Szakterületek:

  • SZJA
  • bevallások adminisztrációja
  • SZOCHO

Összefoglaltuk a legfontosabb személyi jövedelemadó változásokat 2022-re

2022. 01. 06.

A közterhek csökkentését, a minimálbér növelését és számos új adóváltozást hoz a 2022-es év. Az eligazodás nem könnyű, mivel a 2022-ben alkalmazandó változások egy része már a nyári joganyagban nyilvánosságra került, más részük az év végi adócsomagban olvasható. Az alábbiakban a személyi jövedelemadó legnagyobb figyelemmel övezett változásait foglaljuk össze. Cikkünk a továbbiakban is frissül folyamatosan!

25 év alatti fiatalok kedvezménye: nem minden adómentes

A 25 év alatti fiatalok adókedvezménye értelemszerűen a 25 életévüket be nem töltött magánszemélyeket illeti meg. Az utolsó hónap, amelyre a kedvezmény még érvényesíthető az a hónap, amikor a fiatal betölti a 25. életévét. Egy példával szemléltetve ez azt jelenti, hogy ha a fiatal májusban született, akkor az utolsó kedvezményes hónapja május. 

Az adó alól mentesülő jövedelmek körét a személyi jövedelemadó törvény tételes sorolja fel, és csak az ezek a jövedelmek mentesülhetnek.

Kapcsolódó
gepjarmuado-nav

A gépjárműadó egy éve

2021 év eleje nagy változást hozott az adózók széles körét érintő adónem, a gépjárműadó tekintetében. Tavaly január elsejével a gépjárműadózás is átkerült a központi adó-és vámhatóság, a NAV hatáskörébe, így már egy éve annak, hogy nem az önkormányzati adóhatóság intézi az autósok leggyakoribb közterhét. Az átállás természetesen számos gyakorlati nehézséget okozott és több változást is magával hozott.

Nem kell adót fizetni a következő jövedelmek után:

  • a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ilyen például:
    -- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, 
    -- az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, 
    -- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások, 
    -- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély (kivéve, ha ezt az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamán belüli betöltésére figyelemmel állapították meg), továbbá a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, 
    -- a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme; 
    -- az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), 
    -- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása, 
    -- a munkaviszony megszűnésével összefüggésben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, 
    -- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem, 
    -- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének e tevékenységére tekintettel adott juttatás, 
    -- a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (pl. igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás, 
    -- nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem, 
    -- az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelme, 
    -- az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelem. 
     
  • az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül 
    -- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme, 
    -- a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme,
    -- az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme, 
    -- a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme, 
    -- a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére,
    -- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében való munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból, felhasználási szerződésből) származó jövedelme. 

Kapcsolódó
25-ev-alatti-fiatalok-kedvezmenye

ADÓ 2022: 25 év alatti fiatalok kedvezménye

A 25 év alatti fiatalok adókedvezménye értelemszerűen a 25 életévüket be nem töltött magánszemélyeket illeti meg. Az utolsó hónap, amelyre a kedvezmény még érvényesíthető az a hónap, amikor a fiatal betölti a 25. életévét. Egy példával szemléltetve ez azt jelenti, hogy ha a fiatal májusban született, akkor az utolsó kedvezményes hónapja május.

Az adómentes jövedelemkör mellett bőven van olyan jövedelem, amely után adófizetési kötelezettség terheli a fiatal adózót. 

Ide tartoznak a külön adózó jövedelmek, mint az ingó- ingatlanértékesítés jövedelme, az ingó-ingatlan bérbeadás jövedelme, a nem kifizetőtől származó önálló tevékenység jövedelme, a tőkejövedelmek, mint árfolyamnyereség, osztalék, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem, vagy kriptoügyletből származó jövedelem. 
Nem mentesül az adó alól az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó alapja és az osztalékalapja sem.
Az adó alól mentesülő jövedelem a jogosultsági hónapok és havi 433 700 forint szorzataként határozható meg. Ha a jogosultsági időszak 12 hónap, akkor éves szinten legfeljebb 5 204 400 forint mentesül az adó alól. Egy fiatal a kedvezmény maximális kihasználásával 780 660 forintot takaríthat meg.  Ha a jogosultság nem egész évben áll fenn, akkor ez az összeg arányosan csökken, a példánk szerint öt hónapig fennálló jogosultság esetén 5 x 433 700 forint, azaz 2 168 500 forint.

