Ez a tartalom 373 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Szövetkezeti tagok kifizetése megszűnés után

A kérdéssel érintett szövetkezet 2023. december 31-én megszűnik egyszerűsített végelszámolással. A szövetkezet a székhelyet eladja 2023. júliusban, a tagoknak a részjegy arányában kifizeti az ingatlan eladási árát. Milyen jogcímen lehet kifizetni és mit kell levonni belőle?

A szövetkezeti részjegy is értékpapírnak minősül, ezért ebben az esetben is az a kérdés, hogy létezik-e a részjegyek eseteiben árfolyamnyereség vagy nem. Ha van árfolyamnyereség, akkor az értelemszerűen adóköteles, ha esetlegesen pedig nem létezne árfolyamnyereség, akkor nincs adókötelezettség.

A szövetkezeti részjegy esetében is ezért első lépésként, az értékpapír megszerzésére fordított összeget kell alapul venni.

Az Szja törvény 67. § (9) bekezdése határozza meg, hogy az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában mit kell az értékpapír megszerzésére fordított értéknek tekinteni.

A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak az átalakulás befejezésekor lezárt névértéke.

A lényeg a különbözet megállapítása.

A szövetkezetek végelszámolása során ugyanazok a szabályok érvényesek, mint más gazdasági társaságok eseteiben, amikor is a Ptk. szabályai az irányadóak. A végelszámolás során kerül sor a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére, amely a végelszámoló feladata.

Ha a vagyonfelosztási javaslat szerint maradna felosztható vagyontárgy, így pénzeszköz vagy tárgyi eszköz, akkor az Szja törvény 68. § az irányadó. Ennek értelmében a vállalkozásból kivont jövedelmet kell megállapítani, melynek alapján adóköteles lesz a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, ami a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat szerint kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni.

Ez annyit jelent, hogy első lépésként az értékesítő oldalán azt kell megvizsgálni, hogy az adózónak keletkezett-e árfolyamnyereség címén jövedelme, melynek lényege, hogy az értékpapír eladási árából le kell vonni az értékpapír megszerzésére fordított összeget. Amennyiben nem létezne különbözet, vagy az eladási ár kevesebb lenne, mint a megszerzésre fordított összeg, akkor az értékesítőnek nem keletkezik adóköteles jövedelme. Ha viszont az eladási ár magasabb lenne, mint az üzletrész megszerzésére fordított összeg, akkor az értékesítőnél a különbőzet árfolyamnyereségből származó jövedelemként lesz adóköteles.

Adójogi oldalról megjegyzendő még, hogy amennyiben a magánszemélyeknek árfolyamnyeresége képződne, akkor a 15% Szja-n felül, az árfolyamnyereséget még szociális hozzájárulási adó is terheli, a Szocho törvény 1. § (5) bekezdés d) pontja értelmében. Az adó mértéke 13%.melyet az adófizetési felső határig kell teljesíteni. Az adófizetési felső határra vonatkozó szabály értelmében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy összevont adóalapba tartozó valamennyi Szja-t érintő jövedelmeinek összege (tehát nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelme) a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Amennyiben eléri, akkor értelemszerűen nincs Szocho adófizetési kötelezettség.