Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • vállalkozások adózása
  • adóigazgatási eljárás
  • cégjog, cégügyletek

Pótlólagos táppénz adózása

2024. 02. 13.

A tb-kifizetőhelyek esetében is felmerülhet, hogy egy ellenőrzés során pótlólagos táppénzt állapítanak meg. A helyzetet több körülmény is nehezítheti: előfordulhat, hogy az érintettek már nem dolgoznak a munkáltatónál, újra kell vizsgálni az ok-okozati összefüggést, és pontosítani szükséges, hogy a kifizetésekre felszámított kamat milyen módon adózik.

Habár valamennyi TB kifizetőhely önállóan dolgozik, de ettől függetlenül havi elszámolásban jelentési kötelezettsége is van a Magyar Államkincstár felé. Ezen felül a TB kifizetőhelyet is bármikor ellenőrzés alá vonhatják, mely ellenőrzés – hasonlóan bármelyik ellenőrzéshez –megállapításokkal zárul.

Az ellenőrzést illetően előfordulhat olyan eset is, amikor az ellenőrzés évekkel később következik be, a már bekövetkezett táppénzes időszakhoz képest.

Ha pedig az ellenőrzés elmarasztaló megállapításokat is tartalmaz a táppénz elszámolását illetően, akkor még azzal a nehézséggel is szembe kell nézni, hogy az érintett munkavállalók már régen kiléptek a cégtől, ugyanakkor az elszámolás tekintetében még további járandóságuk is lehet.

Pótlólagos táppénz pénzügyi rendezése

Egy vállalkozás TB kifizetőhelyet üzemeltetett, viszont az ellenőrzésére csak a későbbiekben került sor, mégpedig a tavalyi, tehát a 2023-as adóévben. Az ellenőrzés során megállapították, hogy 2019-től 2021-ig terjedő időszakban még három fő részére pótlólagos táppénzt, illetve gyed kifizetést kell teljesíteni.  Az említett három dolgozó viszont már nem alkalmazottja a munkáltatónak, mivel a köztes időszakban a munkaviszonyuk megszűnt.

Több kérdés is felmerül.

Kérdéses például, hogy melyik járulékbevallásban kell szerepeltetni az ellenőrzés által megállapított kifizetéseket, vagyis a korábbi munkavállalóknak járó pótlólagos táppénzt? Milyen bevallási, levonási, adó- és járulékfizetési kötelezettség merülhet fel ezekben az esetekben? Önellenőrizni kell az érintett időszakokat vagy a kifizetéskori bevallásban a kifizetéskori járulékmértékekkel kell a kifizetést teljesíteni? Mivel évek teltek el a jogosan járó kifizetésekre vonatkozóan, ezért annak a pontosítása is szükséges, hogy a kifizetésekre felszámított kamat milyen módon adózik.

Ok-okozati összefüggés

Mivel pótlólagos táppénz-kifizetéséről van szó, első lépésként a pótlólagos táppénz ok-okozati összefüggését kell megállapítani.

Sokszor előfordul ugyanis az, hogy a munkáltató nem mindig kapja meg időben a keresőképtelenségre vonatkozó orvosi igazolásokat, amely miatt a bérszámfejtés sem lehet pontos. A táppénz elszámolása ugyan összefügg a bérszámfejtéssel, viszont annak kifizetése elkülönül a bérszámfejtéstől. A leadott orvosi igazolás alapján a keresőképtelenség ugyanis minden esetben megállapítható, amely egyúttal a táppénzre való jogosultságot is jelenti.
Feltehető, hogy a kérdéses esetben a pótlólagos táppénz elszámolása a külső ellenőrzés következménye (ami az említett 2019-től 2021-ig terjedő időszakra vonatkozik), amely az érintett munkavállalókat illetően még biztosítási időszaknak minősült. TB kifizetőhelyként viszont a korábbi táppénz elszámolásának hibája miatt kell sort keríteni a pótlólagos táppénz kifizetésére. Ebben irányadó még az ellenőrzés jegyzőkönyve, ami tartalmilag nem ismeretes, ezért csak a kérdéses esetre vonatkozó megállapításokra lehet hagyatkozni.

Ami biztos, hogy az idő múlására tekintettel a pótlólagos táppénzek kifizetését önellenőrizni kell.