Ha a jövedelem munkaviszonyból származó jövedelem, akkor a jogosultsági hónapokra elszámolt jövedelem esik kedvezmény alá. Mit jelent ez? A fiatal májusban betölti a 25. életévét, akkor a január-május hónapokra elszámolt munkaviszonyból származó jövedelem mentesülhet, amit gyakorlatban február – június hónap elején fizetnek ki. 

Más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnél a kifizetés időpontja a meghatározó. Például a fiatal álláskeresési járadékot kap, akkor függetlenül melyik időszakra vonatkozik a jövedelem, a kifizetés időpontját kell vizsgálni. Ha az jogosultsági hónapra esik, akkor jár a kedvezmény, ha pedig nem, akkor a kedvezmény nem jár.

Az önálló tevékenység esetén a jogosultsági hónapokra eső jövedelem mentesül. 
Például a fiatal átalányadózó egyéni vállalkozó, az éves adóköteles jövedelme 6 000 000 forint. Májusban betölti a 25. életévét, ezért öt hónapra eső kedvezmény illeti meg, így (6 000 000 : 12) x 5 = 2 500 000 forint mentesülhetne az adó alól, de figyelemmel kell lenni a kedvezmény abszolút korlátjára is, amely 5x433 700 = 2 168 500 forint. 
A fiatal az adóköteles átalányadó jövedelméből 2 168 500 forint mentesül a személyi jövedelemadó alól.

2022-ben először a 2021. december 31-ét követően megszerzett jövedelemre alkalmazható a mentességi szabály. A 2022. január 10-ig kifizetett, 2021-re vonatkozó munkabér még 2021. évi jövedelem, ezért mentesség még nem jár. 

Az egyes adóalap kedvezmények sorrendjét is meghatározza a törvény, amelytől nem lehet eltérni. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követi. 
A fiatal fennmaradó adóalapjából a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény vonható le, és természetesen figyelembe vehető a járulékkedvezmény is.
A kifizetőnek az adóelőleg megállapításakor automatikusan kell figyelembe venni a 25 év alattiak kedvezményét mindaddig, amíg a fiatal jövedelme meg nem haladja az adómentes értékhatárt. 
A fiatalnak kérnie kell az adókedvezmény automatikus érvényesítésének mellőzését, ha annak hiányában a kifizető több kedvezményt venne figyelembe, mint ami jár. A kedvezmény mellőzését kérő nyilatkozat hiányában 12 százalék különbözeti bírságot kell megállapítani, ha az adókülönbözet meghaladja a 10 ezer forintot. Ha az adóelőleg fizetésére a fiatal saját maga kötelezett, a negyedéves előlegfizetési kötelezettségnél arányosítani szükséges.

A kifizetőnek a kifizetésről adott igazoláson, valamint a ’08-as adatszolgáltatáson fel kell tüntetnie a 25 év alattiak kedvezményét.

Az első házas kedvezmény halasztása
Az első házas kedvezmény halasztására van lehetőség, ha a friss házasok mind a két tagja 25 év alatti. 

A kedvezmény azért halasztható, mert a 25 év alattiak mentességi szabályával a fiatalok nagy valószínűséggel elesnének az első házas kedvezmény érvényesítésétől.

A halasztás addig áll fenn, amíg az egyik házasfél be nem tölti a 25. életévét, ekkor a kedvezmény még nem érvényesített része vehető figyelembe kedvezményként. 
Például a fiatalok összeházasodtak 2021 szeptemberében, a 25. életévét egyikük 2022 novemberében betölti. Az első házas kedvezményből 2021-ben három havi kedvezmény tudnak a fiatalok érvényesíteni. A fennmaradó 21 hónap érvényesítése 2022 decemberében kezdődik újra. 
A halasztás nem kötelező, ha az ifjú házasok megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, az első házas kedvezményt halasztás alkalmazása nélkül is figyelembe vehetik. 

