszabályhelyek:
71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet
a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól
1. § (1) *  A felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj.
(2) *  A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni.
(3) * 
(4) Az (1) bekezdés szerint felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.
(5) A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet működik – az érdek-képviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet nem működik a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.
2. § *  E rendelet alkalmazásában közreműködő a vendéglátó üzletben alkalmazott munkavállaló.
Számviteli törvény 72. § (1) *  Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
1990. évi C. törvény [Helyi adó tv.]
40/C. §  (3) Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:
b) a felszolgálási díjjal,
 
Szja tv. 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: 4.21. *  a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;
2019. évi CXXII. törvény [Tbj. (új)]
25. § (1) A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.
2007. évi CXXVII. törvény [Áfa tv.]
65. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.
Nav 49. számú információs füzete: szociális hozzájárulási adó  2022:
1.1. Az adófizetési kötelezettség
A munkaviszonyban álló biztosítottnál az adó alapja az a)-c) pontok szerinti jövedelemnél megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, ide nem értve a felszolgálási díjat, ez után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Kapcsolódó

Fél év haladékkal jön a vendéglátásban a kötelező adatszolgá

2023. január elsejétől indul a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége. Az érintettek fél év felkészülési időt kaptak a kötelező NTAK-adatszolgáltatásra.