Az önellenőrzés dolgozóként értelemszerűen azt az időszakot jelenti, amikor a táppénzellátás ténylegesen felmerült. Feltételezhető, hogy az érintett táppénzes időszakban csökkentett (a tényleges munkában töltött napokra irányadóan) munkabér kifizetésére is sor került, akkor az önellenőrzésben (08-as bevallás) a munkabért és járulékait nem kell feltüntetni, viszont a táppénzes időszakot igen. Feltételezhető az is, hogy a keresőképtelenség idejére nem történt munkabér számfejtése, ebből következően a munkavállaló a vonatkozó időszakra csak táppénzellátásra volt jogosult. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázásában is az ellenőrzés jegyzőkönyve az irányadó. Az önellenőrzéshez kapcsolódóan viszont minden olyan bevallást is el kell küldeni a MÁK felé, amely TB kifizetőhelyként a vállalkozást érinti. Feltehetően az ellenőrzés is azért volt, mert a táppénz nem került pontosan elszámolásra, és ezt a vonatkozó, a MÁK-hoz érkező dokumentumok is megerősítették. A táppénz korrekciója alapján az elszámoláshoz igazodóan a kifizetőnek igazoláskiadási kötelezettsége is keletkezik a magánszemélyek felé.

Kamat ellenőrzése

Kamat elszámolása esetén irányadó, hogy kamatot csak pénzintézet fizethet. A kamatszámítás szerint képződött jövedelem, hivatkozással a Szja törvény 65. § (1) bekezdésére, nem minősül kamatjövedelemnek. Ez a jogszabályhely tételesen felsorolja, hogy mely jövedelmek tartoznak a kamatjövedelmekhez, viszont esetünkben a kamatként számított összeg nem szerepel a felsoroltak között. A kamatelszámolás során így a kiszámított összeg a magánszemély egyéb bevételeként lesz adóköteles, amely után a magánszemély összevont jövedelemként adózik. A számított kamat után (ami valójában egyéb bevétel) a kifizetőnek levonási (szja 15%), bevallási és befizetési kötelezettsége keletkezik, amelyről a magánszemélynek igazolást is kell kiállítani. A magánszemély pedig az éves bevallásában szerepelteti az összeget a kifizetőtől kapott igazolás alapján.

Mivel a nevezett kamatjövedelem gyakorlatilag egyéb jövedelemként adóköteles, ezért a megállapított kamat (egyéb bevétel) összege után a kifizetőnek 13% szocho-fizetési kötelezettsége is keletkezik a Szocho törvény 3. § (3) bekezdése alapján.

Mindent egybevetve, a TB kifizetőhely kapcsán elvégzett szakmai munka alapos precizitást jelent. A keresőképtelenséget illetően ugyanis előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a munkavállaló ténylegesen nem beteg, így pl. egy leendő anya a várandóssága, valamint a rövidesen bekövetkező szülése miatt nem képes ellátni munkáját, és nincs jogosultsága csecsemőgondozási díjra sem. De ide sorolhatók szintén a gyermekek tekintetében felmerülő esetleges kórházi kezelések, valamint az otthoni ápolás is a gyermek tizenkét éves koráig. Ezeken az eseteken felül léteznek egyéb esetek is a szülő és gyermek kapcsolatában, amikor a szülő jogosan veszi igénybe a táppénzes ellátást, így ezekben az esetekben is megállapítható a keresőképtelenség fennállása.
Ezekben az esetekben, illetve valamennyi olyan esetben, amikor a táppénzre való jogosultság megállapítható, abból kell kiindulni, hogy a táppénz összegszerűségének megállapítására a munkavállaló 180 napi jövedelmét kell figyelembe venni. Némileg bonyolíthatja a táppénz számítását az az eset, amikor valamiért a munkavállalónak nincs egybefüggő 180 napi jövedelme. Ekkor olyan 120 napi jövedelmet kell megállapítani a dolgozó esetében visszamenőlegesen, amely időszakra vonatkoztatva a dolgozó jövedelemmel rendelkezett. Mindkét esetben előfeltétel, hogy a nevezett jövedelmek eseteiben csak a NAV-hoz beérkezett bevallásokat és befizetéseket lehet a táppénz számítására vonatkozóan figyelembe venni.

A táppénzre való jogosultság kezdő napja a betegszabadság lejártát követő első nap lesz. A táppénz tényleges összegének megállapítására a táppénz időtartamának alapján még további feltételek is vonatkoznak, melynek elszámolása az ezzel a feladattal megbízott munkatárs kötelezettsége lesz. Elvi nehézséget jelenthet az a tény, hogy amennyiben a munkavállaló biztosítási jogviszonya az adott cégnél megszűnik, ezt követően a táppénz folyósítására sem kerülhet sor. Ezért is fontos, hogy a TB kifizetőhelyek nagyon alapos és precíz munkát végezzenek, ezzel is elkerülve egy esetleges későbbi hatósági ellenőrzés elmarasztaló megállapításait.

Leipán Tibor (2024-02-13)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!