Kriptokereskedelem: új fogalmak 

Eddig, eltérő szabályozás híján a kriptodevizák eladásából származó bevétel egyéb jövedelemnek minősült. A jövedelem után 87 százalékos adóalapra személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kellett fizetnie a magánszemélynek, ez 26,535 százalékos adóterhelést jelentett.

A 2022-től hatályba lépő, de a 2021. évben keletkező jövedelem adózására is alkalmazható szabály a személyi jövedelemadó törvény tőkejövedelmek adózását szabályozó részébe, ezen belül 67/C. §-ba került beillesztésre.

Kapcsolódó
kriptokereskedelem-adozasa

2022.: Kriptokereskedelem adózása

Eddig, eltérő szabályozás híján a kriptodevizák eladásából származó bevétel egyéb jövedelemnek minősült. A jövedelem után 87 százalékos adóalapra személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kellett fizetnie a magánszemélynek, ez 26,535 százalékos adóterhelést jelentett.

A 2021. évet megelőzően megszerzett, de be nem vallott jövedelmet 2022-ben egyben, évekre bontás nélkül be lehet vallani. 
Az amnesztiás szabály nem teszi lehetővé, hogy a korábbi szabályok szerint megállapított adókötelezettséget a mostani, kedvezőbb szabály szerint módosítsák, csupán a be nem vallott jövedelem bevallására van utólagos lehetőség hátrányos következmények nélkül.

A szabály megértéséhez új fogalmakat kell megtanulnunk azzal, hogy a beépített szabályok lehetővé teszik az adókiegyenlítést, amit az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózásából már ismerhetünk.

Kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. A fogalom egyik fontos eleme a nyilvánosság, ezért a saját, zárt körű kriptodeviza ügyletekre ez a szabály nem alkalmazható. 

A másik fontos elem, hogy jövedelem akkor keletkezik, ha az ügylet kikerül a „kriptovilágból”, és azt hagyományos pénzre váltják, vagy valamilyen terméket, szolgáltatást vásárolnak vele.  Nem keletkezik jövedelem, ha az egyik kriptodevizát átváltják egy másikra.
A keletkező jövedelem egy része mentesül az adó alól, ezért a kisbefektetők mentesülnek az adózás, és az adóbevallási kötelezettség alól. Mentesül a napi 20 ezer forintot meg nem haladó bevétel (minimálbér 10 százaléka), ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerzett bevételt. Éves szinten a minimálbért meg nem haladó bevétel mentesül az adó alól. 
Ügyleti nyereség keletkezik, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére, és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra, és a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt költségekre fordított kiadást. Bevétel a kriptoeszköz átruházása, átengedése időpontjára megállapított szokásos piaci érték. Szerzési érték a megszerzésre fordított igazolt kiadás. Bányászat, validálás esetén a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás vonható le. Ha tevékenység, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kapnak kriptoeszközt, levonható a megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. 
Vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerzett kriptoeszköz szerzési értéke e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke.
Ügyleti veszteség keletkezik, ha a tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét. A veszteség meghatározásának azért is jelentősége van, mert adókiegyenlítés alkalmazható. Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.

Átalányadó: mindenki újraszámol

A 2022-től átalakuló átalányadózásban emelkednek a bevételi értékhatárok, kevesebb költséghányaddal kell számolni, és egy adómentes jövedelemsáv is megjelenik.

Kapcsolódó
atalanyado-2022

ADÓ 2022: átalányadó

A 2022-től átalakuló átalányadózásban emelkednek a bevételi értékhatárok, kevesebb költséghányaddal kell számolni, és egy adómentes jövedelemsáv is megjelenik. A fazonigazítás az átalányadót versenyképessé teszi más adózási formákkal, akár a katával szemben is.

A fazonigazítás az átalányadót versenyképessé teszi más adózási formákkal, akár a katával szemben is. 

Minden egyéni vállalkozónak érdemes végigszámolnia, hogy ez az adózási mód esetleg milyen adómegtakarítást jelent a számára. A változásokat követik a járulékszabályok is. Az új átalányadó alternatívát kínálhat az ingatlant bérbeadók jövedelmének a meghatározására is.

Az átalányadózó jövedelem

Az általános bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese, ami 2022-ben 24 millió forint bevételt jelent, kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 120 millió forint.

