A gazdasági életben gyakran előfordulnak olyan tranzakciók, amelyek nem egyetlen, elszigetelt szolgáltatásból vagy termékértékesítésből állnak, hanem több elemből épülnek fel.
Ezeket nevezzük összetett ügyleteknek.
Az összetett ügylet lényege, hogy a főszolgáltatás vagy termékértékesítés mellett egy, vagy több olyan további elem is megjelenik, amelyek az alapügylet teljesítését segítik, kiegészítik. Ezzel összefüggésben az áfa szempontjából meg kell különböztetni a járulékos (mellékszolgáltatás) és a nem járulékos (önállóan adóköteles) ügyleteket.
Az ügyletek járulékos vagy összetett ügyletként való minősítése azért is fontos, mert figyelembe kell venni a teljesítési hely és idő, adózási mód és mérték meghatározása során. A főügylet (főkötelezettség) határozza meg a tevékenység jellegét, és a főügylet adójogi sorsát osztja az adott ügylet minden egyes járulékos eleme (függetlenül attól, hogy termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról van-e szó), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a főügylettel azonos módon és azzal azonos adómértékkel adózik a többi ügylet is. Így fordulhat elő például, hogy egy egyébként egyenes adózású szolgáltatásnyújtás fordítottan adózik, vagy egy egyébként kedvezményes adómértékű termékértékesítés a normál adómérték szerint adózik vagy éppen fordítva. Az általános forgalmi adózás rendszerében általában valamennyi szolgáltatásnyújtást/termékértékesítést különállónak és függetlennek kell tekinteni, vagyis azok önállóan adóztatandók.
Előfordul azonban, hogy egy ügylet több elemből épül fel, több, egyébként önállóan is teljesíthető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást magában foglal. Ilyen esetben, ha ezek az ügyletek annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, ezeket az áfa rendszerében egyetlen összetett ügyletként kell kezelni. Ugyanígy kell eljárni, ha egy vagy több tevékenység járulékos tevékenységként kapcsolódik valamely főtevékenységhez, így az előbbi(ek)re a főtevékenység adóügyi megítélése vonatkozik.
Rendezvényszervezés
Előfordulnak olyan esetek amikor kiemelkedő, hogy az ügylet egységesnek tekinthető-e vagy sem, ilyen pl. a rendezvényszervezés. A leglényegesebb szempont, hogy az adott ügylet megrendelésével mi volt a vevő, igénybe vevő célja, milyen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányult a szándéka, és nem az, hogy a teljesítésre kötelezett ezt milyen tevékenységek végzésével teljesítette a részére. Így önmagában az a tény, hogy a több elemből álló ügylet mindegyik elemének egyedileg meghatározott ellenértéke van, még nem elegendő ahhoz, hogy a teljesített ügyletet több különálló ügyletként kelljen kezelni áfa szempontból.
Összetett szolgáltatás lehet a rendezvényszervezési szolgáltatás is, amikor az adóalany arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelő igényei szerinti rendezvényt biztosít, szervez, mely tipikusan többféle, a megrendelő igényeihez igazodó szolgáltatáselemet magában foglal (pl. terembérlet a megfelelő berendezéssel, hangtechnika, egyéb technikai eszközök, ételek, italok biztosítása, felszolgálása stb.). Ha a felek megállapodásából következően a rendezvényszervező által a saját nevében, de a megrendelő javára igénybe vett, vásárolt és a megrendelőnek továbbnyújtott, továbbértékesített szolgáltatások, termékek a rendezvényszervező és a rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelője viszonylatában az áfa rendszerében - a fentebb említett szempontok mérlegelése mellett - egyetlen komplex szolgáltatássá állnak össze, akkor a teljesítés helyét, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, az adó alapját, az adó mértékét egységesen, egyetlen ügyletre vonatkozóan szükséges megállapítani.
Ha nem azonosítható jellegadó/főszolgáltatásnak minősülő szolgáltatás a komplex szolgáltatásnyújtáson belül, akkor az általános szabályok szerint kell megállapítani az áfafizetési kötelezettséget. Így például, ha a belföldi megrendelő étkeztetési szolgáltatást is kért a megrendelt csomagba, és egységes szolgáltatásnyújtás történik a megrendelő felé, akkor függetlenül attól, hogy a rendezvényszervezőt az étkeztetési szolgáltatás igénybevétele után 5% előzetesen felszámított adó terheli, a rendezvényszervezési szolgáltatás annak minden elemével együtt, beleértve az említett étkeztetési szolgáltatást is, 27%-os adókulcs alá tartozik, és ennek megfelelően kell számlázni.
Végezetül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a rendezvényszervezés lehet része egy komplexebb csomagnak is, amely tartalmazhat utazási szolgáltatást is (pl. szállás, személyszállítás). Ha a megrendelő ilyen, rendezvényszervezési és utazási szolgáltatásból összetevődő komplex csomagot vesz igénybe, akkor azt is szükséges mérlegelni, hogy e komplex csomagban főszolgáltatásnak a rendezvényszervezés vagy az utazásszervezés minősül-e, mivel az utazásszervezés esetében az Áfa tv. XV. fejezetében szabályozott, utazásszervezési szolgáltatásra irányadó különös szabályok alkalmazandók.
(Cikkünket teljes terjedelmében az ÁFA Módszertani Szemle márciusi számában olvashatják)