A bevételhez fűződő feltétel, hogy az átalányadózás megkezdését megelőző évben, és az adóévben a bevétel nem haladhatja meg az értékhatárt. A bevételi értékhatár átlépésekor az átalányadózó kiesik az átalányadóból négy évre. 

Hiába emelkedik az értékhatár, átmeneti rendelkezés hiányában az átalányadóba nem lehet visszatérni. Ennek következtében, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó 2021-ben átlépte a 15 milliós értékhatárt, 2022-ben nem választhat átalányadót.

Az eddigi költséghányad kulcsok megszűnnek, valamint megszűnik a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók külön költséghányada is. Az egyszerűsítés következtében a végzett tevékenységhez kötődően három költséghányad kulcs határozza meg a jövedelmet. 
Az általános költséghányad 40 százalék, ami azt jelenti, hogy a bevétel 60 százaléka után kell adózni. A kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó költséghányada 80 százalék, azaz a bevétel 20 százaléka után fizetnek adót. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó költséghányada 90 százalék, azaz a jövedelem a bevétel 10 százaléka.

Vegyes tevékenység esetén mindig a kisebb költséghányad alkalmazandó. Ha év közben változik meg a tevékenység, akkor visszamenőleg az év első napjára az alacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni. Érdemes profiltisztítást végezni, hogy az apróbb tevékenységek ne rontsák el a magasabb költséghányad alkalmazásának lehetőségét

80 százalék költséghányados tevékenységek:

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42),
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10),
  • halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72),
  • feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével,
  • építőipari szolgáltatás (TESZOR 43),
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29),
  • a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1),
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1),
  • fényképészet (TESZOR 74.20),
  • textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11),
  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

A korábbi szabályozáshoz képest üdítő újdonság, hogy adómentes adóalap került bevezetésre. Ez az adómentes határ az éves minimálbér fele, amely a különböző költséghányadok miatt eltérő adómentes bevételt jelent.

költséghányad mentesített bevétel /Ft Maximum bevétel 
40 % 2 000 000  24 000 000
80% 6 000 000 24 000 000
90%  12 000 000 120 000 000

Érdemben befolyásolja az adónem előnyét/hátrányát a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó-mentes értékhatárig a mellékállású és nappali tagozatos hallgató egyéni vállalkozónak nem kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie. 

Az adó- és járulékmentes sávot meghaladó jövedelemrész után a személyi jövedelemadó mellett 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetni kell.

A nyugdíjas egyéni vállalkozónak értékhatártól függetlenül nem kell sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót fizetnie.
A főállású egyéni vállalkozónak is jár az adómentesség értékhatáráig a járulék és szociális hozzájárulási adó mentesség, de továbbra is él az a szabály, hogy a legalább a minimum járulékfizetési szabályok alapján kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie: minimálbér/garantált bérminimum után járulékot, szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka után. 
A járulék és szociális hozzájárulási adó mentességgel érdemben akkor tud élni a vállalkozó, ha az adóköteles átalányadó alapja meghaladja a kötelezően fizetendő járulékalapot.

Az átalányadózásból származó jövedelem alapja a személyi jövedelemadó adóalap kedvezményeinek. Ebből adódóan az átalányadózó egyéni vállalkozó élhet a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, a 25 év alattiak kedvezményével, a személyi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével és a családi kedvezménnyel is. Ráadásul a családi kedvezmény a fizetendő járuléknál is érvényesíthető.

Számos írásunkban elemeztük az átalányadóban rejlő lehetőségeket, különösen a katás adózással való összevetésben.

Kinek lehet jó az átalányadó?

  • annak az egyéni vállalkozónak, akinek alacsonyak a költségei, és az átalányadó költséghányada magasabb költséglevonást tesz lehetővé;
  • aki a keletkező jövedelmet adóalap kedvezményekkel le tudja csökkenteni;
  • akik mellékállásban, hallgatói jogviszony, vagy nyugdíj mellett vállalkoznak;
  • azoknak az alacsony bevételű vállalkozásoknak, akik az adómentes sávba esnek;
  • akiknek a kata választása nem éri meg a 12 millió forintnál magasabb bevétel miatt;
  • ingatlan bérbeadással foglalkozóknak, ha az egyéni vállalkozásban nem, vagy csak a mentes jövedelemhatárt meghaladóan kell járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetni.

Az átalányadózó adóelőlege

Az átalányadózó egyéni vállalkozó adó-előleg megállapítási szabályai annyiban változnak, hogy nem kell mindaddig adóelőleg fizetni, amíg év elejétől a göngyölített adóalap át nem lépi az adómentes jövedelemsávot. Adóelőleget az adómentességet meghaladó jövedelem után kell fizetni.

Kata vagy átalányadó?

A katások esetében megfontolandó áttérni az átalányadóra. Ha az egyéni vállalkozó a kata hatálya alól szeretne áttérni az átalányadóba január elsejétől, akkor decemberben ki kell jelentkeznie a kata hatálya alól és bejelenteni az átalányadó választását. Egyébként év közben is bármikor át lehet térni az átalányadóra, az átalányadózás a kata alanyiság megszűnését követő hónappal kezdődik. 
Az egyébként a személyi jövedelemadó hatálya alatt adózó egyéni vállalkozó az átalányadóra történő áttérését a személyi jövedelemadó bevallásban tudja bejelenteni.
A két adózási forma előnyeit, hátrányait érdemes összevetni, és a döntésnél nem csak a forintális különbséget figyelembe venni. 

Kapcsolódó
kata-kiva-helyi-adok-2022

ADÓ 2022: Kata, Kiva, helyi adók

A szociális hozzájárulási adó 2022. január 1-jei csökkentésével összefüggésben módosítani szükséges a kisadózók ellátási alapját, tekintettel arra, hogy a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adórész csökken, így az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget szükséges figyelembe venni.

Külön érdemes szólni a munkaviszony vagy vállalkozás kérdéséről. A kata adóalanyoknak a munkaviszony vélelmével kell megküzdeniük, ha döntően egy kifizetőtől szereznek jövedelmet.  A kata törvény szerinti szempontok szerint kell egy esetleges ellenőrzés sorá1n bizonyítaniuk, hogy a kifizetőjükkel fennálló kapcsolat nem bújtatott munkaviszony. Az átalányadó külön nem foglalkozik a munkaviszony kérdésével, de ez nem jelenti azt, hogy a munkaviszonyt büntetlenül át lehet alakítani egyéni vállalkozássá. A „könnyebbség” az, hogy a bizonyítási teher az adóhatóságon van. Egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság hasonló szempontokat fog vizsgálni, mint a kata vélelem szempontjai.

Előny lehet az átalányadónál, hogy a bevételi értékhatár a duplája a kata értékhatárnak. 

Az átalányadóban nincs emelt, 40 százalékos adótétel, szemben a katával. Ezáltal az egyéni vállalkozónak megbízást adó kifizetőnek nem kell számolnia a 40 százalékos adóteher rémével, illetve a vállalkozónak sem, ha a kata szerint egyébként a vállalkozást terhelné. 

Szintén az átalányadó javára szól, hogy nincsenek tiltott tevékenységek, így szemben a katával ingatlan bérbeadásra is választható. Egy egyébként munkaviszonyban, vagy nyugdíjban álló magánszemély az szja bérbeadásra vonatkozó szabályaival szemben akár évi 300 000 forintot      (mentesített bevétel*0,15)  is megspórolhat, ha a bérbeadást átalányadózó egyéni vállalkozóként folytatja. 

A kata előnye, hogy lényegesen egyszerűbb az adminisztrációja, kiszámítható az adóterhelése, mivel nincs közvetlen összefüggésben a megszerzett bevétellel. Rendkívüli egyszerűsége miatt kis utánjárással megspórolható a könyvelő költsége is. A kiszámítható adóterhelés megmutatkozik abban is, hogy a járulékfizetés nem „emelkedik az égbe”, szemben az átalányadóval, ahol a főfoglalkozású vállalkozónak számolnia kell a minimumjárulékkal is.

Mind a két adónemre jellemző, hogy nem kell számolni a tételes költségelszámolás „nyűgjével”. 

Minimálbér emelés: mennyibe fog ez kerülni?

2022-ben a minimálbér 200 ezer forintra emelkedik, ehhez kapcsolódóan a minimálbérhez kötött értékhatárok módosulnak a személyi jövedelemadó törvényben is.

Kapcsolódó
minimalber-2022

Mennyibe fog kerülni a minimálbér a munkáltatóknak 2022-től?

2022-ben a minimálbér elérte a bűvös 200 000 forintos határt. Míg a 2020. évi és a 2021. évi minimálbér között mindössze 6400 forint volt a különbség, 2022-ben minden eddiginél nagyobb mértékben összesen 32 600 forinttal nőtt a kötelező legkisebb munkabér összege. A garantált bérminimum korábbi 219 000 forintos összege is közel 20 százalékkal, pontosan 41 000 forinttal lett magasabb, érthető tehát, ha a munkáltatók kicsit megrettentek attól, hogy hogyan fogják kigazdálkodni a jelentős költségnövekedést.

Emelkedik az évente egy alkalommal, kifizető adófizetés mellett adható csekély értékű ajándék egyedi értékhatára 20 ezer forintra. A döntően szabadidős rendezvényen adott ajándék egyedi értéke a minimálbér 25 százaléka lehet, tehát az érték 50 ezer forintra emelkedik. Ugyancsak 50 ezer forint lehet az egyedi értéke annak az üzleti ajándéknak, amelyet egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány juttat a magánszemélynek. 

A személyi kedvezmény mértéke is emelkedik. Az adóalap kedvezmény havi összege a minimálbér harmadrésze, ezáltal az adóalap kedvezmény havi 66 6667 forintra, éves szinten 800 004 forintra emelkedik, ezáltal az adóban havi 10 ezer forint kedvezmény érhető el.

Béren kívüli juttatás, egyes más meghatározott juttatás

A béren kívüli juttatások 2021. évi személyi jövedelemadó törvényben foglalt szabályait a veszélyhelyzet miatti szabályozás jelentősen felülírta. Ha ezeket a Kormány nem hosszabbítja meg, vagy az általános szabályoktól eltérő más könnyítéseket nem hoznak, akkor 2022-ben az normál szabályokat kell alkalmazni. Ráadásul a szociális hozzájárulási adómentességgel sem lehet számolni, a SZÉP kártya juttatás után a személyi jövedelemadó mellett a szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.

A béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP kártyára a munkáltató, kifizetői adófizetés mellett éves szinten legfeljebb 450 ezer forintot utalhat a magánszemélynek a kedvező adózási szabályok fenntartásával. Ez azt is jelenti, hogy megszűnik a különbségtétel a költségvetési szerv munkáltató és minden más munkáltató között, hiszen azonos mértékű rekreációs kerettel kell számolniuk. 
Az éves keretet – ha nem teljes évben történik a foglalkoztatás – időarányosítani kell.

A SZÉP kártya egyes alszámláira a következő összeg utalható:

  • Szálláshely alszámlára 225 ezer forint,
  • Vendéglátás  alszámlára 150 ezer forint,
  • Szabadidő alszámlára 75 ezer forint.

Az egyes alszámlákra utalt összeg, vagy összességében a SZÉP kártyára utalt összeg meghaladja a törvényi értékhatárt a felettes rész egyes más meghatározott juttatásként adóköteles. 
Egy dolog marad meg jövő év szeptember végéig a veszélyhelyzeti szabályok közül, a SZÉP kártya alszámlái közötti átjárhatóságot meghosszabbították.

Visszatér a rend az egyes más meghatározott juttatások adózásában is, azzal a változással, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke 13 százalékra csökken, a szakképzési hozzájárulás megszűnik. Megszűnik a reprezentáció, és üzleti ajándék szociális hozzájárulási adómentessége is, mely a veszélyhelyzeti szabályoknak volt köszönhető.

2022 Béren kívüli juttatás Egyes más meghatározott juttatás
Juttatási érték  100 %  100 %
Adóalap 100 %  118 %
Szja (adóalap x 15 %) 15 % 17,7 %
Szociális hozzájárulás (adóalap x 13 %) 13% 15,34%
Szakképzési hozzájárulás - -
Tényleges adóterhelés 28% 33,04%

 

A kézirat 2021. december 13-án került lezárásra.

Dr. Orbán Ildikó (2022-01-06)